Mi történik alvás közben? Pécsett ezt is vizsgálják
frissítve:
A horkolással, légzéskihagyással járó alvászavar inkább a férfiak betegsége, míg az inszomniások, az álmatlanságban szenvedők között jóval több a nő – összegzi a tapasztalatokat dr. Faludi Béla neurológus, a pécsi Alváslaboratórium vezetője. A laborban alvás közben, bedrótozva rögzítik a páciens szemmozgását, az agyi elektromos tevékenységet, a horkolás hangját, valamint a légáramlást.
Az alváslaboratórium a pécsi Neurológiai Klinikán működik, évente közel 1700 alvásvizsgálatot végeznek. Dr. Faludi Béla klinikai adjunktus, neurológus, neurofiziológus szakorvos a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa, az Alváslaboratórium vezetője a WEBBeteg.hu portálnak elmondta, hogy a laboratórium tevékenysége felöleli az alvászavarok, az alvásmedicina teljes spektrumát.
- Alvásfüggő légzészavarok (horkolás, alvási apnoe)
- Alvásfüggő mozgászavarok (nyugtalan láb szindróma, ismétlődő végtagmozgás)
- Fokozott aluszékonyság (hiperszomnia)
- Alvásképtelenség (inszomnia).
Melyek a legjellemzőbb alvásproblémák?
Jelenleg a legtöbb páciens horkolásos panaszok és alvási apnoe gyanúja miatt érkezik hozzánk, ez a beteganyag mintegy 70 százalékát teszi ki. Ugyanakkor nem az alvási apnoe a leggyakoribb alvászavar, hanem a különféle eredettel kialakuló úgynevezett inszomniák csoportja. Viszont az ilyen panaszokkal érkező betegek aránya egyelőre alacsony, nagyon sokan ugyanis nem is tudnak arról, hogy álmatlanság, alvásképtelenség miatt is érdemes alvásspecialistához fordulni.
| Így alszunk |
| Az alvás 90-120 perces alvásciklusokból épül fel, ezek négyszer-ötször ismétlődnek egy éjszaka folyamán. Az alvásciklusokon belül két alvástípus, a NREM (lassú szemmozgásos) és a REM (gyors szemmozgásos) alvás váltakozik meghatározott sorrendben. |
Hány embert érint ez a betegség?
Vizsgálatokban a népesség 40 százalékát találták érintettnek, a krónikus inszomniában szenvedők aránya 10-15 százalékra tehető. Ezek mellett megemlítendő az úgynevezett nyugtalan láb szindróma, illetve a kóros aluszékonysággal, váratlan alvásrohamokkal, hallucinációkkal járó narkolepszia, ezzel kapcsolatban szintén sok beteget vizsgálunk a laborban.
Vannak külön női és férfi alvászavarok?
Igen, léteznek inkább férfiak körében gyakoribb alvászavarok, és vannak inkább nőknél jelentkező problémák. De ezek nem kizárólagos különbségek. A horkolással, légzéskihagyással járó alvászavar inkább a férfiak betegsége, míg az inszomniások között jóval több a nő.
Mi a jellemző: önmagában áll fenn egy alvászavar, vagy társul hozzá valamilyen más betegség? A lelki problémák vagy a testi betegségek vannak-e túlsúlyban az alvásproblémák hátterében?
Alvászavar-függő, hogy melyik áll előtérben. A nem megfelelő alvás kihat a szervezetünk működésére, negatívan befolyásolva azt, így szomatikus és akár lelki betegségek is kialakulhatnak.
Az inszomniák esetében nagyon jelentősek a panaszok kialakulásában a lelki problémák, így például a depresszió vagy a szorongás szerepe. A horkolós-légzéskihagyós (obstruktív alvási apnoéban szenvedő) betegeknél számos következményes betegség jelentkezhet, ilyenek a népegészségügyi jelentőséggel bíró szív- és érrendszeri, agyi érbetegségek (szívritmuszavarok, szívinfarktus vagy a stroke).
Fontos, hogy a laboratórium szakorvosai az alvásvizsgálatok során együttműködjenek a társklinikák megfelelő szakembereivel, így a pszichiáterrel, tüdőgyógyásszal, belgyógyásszal, fül-orr-gégésszel vagy a fogszakorvossal.
Mire számíthat a beteg a vizsgálat alatt? Drótokkal fekszik az ágyában és alvás közben vizsgálják?
Az alvásvizsgálatnak több válfaja van, attól függően, hogy milyen gyanú áll fenn az alvászavarra. A legtöbb információt szolgáltató eljárás a poliszomnográfia, ilyenkor érzékelőket helyezünk a páciensekre, azaz „bedrótozzuk” őket. Alvás közben rögzítjük az agyi elektromos tevékenységet, a szemmozgásokat, az izomtónus változását, a horkolás hangját, valamint a légáramlást, a hasi és mellkasi légzőmozgásokat, mérünk EKG-t, pulzust, oxigénszintet és végtagmozgásokat. Ez minimum 20 drótot jelent. Az eljárással megmondhatjuk, hogy megfelelő-e a beteg alvása vagy sem, kimutathatjuk az alvást zavaró folyamatokat, így a légzéskihagyást, a végtagmozgásokat.
Alvási apnoé szűrővizsgálat jogosítványhoz
Megváltozott a jogosítvány megújításának egészségügyi követelménye, így alvászavar-gyanú esetén szűrővizsgálatra kell elmennie az érintettnek. Régóta várt szigorítás, mi a véleménye erről?
Az alvásmedicinával foglalkozó szakemberek számára ez már régóta egyértelmű, hiszen naponta látjuk az alvási apnoéban szenvedő betegeket, halljuk a történeteiket arról, hogy hogyan, milyen technikákkal próbálnak ébren maradni a volánnál.
Egy betegem jellemezte a legjobban ezt a betegséget: „belefáradok az alvásba”. Valóban, az alvás a gyakori légzéskihagyások miatt nem pihentető, gyakori ébredések, felületes alvás a jellemző, és nappal a szervezet igyekszik bepótolni az alvást, esetleg rosszkor, rossz helyen, és gyakran fáradtan ülnek be a volán mögé.
Hány embert érint az alvási apnoé szindróma?
A statisztikák szerint az európai populációban a betegség gyakorisága 2-5 százalék. Vannak megdöbbentő adatok: a hivatásos gépjárművezetők esetében az alvási apnoe betegség gyakorisága 2-7-szer magasabb, mint az átlagpopulációban. Képzeljünk el egy buszvezetőt, egy kamionsofőrt aluszékonyan vezetni. Talán nem kell magyarázni... Mindenképpen hasznos és szükséges változásról van szó.
Ki fogja szűrni a betegséget?
A diagnózis felvetése a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot megítélő háziorvos és foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata. Léteznek megfelelő kérdőívek, amelyek alapján kiemelhetőek a veszélyeztetettek, emellett a háziorvos ismeri a páciense betegségeit. Az alváslaboratóriumok szerepe ott kezdődik, amikor a kollégák felvetik pácienseiknél a betegség fennállásának valószínűségét. Ekkor megfelelő alvásvizsgálatokkal juthatunk el a diagnózisig.
Többletmunkát jelent az önök számára?
Igen. Jelenleg egy kevésbé ismert betegségről van szó, amelyet most a jogosítvány kapcsán vizsgálni kell. Így az ismertsége és a laborokhoz forduló páciensek száma is növekedni fog.
| Horkol? Menjen orvoshoz! |
| Annak eldöntésére, hogy úgynevezett jóindulatú horkolás áll-e fenn, azaz nincs kóros mértékben légzéskihagyás, nincs káros hatással az alvó szervezetére (innen a furcsa elnevezés), vagy alvási apnoe betegségről van szó, alvásvizsgálat a megoldás. A horkolás hátterében alkati tényezők, fül-orr-gégészeti problémák állhatnak - sorolja dr. Faludi Béla. |
Önmagában a (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
