Allergia: kerti és szobanövények is okozhatják

szerző: Dr. Balogh Katalin, allergológus és dr. Magyar Donát, aerobiológus - Budai Allergiaközpont és WEBBeteg
frissítve:

Allergiát kerti és szobanövényeink is kiválthatnak. Így ha Ön pollenallergiában szenved, a környezetében tartott növények tudatos megválogatásával és odafigyeléssel sokat tehet azért, hogy az allergénmennyiség csökkentésével allergiás tünetei is enyhüljenek.

A betegek gyakran panaszkodnak arról, hogy zárt térben tüneteik intenzívebben jelentkeznek. Ennek egyik oka lehet, ha a páciens panaszait beltéri allergének okozzák – magyarázza dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Szobanövények és allergia

A növények lakásban való jelenléte fokozza a jóllétünket, egy csipetnyi természetet csempészve otthonunkba, ráadásul oxigént is bocsátanak ki, zöld színük pedig nyugtatólag hat.

Azonban némelyek allergiás reakciót válhatnak ki az arra érzékenyeknél, de nem eslősorban a pollenjük révén, hiszen a szobanövények szinte alig szórnak virágport. A legtöbb panaszt a bőrkontaktus, a légutakat ingerlő intenzív illat, a levelek által kibocsátott anyagok, illetve a túllocsolt virágföld penészesedése okozza.

Nemcsak a pollenjük okozhat panaszokat!

A beltéri allergénekkel kapcsolatban leginkább a poratkára és a penészgombára gondolunk, azonban számos szobanövény is okozhat allergiás tüneteket.

Egy 1985-ben készült belga tanulmány szerint a fikuszok családjába tartozó Ficus benjamina, másnéven csüngőágú fikusz nedvéből, annak száradása után a latex szerkezetéhez hasonló, allergén molekulák jutnak a lakás légterébe.

A kutatók által végzett vizsgálatban résztvevő 59 szénanáthás beteg 78 százaléka mutatott allergiás reakciót a fikusz, yucca, borostyán, pálma és más közismert dísznövények közül legalább egyre. A szobanövények fajtától függetlenül is képesek allergiát okozni, gyakran öntözött, nedves földjük ugyanis kedvelt táptalaj a penészgombák számára.

A megelőzés érdekében

  • Olyan növényfajokat, -fajtákat válasszon a lakásba és a balkonra/teraszra/kertbe, aminek a pollenjére nem allergiás!
  • A gombatelepek kialakulását megelőzendő, javasolt bizonyos időközönként fellazítanunk a föld felső rétegét és a megszokottnál gyakrabban cserélnünk a virágföldet a lakásban tartott dísznövényeknél.
  • Fontos, hogy a cserépbe, a virágföldre hullott leveleket eltávolítsuk, mert ezeken is elszaporodhatnak a penészgombák.
  • A nagy levelű növények leveleit érdemes rendszeresen letörölni, hogy a port és az atkákat eltávolítsuk róluk.
  • Ne tartson növényeket a hálószobában!
  • Pollenallergiások fészkesvirágzatúakat (pl. krizantém, margaréta, gerbera) is tartalmazó virágcsokrokat, virágkosarakat ne tartsanak a lakásukban!

Mit tehet az allergénmentes, de legalább allergéncsökkentett kert érdekében?

A szép, gondozott kert látványa valóban szemet gyönyörködtető. Gyakran mégsem a boldogságtól lábad könnybe a szemünk, ha végignézünk a nagy gonddal kialakított pázsiton, vagy megpihenünk a kerti fák árnyékában. A növények eltérő allergenitással rendelkeznek.

A legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára – hívja fel a figyelmet dr. Magyar Donát, aerobiológus. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasoljuk ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és fűzfa ültetését. Ezek szélbeporzású fajok, míg a rovarbeporzású növények kevesebb virágport termelnek, melyek csak ritkán jutnak a levegőbe. Ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasoljuk, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, a dália, a százszorszép, a rózsa, a petúnia, a tulipán, a nárcisz, az írisz és a liliom.

Általában a színes, nagy, tömött virágú növényeket rovarok porozzák be. E növényekkel is bánjanak azonban óvatosan a rovarcsípés-allergiások, illetve az asztmások – ez utóbbiaknál a túl erős illat is kiválthatja a tüneteket. Válasszunk növénybetegségeknek ellenálló fajtákat – ezzel nemcsak a permetezés költségeit és a környezetünk vegyszerterhelését csökkentjük, hanem a beteg növényeken élő gombák allergénkibocsátását is.

A rendszeresen lenyírt pázsit nem virágzik – tehát a gondos és gyakori fűnyírásra különösen a pázsitfűfélékre allergiás betegek fordítsanak figyelmet.

Kertészkedési tippek allergiásoknak

A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel. Allergiásként nem mindegy azonban, hogy a munkálatokat mikor és hogyan végezzük.

  • A kertészkedést vidéken lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis vidéken hajnal 6 és déli 12 óra között a legmagasabb. Városokban viszont épp reggel 6 és 8 óra között kevesebb a pollen mennyisége a levegőben. Szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb. Szélcsendes, felhős időben pedig alacsonyabb.
  • Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot vagy védőszemüveget. Kertészkedés közben pedig kesztyűt.
  • A manapság közkedvelt talajtakaró (mulcs) penészgomba-allergiások számára nem jó választás, mivel a nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek. Ez okból ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
  • Gondos gyomtalanítással is számos allergén levegőbe jutását előzhetjük meg. Ha nem szeretnénk megválni a nagy allergenitású, magas pollenkibocsátású növényeinktől, törekedjünk arra, hogy azokat ne a teraszajtó vagy a hálószobaablak közelében helyezzük el.
  • A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.

(Budai Allergiaközpont – Dr. Balogh Katalin, allergológus és dr. Magyar Donát, aerobiológus és WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító, Forrás: Zimmerpflanzen (Allergiezentrum Schweiz))

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Krasznai Magdolna

Dr. Krasznai Magdolna

Allergológus

Budapest

Cikkajánló