A születési hónap és az allergia összefüggései
frissítve:
Egy tanulmány szerint a gyermek allergiakockázata összefügghet a születési évszakkal, egészen pontosan a terhesség időszakával.
Számos kutatás talált már összefüggést az egyes betegségek kialakulása és a születés időpontja közt.
A légúti betegségek közül az asztma a szeptemberben, az akut hörghurut (bronchitis) pedig a novemberben világra jötteket veszélyezteti inkább, természetesen csak a magyarországihoz hasonló mérsékelt égövi, északi féltekén található országokban született babák esetében.
Az allergiás betegségek vonatkozásában több kutatás szintén az őszi születésű babák fokozott kockázatát mutatták ki Egy 2016-os kutatás szerint az ekcéma jóval gyakrabban fordul elő az őszi születésűek körében, mint a tavasziaknál. A finn Oulu Egyetem kutatóinak 2010-es elemzése szerint az októberben és novemberben születettek 10 százaléka mutatott pozitív eredményt allergiás bőrteszten, ami duplája a júniusban és júliusban születetteknél tapasztalt aránynak. Az allergiás érzékenység az október-novemberi születésűekben különösen a tejre és a tojásra volt erős.
Mivel magyarázható az összefüggés?
A statisztikai összefüggésre számos magyarázat született, a pontos mechanizmus azonban máig nem tekinthető tisztázottnak.
Az őszi születésű babák fokozott allergia-kockázata kutatók szerint azzal magyarázható, hogy az október-novemberi csecsemők a nyír- és az égerfa virágporának magas koncentrációjának voltak kitéve magzati fejlődésük kulcsfontosságú szakaszában, vagyis a terhesség 11. hetében. Ezeknél a fafajtáknál a virágpor legmagasabb koncentrációja áprilisban és májusban mérhető. Ezzel szemben a legalacsonyabb pollenkoncentráció decemberben és januárban mutatható ki, ami megmagyarázza, miért a június-júliusban születettek allergia érzékenysége a legalacsonyabb. Az erős allergének behatása az anyaméhben a terhesség kulcsfontossági szakaszában befolyásolhatja a csecsemő immunrendszerének fejlődését, bár ennek pontos folyamatát egyelőre nem ismerjük.
Az asztma esetében nem a magzati korban, hanem a születés utáni első hónapokban a babát ért allergénkoncentráció lehet döntő befolyással a betegség kialakulására, szeptemberben pedig igen magas koncentrációt ér el több erősen allergén pollen. Más magyarázatok szerint a betegségért a légzőszervi fertőzéseket, megfázást okozó vírusok szezonalitása a felelős.
Egy tényező a sok közül
Természetesen nem érdemes a születés hónapját az esetleges légúti és allergiás betegségekhez kötni. Bár lehet hatása annak, hogy akár a magzati fejlődés időszakában, akár a születés utáni első hónapokban milyen környezeti hatások érik a kiababát, a pollen csak egy a sok közül, és az eddigi ismereteink szerint nem is a legnagyobb jelentőségű.
A fenti betegségek kockázatának csökkentéséhez törekedjünk a légyszennyezettség (pontosabban a szennyezett levegőnek való kitettség) csökkentésére, lakóhelyünk a poratka- és penészmentesítésére, a fertőző betegségek megelőzésére. A higiéne-hipotézis szerint ugyanakkor a túlzott tisztaság miatt nem tud megfelelően fejlődni a gyermek immunrendszer, és ezért növekszik az utóbbi évtizedekben az allergia előfordulása. Több kutatás első helyen említi ugyanakkor az anyatejes táplálás prevenciós szerepét.
Úgy tűnik, a legnagyobb szerepet ugyanakkor a genetikai örögünk játssza, két allergiás szülő esetén már 80 százalék az esélya annak, hogy közös gyermekük is allergiás lesz.
WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Medipress; Dr. Augugusztinovicz Mónika - Budai Allergiaközpont; Cs. K. fordító - WEBBeteg
