Higiénia hipotézis: a túlzott tisztaság allergiához vezethet?

A higiénia hipotézis szerint a túlzott tisztaság, az allergizáló faktoroktól és kórokozóktól való nagymértékű óvakodás fokozza az allergiára való hajlamot. Mindez azonban a magyarázat támogatói szerint sem jelenti azt, hogy nem fontos a fertőzések megelőzése, az összefüggés összetettebb.

Az úgynevezett higiénia hipotézis annak a magyarázatára született meg számos tudományos megfigyelés alapján, hogy az allergia és más allergiás eredetű betegségek (asztma, ekcéma), sőt az autoimmun betegségek előfordulás miért öltött "járványos" méreteket a civilizációs vívmányok terjedésével párhuzamosan.

Kutatások igazolták, hogy a modern életmód általánossá válásával idővel egyre gyakoribbá válnak az immunológiai kórképek, illetve a fejlettebb térségekben nagyobb ezen betegségek előfordulása a kevésbé fejlett régiókhoz képest. Finn orvosok például előszeretettel vizsgálják Karelia genetikailag hasonló lakosságát, amely azonban részben finn, részben orosz területen él. A két népcsoport körében végzett epidemiológiai felmérések is alátámasztottak a hipotézist, hogy a fejlettebb Finnországban több az asztmás, allergiás gyermek, mint Karélia civilizáció szempontjából elmaradottabb oroszországi területén. Hasonló az összefüggés településtípus szerint is, azaz a városban élő fiatalok körében gyakoribb az allergia, mint a vidéki, falvakban vagy farmokon felnövő kortársaiknál.

Mit mond a higiénia hipotézis?

A magyarázat az immunrendszer gyermekkori érésében keresendő. A kisgyermek immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen, és ahhoz, hogy felnőttkorban ne reagáljon az ismeretlen faktorokra túlzott reakcióval (vagyis allergiával), a szervezetnek találkoznia kell szervezetidegen anyagokkal (mikrobákkal, allergénekkel), hogy azokkal szemben kifejlődhessen az immuntolerancia. Az elképzelés azt állítja, hogy a modern életmóddal járó túlzottan steril környezet nélkülözi azon külső hatásokat, amelyek a normális immunválasz kialakulásának ösztönzéséhez szükségesek. Ezek a hiányosságok vezetnek az allergiás (szénanátha, asztma, ételallergiák) és autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegségek, rheumatoid arthritis) előfordulásának növekedéséhez.

Kutatások bizonyították, hogy nem jó a túlzott tisztaság

Az elmúlt évtizedek higiéniai szokásainak megváltozása, az egyre nagyobb sterilitás számos vizsgálat szerint növelte a lakosság allergiás megbetegedéseinek számát.

Egy amerikai kutatás során a 12-90 éves korú lakosság körében vizsgálták a szervezet ellenanyagszintjét, illetve a szájban előforduló baktériumok csíraszámának összefüggését. A Third National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES III) által szolgáltatott adatok azt mutatták, hogy fordított arányosság mutatható ki a szervezet immunreakcióit jelző IgG szintje, illetve a szájüregben található Porphyromonas gingivalis baktérium mennyisége között. Egy másik, kapcsolódó kutatás is a fenti eredményeket támasztja alá: azon gyermekek körében, akiknél kimutatható volt a Porphyromonas gingivalis baktérium jelenléte, ritkább volt az allergiás betegségek előfordulása azon gyermekekhez viszonyítva, akiknél nem volt mérhető a baktérium csíraszáma.

Finn kutatók 118 tinédzser bőréről gyűjtöttek mintákat, és elemezték a bennük található baktériumokat. Úgy találták, hogy a vidéken - mezőgazdasági terület vagy erdő közelében - élő fiatalok bőrén a baktériumok változatosabb összetételben voltak jelen, ugyanakkor ők voltak azok, akik kisebb érzékenységet mutattak az allergénekkel szemben.

Olaszországban katonai főiskolások körében végeztek hasonló kutatatást, amelynek végző következtetése szerint azok a személyek, akik gyermekkorukban több betegségen estek át, kevésbé hajlamosak az allergiás folyamatok kialakulására. A túlzott higiéniát újabban a szívbetegségekkel is összefüggésbe hozzák.

Osztrák kutatók Ausztria, Svájc és Németország vonatkozásában vizsgálták a farmon élő és a városi gyermekek immunrendszerének fejlődését, valamint az allergiás betegségek kialakulásának gyakoriságát.

A felmérésben több mint 2500 gyermek és 3500 szülő vett részt. Igazolták, hogy a farmon, az istállók közelében élő, mikrobákkal találkozó, a farmon lefejt tejet fogyasztó gyermekek között jelentősen kevesebb asztmás, allergiás, illetve ekcémás gyermek nő fel, mint a nagyvárosokban.

Egyes kutatók szerint a túlzott higiénia a magyarázat arra a tényre is, hogy miért gyakoribb mind az allergia, asztma, mind számos autoimmun betegség a nők körében. Az elképzelés szerint a lányokat a fiúkhoz képest is nagyobb tisztaságban nevelik fel, így a játék során is kevesebb időt töltenek a szabadban, kisebb eséllyel találkoznak allergénekkel. A testvérek száma is fontos tényező: statisztikailag ritkább ezen betegségek előfordulása, akik testvérekkel együtt nőnek fel, sőt minél több a testvér, annál kisebb az allergiás betegségek kockázata.

A higiéniai hipotézist megerősítették már paraziták, vírusok és baktériumok által okozott fertőzésekkel kapcsolatosan is.

A fertőzések elkerülése továbbra is fontos

Az összefüggéseket felszínesen vizsgálva azt a következtetést lehetne levonni, hogy a higiénia hipotézis alapján nem szükséges az alapvető higiéniai szabályok (pl. kézmosás) betartása és a fertőző betegségek elkerülése. Ilyesmit azonban nem állít az elmélet.

A higiénia hipotézis idővel árnyalt elképzelése szerint immunrendszerünk jól alkalmazkodott a "régi barátokhoz", azaz azon mikroorganizmusokhoz, amelyekkel akár több tízezer éve együtt él az emberiség. Ezen mikrobák nemcsak nem ártalmasak az emberi egészségre, hanem szimbiontaként kifejezetten fontosak az immunrendszer egyensúlyához. Normális körülmények között megtalálhatóak lakókörnyezetünkben, bélrendszerünkben, szájüregünkben, bőrünkön és a belső nemi szervek nyálkahártyáján is. Az átlagos emberi szervezet körülbelül 90 trillió mikrobát tartalmaz, s ezek többsége gondoskodik arról, hogy egészségesek maradjunk. Amennyiben a túlzott higiénia jegyében ezek is eltűnnek környezetünkből, az - az elmélet szerint - az egyensúly felbomlásához, következésképp immunbetegségek kialakulásához vezet.

Mindez nem igaz az evolúciós értelemben új vírusokra, baktériumokra és gombákra, amelyek kórokozóként viselkednek az emberi szervezetben. A kisgyermekkorban jelentkező hatások, mint a gyakori vírusfertőzések, a magas penészgomba- és poratkakitettség például nem csökkentik, hanem bizonyítottan növelik például az asztma előfordulását, de a pollenexpozíció is összefüggést mutathat az allergia kialakulásával.

Tanácsok

• Változatlanul fontos, hogy - különösen járványos időszakban - tegyünk meg mindent a fertőző betegségek megelőzéséért, tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat.
• Gyermekek esetében különösen vigyázzunk a potenciálisan széklettel szennyezett föld szájba jutásával (kézmosás, zöldségek és gyümölcsök alapos mosása).
• A gyermek ugyankkor töltsön minél több időt a szabadban és természetközelben, játsszon sokat más gyerekekkel, ezek a hatások mind segítik immunrendszere fejlődését.
• Az anyatejes táplálás nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy az emberrel együtt élő jótékony mikrobiomok átkerüljenek az újszülött szervezetébe.
• Több orvos nem javasolja az antibakteriális tisztítótermékek és fertőtlenítőszerek használatát, javaslatuk szerint a sima szappan és víz bőven elég a tisztasághoz.

Más magyarázatok is léteznek

Fontos megjegyezni, hogy a higiénia hipotézis szerepét napjainkban sem fogdja el minden kutató. Az allergiák és az autoimmun betegségek kialakulását befolyásoló tényezők rendkívül összetettek, és sok más tényező is szerepet játszik benne, megkerülhetetlen az öröklött, genetikai tényezők szerepe.

Az immunológiai betegségek civilizációs jellegére is magyarázatot adhatnak más, a modern életmóddal együtt járó környezeti hatások is, amelyek szerepét szintén alátámasztották kutatások. Ilyen a környezetszennyezés, légszennyezés, az egészségtelen életmód (mozgáshiány, étrend) és a különböző vegyi anyagok (tisztítószerek, élelmiszer-adalékok) jelenléte.

WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Dr. Kónya Judit családorvos - WEBBeteg; Dr. Bánfi Andrea - Svábhegyi Gyermekgyógyintézet; Feigin and Cherry's Textbook of Pediatric Infectious Diseases (ScienceDirect)