A horkolás kivizsgálása, az alvásvizsgálat módszerei
frissítve:
Fiatalabb korban főként a férfiak horkolnak, majd az idő előrehaladtával, a menopauza környékén a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolást nemcsak a párkapcsolat sínyli meg, de az egészséget is veszélyezteti, így érdemes kivizsgáltatni.
A kezeletlen horkolás következménye a zavaró párkapcsolati hatások mellett a napközbeni álmosság, a fejfájás, idegesség, a koncentráció csökkenése lehet. Amennyiben ezeket tapasztalja, az egyedül alvók is gyanakordhatnak arra, hogy horkolnak.
Mindez különösen akkor veszélyes, ha a horkolás alvásközbeni légzéskimaradással társul. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mindez hosszú távon szerepet játszik az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a merevedési zavarok, a stroke és a szívinfarktus kialakulásában is, de az agyi képességekre is maradandó hatást fejt ki.
Otthoni alvásvizsgálat
A horkolás tünet, amely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi, de azt, hogy ez a szűkület és az általa okozott légzéskimaradás (alvási apnoe) milyen mértékű, csak alvásvizsgálat tudja eldönteni.
Az alvászavarok, így a horkolás kivizsgálása is rendszerint alváslaborokban történik. Az idegen, kamerák által megfigyelt környezetben azonban sok beteg nem tud ellazulni, nehezen alszik el. Az esetek jelentős részében nincs is szükség a rendkívül részletes, sok életfunkciót elemző, alváslaborban történő vizsgálatra, a poliszomnográfiára. A horkolás által jelzett alvásfüggő légzészavar súlyosságának felmérése akár otthon is elvégezhető, a beteg megszokott környezetében, ágyában, a saját napirendjéhez és munkaidejéhez alkalmazkodva.
Alvásfüggő légzészavar gyanúja esetén a szűrővizsgálat az orr elé helyezhető, levegőáramlást rögzítő szenzor és a kéz egyik ujjára feltett ún. pulzoximéter segítségével történik. Ez utóbbi a szervezet oxigénellátottságát és a pulzust méri. Az orr elé illesztett szenzorral rögzítik a ki- és belélegzett levegő áramlását, így felismerhetőek lesznek azok a finomabb eltérésék is, melyek még nem okoznak jól regisztrálható oxigénszint-csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják.
A mért adatokat a mellkasi pánton elhelyezett, mobiltelefonhoz hasonló műszer regisztrálja. Az adatok elemzése az alvásambulancián történik. Az eredmények birtokában a kezelőorvos felállítja a diagnózist és terápiát javasol, vagy – ha szükséges – további vizsgálatokat ír elő.
A poliszomnográfia, alváslabor
A poliszomnográfia esetén a légzés, a pulzusszám és a véroxigénszint mellett más élettani folyamatokat is monitoroznak. A vizsgálat során alkalmazott készülék rögzíti a szív és a tüdő mozgását, az agytevékenységet, az akaratlan testmozgást is. Ezen információk birtokában az alvászavarokat vizsgáló szomnológusnak jóval több információ áll rendelkezésére az állapot súlyosságáról. Ehhez egy éjszakát az ún. alváslaborokban kell tölteni, a vizsgálat ugyanis a beteg otthonában nem, csak intézményben végezhető el.
A szakértő éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzészavar súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni.
Lásd még Alvási apnoe: miért fontos a kivizsgálás és hogyan zajlik?
