A szénanátha, napjaink népbetegsége

szerző: Dr. Horváth Balázs, általános orvos - WEBBeteg
frissítve:

Az allergiás eredetű nátha a magyar lakosság mintegy egytizedét érinti. A betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek alapján könnyen diagnosztizálható és hatékonyan kezelhető.

A téma cikkei - Allergia, szénanátha

9/1 A szénanátha, mapjaink népbetegsége
9/2 A szénanátha tünetei
9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha
9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos?
9/5 Az allergiás nátha kivizsgálása
9/6 Mi okozza az allergiás náthát?
9/7 Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése
9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése
9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései

Allergiás eredetűnek akkor nevezhető a nátha, ha a tünetek kialakulásának és fennmaradásának hátterében bizonyíthatóan valamilyen allergén anyaggal (leggyakrabban virágpor, gombaspóra, háziporatka ürüléke, állati szőr) történő érintkezés áll.

Az allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladásnak két fő csoportját lehet megkülönböztetni.

A szénanátha, azaz a szezonális allergiás nátha

Az egyik a köznapi nevén szénanáthaként emlegetett úgynevezett intermittáló allergiás nátha vagy szezonális allergiás nátha, mely esetében a tünetek időtartama rövidebb, mint 4 hét, illetve a tünetek egy hétnek kevesebb, mint négy napján jelentkeznek. A szénanátha tehát nem más, mint az orrnyálkahártya időszakosan kialakuló, allergiás eredetű gyulladása.

A nem szezonális allergiás nátha

A másik csoportot az úgynevezett perzisztáló allergiás nátha, vagy nem-szezonális allergiás nátha képezi. Itt a tünetek több mint 4 hétig, illetve egy hétnek több, mint 4 napján keresztül állnak fenn.

A képet bonyolítja, hogy az allergiás nátha két formája - tehát a szénanátha és a nem-szezonális allergiás nátha - ugyanannál a betegnél az esetek jelentős részében (az összes allergiás náthás beteg mintegy egyharmadában) egyszerre áll fenn.

Mit nevezünk náthának?

A nátha (rhinitis, rinitisz) szó klinikai értelemben az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélünk, ha a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, gátolt orrlégzés közül legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. Tágabb értelmezésben náthára utalhat az átlag napi négynél több orrfúvás, illetve a naponta többször előforduló, mással nem magyarázható tüsszögés.

A szénanátha népbetegség

A szénanátha gyakorisága Európa egyes országaiban 5-20 százalék közötti. Hazai vizsgálatok gyermekek körében 8,1 százalékos, serdülők esetében 21 százalékos, míg a felnőtt népességben 11 százalékos krónikus nátha előfordulási gyakoriságot találtak, melynek mintegy kétharmada volt bizonyosan allergiás eredetű.

Az allergiás eredetű nátha általában iskoláskorban kezdődik, és előfordulási gyakorisága a fiatal felnőttkorban tetőzik. Gyermekkorban a fiúknál, felnőtt korban pedig a nőknél gyakoribb. A betegség kialakulása, illetve korábbi életkorban való megjelenése szempontjából többnyire azok veszélyeztettek, akiknek a családjában allergiás betegek vannak a közvetlen rokonok között. A csecsemő és kisdedkorban ekcémás vagy asztmás gyerekeknél fokozott a rizikó a 15-30 éves kor között megjelenő allergiás náthára.

Az utóbbi években folyamatosan nő az allergiás náthában megbetegedettek száma, mely jelenségért több hatás együttesen tehető felelőssé. Néhány ilyen tényező: a levegőszennyeződés növekedése, illetve minőségi változása; a növényvédőszerek egyre elterjedtebb alkalmazása, az Európában nem őshonos parlagfű európai elterjedése, sok gyógyszer fogyasztása, az ételekben előforduló sok mesterséges anyag, dohányzás.

A szénanátha előfordulását magasabbnak találták a városban élőknél, mint a falusiaknál, és a jobb szociális körülmények között élőknél, mint a szegényebbek között. Egyre több az adat arra vonatkozóan, hogy a túlságosan steril, mesterséges életkörülmények (korai életkortól kizárólag tápszerrel történő táplálás, közösségbe nem járó gyermek, védőoltások hiánya, kevés testvér) vezethetnek az allergiás megbetegedések emelkedő számban való kialakulásához.

Tovább Keresztreakciók - Mit ne együnk?

Dr. Horváth Balázs, általános orvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos

Előző oldal | 9/1 | 9/2 A szénanátha tünetei

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Fül-orr-gége Központ - Dr. Augugusztinovicz Mónika, fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész
WEBBeteg összeállítás - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász és Dr. Horváth Balázs, általános orvos
WEBBeteg

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest