Gyógyítható és megelőzhető-e az allergia?

Az allergiát kiváltó anyag (allergén) kerülése csak az első életévekben járhat igazán sikerrel, de a folyamatos üvegbúrában való élet nem megvalósítható, ezért ez az út - még ha előre is látjuk az egyénre leselkedő veszélyt - nem megvalósítható.

A prevenciót az allergén kerülése helyett hosszabb távon inkább a túlérzékennyé válás megelőzésével, az egyén immunválaszának befolyásolásával lehetne elérni, erre azonban jelenleg még nem képes az orvostudomány. Marad tehát a környezet fokozott - a gyakorlatban tökéletesen nem is megvalósítható - ellenőrzése.

Az újszülöttek körülbelül 35 százaléka magas allergiás rizikóval születik, ami igen nagy arány. Magas rizikójúak azok az újszülöttek, akiknek legalább egy igazoltan allergiás szülője és hasonlóan allergiás idősebb testvére van. Allergia azonban nem csak a magas rizikójú csoportokban jelentkezhet, ami tovább nehezíti a megelőzés lehetőségeit.

Az allergén-kontroll

Az allergén-szegény környezet egyik eleme a lakásban előforduló allergének (atka, svábbogár, hörcsög, papagáj, kutya, macska, penészgomba) tudatosan alacsony szinten tartása, más szóval az "allergén-kontroll". Allergén-szegény otthoni környezetben az újszülött táplálékallergiái, allergiás bőrgyógyászati panaszai bizonyítottan ritkábbak. Emellett egyik érzékenység továbbiakat vonzhat maga után.

A kültéri allergéneknek is szerepe van a korai szenzitizálódásban. Az anyai dohányzás bizonyítottan a csecsemő további életét tekintve legalább kétszeres rizikófaktor légúti allergiák megjelenésére.

Az allergia megelőzésével foglalkozó szakirodalom úgy véli, hogy a csecsemő tartós anyatejes táplálása és a passzív dohányzás elkerülése olyan lehetőségek, amelyet minden újszülöttnél (nem csak allergiára hajlamosnál) használhatunk az allergiás betegségek megelőzésére.

Felnőtt korban az allergének elkerülése és csökkentése a meglévő tünetek súlyosságát mérsékelheti. A környezeti szennyező anyagok - az ózon, a koromszemcsék, a latex, a kén és a nitrogén oxigénnel alkotott vegyületei - fokozzák a szenzitizálódást, és elősegítik a tünetek romlását.

Mind a beteg, mind az egészség-szolgáltatók mulasztása lenne, ha nem ismernék fel, hogy az allergia komplex, társadalmi jelentőségű betegségcsoport, amelynek megelőzése, kezelése és gondozása a "résztvevők" részéről folyamatos, összetett és összehangolt rendszer működését igényli.

Az immunválasz befolyásolása

A meglevő betegség lefolyásának lassítását és enyhítését lehet alkalmazni, de hasznosságát kritikusan kell elemezni.

Specifikus immunterápia. A specifikus immunterápiát az allergológia "őskorában" már alkalmazták. Lényege, hogy folyamatos, egyre növekvő dózisban szoktassák hozzá a szervezetet az allergiát okozó specifikus allergénhez. Jelenleg ez az egyetlen módszer, mely képes megállítani az allergia "előrehaladását" és képes lehet megelőzni az asztma kialakulását, sajnos azonban nem részesül kellő támogatásban. Az eljárás minél korábbi használata indokolt és költség-hatékony lenne, ugyanis az esetek 93 százalékában csökkentették a tüneti gyógyszerek használatát.

Újabb kutatások. Léteznek más elven működő, az allergénektől független megközelítések is. A citokinek gátlásával, vagy az antiIgE és más monoklonális antitestekkel kapcsolatban is nagyszámú vizsgálatok folynak, de az eredmények nem mindig bíztatóak. Különleges figyelmet szentelnek a dentritikus sejteknek (ezek dolgozzák fel és "tálalják"az allergéneket a szervezetben), melyek új célpontja az immuno-intervenciós megoldást kereső kutatóknak.

• Egy genetikai változás nem elegendő ahhoz, hogy magyarázza az allergiás betegségek jelenlegi térhódítását. Az életmódunkban jelenlevő változások és a környezet állhatnak a hátterében, mint ahogy azt a hygiéne hypothézis magyarázza. Ennek alapja a csökkenő bakteriális expozició, azaz hogy a bélflórából hiányoznak a megfelelő baktériumok, melyek védenek az allergia kialakulása ellen.
  Az Ergyphilus egy egyedi probiotikus komplex, amely Lactobacillus GG baktériumot tartalmaz, ezáltal módosíthatja ezt az egyensúlybomlást. Használata vizsgálatok szerint ha az anyáknak és az újszülötteknek is adják, csökkenti a korai ekcémát, a gyermekkori bronchialis hiperreaktivitás tüneteit.
• A MAT (modular antigen translocating molecules) egy kísérletben levő módszer, melynek célja az ún. Th1 sejtképzés irányába eltolni az allergiás reakcióra hajlamos szervezet immunválaszát. Kidolgozás alatt állnak specifikus allergének elleni MAT eljárások házi poratka, pollenek, méh és darázsméreg esetében.
• Az ADAM 10 egy proteolitikus enzim, mely a sejtek felszínéről allergén szabályozó proteint szabadít fel. Az ADAM10 enzim gátlásával megoldható lenne az allergiás betegségek kezelése. Ez forradalmasíthatná az allergológiát, ugyanis nem a kialakult betegség későbbi kezelését, hanem a megelőzést célozza.
• Az omalizumab olyan antitest, amely szelektíven kötődik a humán IgE-hez (azaz az allergiát kiváltó immunglobulinhoz), ezáltal megakadályozza az IgE kötődést a nagy affinitású FcεRI receptorhoz, így csökkentve az allergiás folyamatot elindítani képes szabad IgE mennyiséget.

Fényterápia. Különböző bőrbetegségek kezelésében régóta ismertek a fényterápiás módszerek, azonban az ún. intranasalis Rhinolight fotóterápia az első, amely az orrnyálkahártya gyulladásos megbetegedései közül az allergiás rhinitis kezelésére alkalmas. A kezelés független a kiváltó allergéntől, azoknál javasolt, akiknek a gyógyszeres terápia nem kielégítő, ellenjavalt, vagy mellékhatások, gyógyszerinterakciók jelentkeznek.

Termoplasztika. A bronchialis termoplasztika biztonságos és hatékony a tünetes súlyos asztma kezelésében. A bronchialis termoplasztika csökkenti a légúti simaizomzat mennyiségét, javítja az asztma kontrollt. Veszélyes beavatkozásnak számít, és átmenetileg ronthatja az asztmát, de később az eredmények jelentős javulást mutatnak.

(Dr. Brugós László, allergológus)