Ételallergia csecsemőkorban - Milyen tünetek utalnak rá?

szerző: Dr. Hidvégi Edit, Dr. Polgár Marianne - Budai Allergiaközpont
frissítve:

Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek, a gyermekek többségénél azonban rendszerint 3-4 éves kor körül elmúlnak a tünetek. A táplálékallergia megszűnése nem kizárólag életkor függvénye, azon is múlik, hogy mi okozta a panaszokat.

Az ételallergia gyakorisága felnõtt korban 1,5-2 % körülire tehető, gyermekkorban – különösen csecsemõkorban – ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 %-ot is. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.

Ételallergiára utaló tünetek gyermekkorban

Az ételallergiák tünetei szerteágazóak, a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek.

  • Gyakori allergiás reakció a csalánkiütés. A csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkező táplálékallergia gyakran okoz további bőrpanaszokat, jellegzetes tünete a bőrszárazság, a vörös, hámló, viszkető foltokkal jelentkező csecsemőkori ekcéma.
  • Gyakori, hogy a szülők, gyermeküknél jelentkező rendszeres hasfájásról, puffadásról, esetleg hányásról számolnak be, a kicsinél akár véres széklet is jelentkezhet. A gyermekkori reflux hátterében is gyakran kimutatható a tejallergia.
  • A csecsemőkori krónikus középfülgyulladások és az orrfolyás okozója is lehet ételallergia.

A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, amit főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

A csecsemőkori ételallergia okai

A gyermekek körében tapasztalható magasabb gyakoriság részben egyéni, részben életkori sajátosságok következménye. Ebben az életkorban az ételallergia kialakulásához hozzájárulhat a gyomor- és bélrendszer immunológiai éretlensége. Kisgyermekeknél jellemzően alacsony a gyomor savtermelése, ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. A bélrendszer fejletlenségének következtében pedig az így csak részben megemésztett táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat.

Az anyatejes táplálás helyett az étrendbe korán bevezetett fajidegen fehérjék is okozhatnak tüneteket. Ez a magyarázat a tápszeres babák és a hozzátáplálás során kialakuló táplálékallergiás panaszokra. A bélnyálkahártya fejletlensége miatt a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik és megjelennek az allergiás tünetek. Ha egy tápszerrel táplált csecsemő naponta 200 ml tejalapú tápszert kap, az azzal egyenértékű, mintha egy liter tehéntejet inna meg.

A szója alapú tápszerekkel szemben is gyakran jelentkezik allergia, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a tápszerek megválasztásánál. Megoldást ez esetben a hypoallergén (HA) tápszerek adása jelenti, melyek prebiotikumokkal dúsított változatban is elérhetőek, így nem csak az allergiás tünetek ellen nyújtanak védelmet, de az immunrendszer megfelelő fejlődését is segítik.

Az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti a csecsemőkori allergiás panaszok jelentkezését, így a szoptatott babáknál ritkábban jelentkezik ételallergia. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái ugyanakkor – bár csak nagyon kis mennyiségben – átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek: véres székletük, testszerte száraz, ekcémás bőrük lehet. Ilyenkor az anyuka szoptathat tovább, ha az allergént kihagyja az étrendjéből, ugyanis nem az anyatej összetevőire, hanem csak az anyai étrendben található allergénekre alakul ki immunválasz.

A hozzátáplálás időszakában az anyatej védőanyagai segítenek, hogy a kicsi szervezet könnyebben fogadja az új, addig ismeretlen tápanyagot és így csökkenti az allergiás reakció megjelenésének esélyét. Ha mégsem sikerül panaszmentesen fogadni a frissen bevezetett ételt, azt az ételallergia jellegzetes tünetei jelzik.

Vizsgálati módszerek

Nagyobb gyermekeknél - 6 hónapos kor felett - az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba (Prick-teszt), melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. Bőrpróba helyett – kisebbeknél – vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket.

A szülők által is elvégezhető módszer a kizárásos diéta. Ennek során mellőzzük az étrendből az egyes élelmiszereket (tejtermékeket, stb.), majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok.

A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.

Mit tehetünk igazolt ételallergia esetén?

Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább. A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén (azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak.

A szoptatásról

Az anyatej minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és - ami szintén nagy előnye - mindig "kéznél van". Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között. A szoptatásról

Nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja ugyanis az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál.

A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.

Igazoltan tehéntej allergiás gyermekek esetében a hozzátáplálás során, illetve a későbbi időszakban a megfelelő diéta betartásához is fontos, hogy ismerjük, milyen típusú élelmiszerek tartalmaznak tehéntejet. Mielőtt megvásárolnánk a következő élelmiszereket, gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket, mivel egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.

Kinőhető a csecsemőkori ételallergia, de a hajlam megmarad

Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 5-8 százalékos előfordulása felnőttkorra fokozatosan 2-3,5 százalék körüli értékre csökken, azaz a babák döntő többsége "kinövi" az ételallergiát.

Ennek esélye az adott allergénnel is összefüggést mutat. A tehéntej-allergia, vagy a tojásallergia esetében gyerekeknél nagyobb eséllyel szűnnek meg az allergiás tünetek, mint hal-, földimogyoró-, vagy dióallergia esetén. Tej- és tojásallergia esetén a panaszok megszűnése annál valószínűbb, minél alacsonyabb a betegség diagnózisakor mért, kiindulási IgE szint, vagyis az allergiát jelző ellenanyag mértéke nem túl magas, és idővel csökkenést mutat.

Felnőttkori ételallergia esetén a tapasztalatok alapján 1-2 éves szigorú diétát követően a betegek közel egyharmadánál tolerancia alakult ki a tejre, tojásra, búzára és paradicsomra. A dió-, és halallergia rendszerint változatlanul fennmarad.

Az allergiára hajlamos, másnéven atópiás alkatú gyermekeknél gyakori az ún. allergiás menetelés folyamata. Eszerint az allergiás tünetek életkoronként különböző formában jelentkeznek. A csecsemő- és kisgyermekkori ekcémát követő, vagy azzal egyidejű táplálékallergia megszűnését követően kisiskolás kor környékén allergiás náthás, később asztmás tünetek jelentkezhetnek.

A táplálékallergia tehát várhatóan a gyermekek 80-90 százalékánál megszűnik, de a későbbi életkorban sajnos fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására.

Az ételallergia tünetei

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Az ételallergia tünetei

Szakértő: Dr. Hidvégi Edit és Dr. Polgár Marianne gyermekgasztroenterológusok, Budai Allergiaközpont

Cikkajánló

Ételallergia
Százezrek küszködnek Magyarországon puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel, gyomorgörcsökkel, emésztési gondokkal, különféle bélproblémákkal, így egyre inkább előtérbe kerülnek az ételintolerancia és ételallergia kimutatására szolgáló vizsgálatok. Ha bebizonyosodik a betegség, azon gyógyszer nélkül, megfelelő diétával segíteni tudnak.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta
Budai Allergiaközpont - Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Kovács Tibor, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Budai Allergiaközpont - Dr. Garaczi Edina, bőrgyógyász, allergológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest