Igaz a hír: A kosz hasznos allergia ellen

szerző: Czibere Anikó, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Ma már egyre több szülő szembesül azzal, hogy gyereke tüsszög, köhög, törölgeti a szemét. Egyre gyanúsabbá válik: ez már nem nátha. A szakorvos egy-két vizsgálatból látja, hogy allergiáról van szó. Vezet a poratka az ellenségek toplistáján.

Dr. Gönczi Ferenc (a debreceni Kenézy-kórház gyermekallergológus főorvosa), dr. Sipka Sándor a DEOEC Regionális Immunlabor vezetője, immunológus és dr. Nagy Béla a DEOEC gyermekgyógyász docense, gyermekpulmonológus) közösen végeztek egy több évig tartó kutatást. Ebbe több száz gyermeket vontak be, akik mind Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében élnek. Arra keresték a választ, mely allergiák a leggyakoribbak a kicsik körében, és hogyan lehet ezeket a betegségeket megelőzni. A kutatásba olyan csecsemőket és1-6 éves kisgyermekeket vontak be, akik vagy már mutatták az allergia tüneteit, vagy rizikócsoportba tartoztak (a családjukban valaki beteg volt már). A kis pácienseket a házi gyermekorvosok válogatták ki.

Csecsemőkorban az ételek közül abszolút vezető a tej iránti túlérzékenység, majd a tojás következik. 1-6 éves korban bővül az étel allergének köre, megjelenik a mogyoró, a búzaliszt és a földimogyoró, de megmarad a tej és a tojás dominanciája. Gyakran találtak szója érzékenységet is. Ez utóbbi azért is érdemel különleges odafigyelést, mert sok mindenben használják, így a felvágottakban, néhány csokoládéban. Tehát nem csak az a veszélyeztetett, aki esetleg vegetáriánusként fogyaszt szójából készült termékeket.

A megelőzés rendkívül fontos, ennek legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, minél tovább, de a kisbaba 6 hónapos koráig kizárólagosan. Ha a gyerek a rizikócsoportba tartozik, azaz megfigyelhető a családi halmozódás, akkor 1 éves koráig egyáltalán ne kapjon se tehéntejet, se tejtermékeket. A gyermekek 14%-ban megjelenő légúti allergének képzeletbeli toplistáját a poratka iránti érzékenység vezeti, szoros versenyben a penészgombával, főleg kisgyermekkorban. Az kisiskolás korosztálynál átveszik az elsőséget a pollenek. Ennek életmódbeli okai is vannak- tette hozzá a főorvos, hiszen a kicsi a szőnyegen kúszik-mászik, főleg a földön játszik, a nagyobbacskák már udvaron futkosnak. A poratkák elleni küzdelemben sokat tehetünk a hagyományos takarítással és egyszerű, olcsó módszerrel: a fagyasztással.

Az allergia kutatásának története

A XIX-XX. században az immunológiai ismereteink még szerények voltak, az orvosok azzal próbálkoztak, hogy bizonyos fertőzést előidézve védetté tegyék, és ezáltal megvédjék a szervezetet különböző, nemritkán halálos fertőzésektől. Az ilyen kísérletek gyakran sikerrel jártak, egymás után találták fel a különböző fertőző betegségek elleni oltásokat. A kísérletek alatt azonban előfordult, hogy az idegen fehérjének a bejuttatása súlyos tüneteket produkált és halált okozott.
Richet és Portier francia orvosok a tengeri medúza csípésének hatását tanulmányozva keresték ennek ellenszerét. Kutatásaik során azt vették észre, hogy a medúza toxin másodszori beadása után a kísérleti tíz kutyából kettőnél percek alatt halálos kimenetelű shock-reakció, vagy ahogy elnevezték anafilaxia, alakult ki. Ezért a felfedezésért a két tudós 1902-ben Nobel díjat kapott.
1906-ban Bécsben Von Pirquet a Streptococcus baktérium elleni védőoltást kutatva hasonló jelenséget írt le, amikor a védettség helyet káros reakció alakult ki, a második vagy harmadik injekció után rövid idő alatt. Ő ezt allergiának nevezte el, ami két görög szó, az allos (más, másként) és ergein (dolgozni, munkálkodni).
A későbbi kutatások aztán megtalálták ennek a reakciónak is az okozóját, egy immunglobulint. Ezt 1966-ban Ishizaka és Johanson egymástól függetlenül azonosították és immunglobulin E-nek vagyis IgE-nek nevezték el.

Hogyan pusztítsuk el az atkákat?

Mivel az atka túlél akár egy 70-80 fokos mosást is, így célszerű 48 órára fagyasztóba tenni az ágyneműt, a plüssjátékot, majd hagyományos módon kimosni. A fagypont alatti hőmérséklet elpusztítja az atkákat, így utána már a mosóvíz kiviszi az allergént. A főorvos szerint ezért nem érdemes drága ágyneműt, porszívókat venni. Arra azonban mindenképp figyelni kell, hogy a hagyományos porszívók porzsákját sűrűn cseréljük. Léteznek speciális atkairtószerek, penészgomba elleni készítmények, de ezek alkalmazását az orvossal célszerű egyeztetni. Nagyon fontos, hogy a gyerek közelében minél kevesebb plüssjáték, szőnyeg legyen, hiszen ezek mind-mind jó táptalajul szolgálnak a poratkáknak. Mint az előbbiekből kitűnik, a városi felnőtt lakosság sokat tehet öntevékeny módon az allergiás betegségek csökkentése érdekében. Ugyanígy a gyom – elsősorban a parlagfű-irtást is lehetne hatékonyabban végezni, az önkormányzat mellett a lakosság aktívabb bevonásával.

Gönczi főorvos elmondta: beigazolódni látszik az úgynevezett higiénia-elmélet. Ennek lényege, hogy egy régi népi bölcsesség szerint a gyereknek 3 éves koráig meg kell ennie 2 kiló koszt, hogy ne legyen beteges. Amerikában és Németországban figyelték meg, hogy a farmon élő, a természettel napi kapcsolatban élő gyerekekre kevésbé jellemző az allergiás megbetegedés. A városi gyerekeknél a túlzott higiénia, az, hogy nem találkoznak állatokkal, állatszőrrel, baktériumokkal, elősegíti a betegség kialakulását. A már kialakult betegség esetében nagyon fontos a kezelőorvos rendszeres meglátogatása. A főorvos hozzátette: mielőtt bármilyen természetgyógyászati eljárást, kezelést kipróbálna a beteg, fontos, hogy egyeztessen az orvosával, hiszen ezek adott esetben hatástalanok, vagy akár veszélyesek is lehetnek.

Az immunterápiáról

Ételallergia esetében a leghatásosabb a diéta, azaz az allergén kerülése. Ez csak az igazoltan irritáló ételre, gyümölcsre vonatkozik. Ebben az esetben létezik immunterápia, a mogyorónál, tejnél működhet is, hogy apró adagokban hozzászoktatják a szervezetet. Nagyon fontos a fokozatosság elve, ezért az anyukáknak ezt mindenképp be kellene tartani a hozzátáplálás elkezdésekor. Azaz minden új ételnél csak minimális mennyiséggel kezdeni, és lassan emelni az adagot, még akkor is, ha láthatóan ízlik a kicsinek, és egyszerre csak egy új ételt kóstoljon. Így könnyű az esetleges allergiát felismerni, és az ételt beazonosítani.

A légúti allergiások számára megoldás lehet az immunterápia: ez a kezelés már nem csak injekcióban, hanem szájon át szedhető formában is létezik. Azonban a TB nem finanszírozza, míg például Szlovákiában csak a 10 százalékát fizeti a beteg a kezelés költségeinek. A magyar páciens félévente 50-60 ezer forinttal számolhat, saját zsebből, mindezt 3-5 évig. Pedig ez a megelőzés fontos lépése lehetne, az immunterápiával ugyanis elkerülhetővé válna az allergiás betegség súlyosbodása, például az asztma. Nem mellesleg ez az egyetlen olyan eljárás, amivel az allergia gyógyítható. Minél hamarabb kell elkezdeni, minél fiatalabb korban. Egy már kialakult allergiát nehezebb gyógyítani. Az immunterápiát csak speciális feltételeknek megfelelő rendelőben szakorvos végezhet.

Különleges kategóriát alkot a méh-és darázscsípés-allergia. Itt csak injekciós formában elérhető a az immunterápia, ezzel viszont életet lehet menteni. Az ilyen kutatások közkinccsé tétele lehetne kiindulópontja esetleg egy országos népnevelési programnak, amellyel az allergia ilyen nagymértékű terjedését lassítani, netán akadályozni lehetne. Erre szép példa Finnország, ahol egy 15 éves programmal jelentősen lecsökkentették az allergia légúti szövődményeit, (beleértve a dohányzás elleni küzdelmet is) – tette hozzá a főorvos. Fontos szerepe van a tömegtájékoztatásnak éppúgy, mint a már az óvodától , általános iskola alsó tagozattól kezdődő egészségügyi oktatásnak. Sipka professzor szavaival: a lehetőségeket hatékonyabban, okosabban és gyakorlatiasabban használja fel a város és az ország egyészségügyi önvédelemre.

Allergia vagy nátha?

Mikor gyanakodjunk egyszerű nátha helyett allergiára? - a kérdés néha nem is olyan egyértelmű. Cikkünkből megtudhatja, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell kikezelnünk, vagy allergológus szakemberrel érdemes kivizsgáltatni magunkat. Az egyik legfőbb jel, hogy az allergia a célszervtől függően általában mindig ugyanazt a szervet érinti. Ezért ha valakinek orrdugulása van vagy folyik az orra, illetve viszket a szeme, garatja, füle, akkor az illetőnek szénanáthája lehet. Allergia vagy nátha? - Tünetek

(WEBBeteg - Czibere Anikó újságíró)

Cikkajánló

Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász és Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Allergia
Az allergiás eredetű nátha a fejlett országokban igen gyakori, nagyjából az asztmások számának 2-3-szorosa. Cikkünkből megtudhatja, melyek az allergia tünetei, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell-e kikezelnünk, vagy allergológussal érdemes kivizsgáltatni magunkat.
HELLP-szindróma
HELLP-szindróma

Mi okozza? Mit tehet a megelőzés érdekében?

Boka- és lábdagadás
Boka- és lábdagadás

Érrendszeri rendellenesség okozhatja.

Budai Allergiaközpont - Dr. Magyar Donát aerobiológus, Király Tamás gépészmérnök
WEBBeteg, Budai Allergiaközpont - Dr. Horváth Balázs, Dr. Augugusztinovicz Mónika
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész
Budai Allergiaközpont - Dr. Várhegyi Csaba, gyermektüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Berki Lucia, tüdőgyógyász, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest