Miért veszélyes az erős horkolás?

Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban a szabad orrlégzést bármi gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni.

Mikor lehet veszélyes a horkolás?

A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja hozza létre. Mivel alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, a ki-be áramló levegő mozgásba hozza a lágy szöveteket.

A horkolás bár lehet kellemetlen, nem minden esetben veszélyes egészségünk szempontjából. Ha alkalmanként jelentkezik, például megfázás esetén vagy alkoholfogyasztás után, vagy csak háton fekve, a horkolás pedig nem túl erős és közben a levegővétel egyenletes, akkor átmenetileg gátolt orrlégzés vagy a kötőszövetek életkorral is fokozódó lazasága válthatja ki és nem jár komolyabb következményekkel. Idővel mindenképpen gyengül az izomtónusunk, így a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a horkolás megjelenésének.

Egyes felmérések szerint a férfiak közel 40 százaléka rendszeresen horkol, a hölgyeknél ez az arány megközelítőleg 24 százalék, míg a gyerekek egytizedét érinti. A menopauza időszakát követően előfordulása nagyjából azonos nők és férfiak körében.

Problémát jelezhet azonban az állandó és hangos horkolás, különösen akkor, ha a horkolás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó belégzési szünetek jelentkeznek. Vagyis az alvó személy egy rövid szünet után (akár 1 perces is lehet) hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ez az alvási apnoé nevű alvási rendellenesség jele.

Az alvási apnoéval járó horkolás

A horkolás gyakran jár együtt alvási apnoe betegséggel. Ilyenkor alvás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó légzéskimaradás jelentkezik, majd a csendet hirtelen mély, horkantás szerű lélegzetvétel szakítja meg. Az oxigénhiányos időszakok egy éjszaka folyamán többször is ismétlődnek, a betegek másnap emiatt fáradtságra, kialvatlanságra panaszkodnak, koncentrációzavartól, csökkent teljesítőképességtől szenvednek.

Az érintettek sokszor nem is tudnak a problémáról, csak a látszólag ok nélküli fáradtság jelezheti. Az érintettek figyelmét gyakran a párjuk hívja fel a jelenségre, ő az, aki a horkolást először észleli, a légzéskimaradásokat követő hangos lélegzetvételre felriad. A problémát azonban csak orvosi kivizsgálással lehet megfelelően diagnosztizálni.

Az alvási apnoe következményei

Az éjszakai légzéskimaradás (apnoé) önmagában nem életveszélyes állapot, azonban hosszútávon súlyos következményei lehetnek. Az oxigénhiányos állapot a szervezetben olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, amelyek rövid távon az életminőséget rontják, de hosszú távon súlyos betegségekhez is vezethetnek.

1. Mivel légzéskimaradáskor a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalin szint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Ez az éjszakai kis stresszreakció és az alváshiány pedig hosszú távon is magasabb vérnyomáshoz vezet. Általánosan ismert, hogy a stressznek szerepe van a magasvérnyomás-betegség kialakulásában, illetve a már meglévő betegség tüneteit ronthatja. ami a szívinfarktus és a szélütés egyik kockázati tényezője.

2. Az éjszakai légzéskimaradások és a magasvérnyomás-betegség megnövelik más szív-érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Alvási apnoeban szenvedő betegek körében nagyobb a kamrai ritmuszavar, szívmegállás és agyvérzés kockázata is, az éjszakai légzéskimaradás okozhat alvás alatti szívritmuszavart, szívinfarktust vagy stroke-ot, mely akár végzetes kimenetelű is lehet.

3. Habár kutatásokkal nem sikerült ez idáig egyértelműen beazonosítani az összefüggés okát, annyi bizonyos, hogy a 2-es típusú diabéteszes betegek közel 80 százalékánál jelentkezik alvási apnoe is. Az elhízás mindkét betegség rizikófaktora, ezen kívül pedig megfigyelték, hogy az alvásmegvonás szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában, ami a cukorbetegség előszobája.

4. Több ízben említettük már az elhízás szerepét az alvási apnoe megjelenésében: a betegek közel 23-a túlsúlyos. A nyaki területen lerakódott zsír miatt légzéskimaradások jelentkeznek, a megzavart alvásra reagálva pedig az endokrin rendszer megnöveli a ghrelin hormon kibocsájtását, aminek következtében a beteg napközben jobban kívánja a szénhidrátban gazdag ételeket.

5. Az alvási apnoe elhanyagolása az egyéb, krónikus betegségeket is súlyosbíthatja. Megfigyelték, hogy a légzéskimaradások kezelésével az asztmás betegek panaszai is javultak, az asztmás rohamok száma jelentősen csökkent.

6. Hasonló összefüggést fedeztek fel reflux esetében is. Alvási apnoés betegek gyakran panaszkodnak állandósult gyomorégésre is, melynek kezelésével az apnoe tünetei is jelentősen javíthatók.

7. Az alvási apnoéban szenvedő férfiak körében gyakoribb és korábbi életkorban jelentkeznek a merevedési zavarok, a potenciazavar előfordulásának kockázata egy felmérés szerint másfélszeresére növelkszik a légzéskimaradással járó alvászavar esetén. Ennek oka az érrendszeri betegségek kialakulása, a krónikus fáradtsággal járó libidócsökkenés és a csökkent tesztoszterontermelés is lehet.

8. Az átmeneti oxigénhiányos állapot károsíthatja az agy egészségét, az életkorhoz kötött szellemi hanyatlás folyamatát is felgyorsíthatja.

9. A nappali fáradtság súlyos következményét igazolja több kutatás is: az alvási apnoéban szenvedők több balesetet okoznak az utakon. A balesetek veszélye mintegy ötszörösére emelkedik, mert a betegek nehezebben koncentrálnak, tompultabbak, reakcióidejük csökken és gyakrabban el is alszanak a volánnál.

10. Párkapcsolati problémák: a horkoló mellett alvó házastársak esetében is lehet számolni az alváshiány miatt egészségkárosodással, de a párkapcsolati problémák is gyakoribbak a horkolás miatt.

A horkolás kezelendő betegségek jele lehet

Gyermekkorban az esetek nagy részében megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, amit a megfázás vagy az arcüreggyulladás csak fokozhat. Ha eltávolítják a mandulákat, sokszor nem csak a horkolás rendeződik, de a nappali teljesítmény, a hangulat, sőt akár a magatartás is jó irányba változhat. Vagyis ha egy gyerek hetente 3-4 éjszaka horkol, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

Egyes kutatások azt igazolják, hogy az asztma és az allergia is kétszeresére növeli a horkolás esélyét, már csak a gátolt orrlégzés miatt is. Utalhat pajzsmirigybetegségekre a horkolás, akár a megnagyobbodott pajzsmirigy, akár az alulműködés miatt jelentkező hízás miatt. Az orrsövényferdülésnek és az orrpolipnak is gyakori következménye a horkolás.

Az alvási apnoe kezelése a légzészavar okától és súlyosságától függ.

A horkolás az egészségtelen életmód jele lehet

A horkolást fokozhatja több életmód tényező is, amin egészségünk érdekében érdemes változtatni:

• Elhízás. Súlyos esetben zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak szűkíti a levegőjáratot. A kevés mozgás miatt a szövetek és az izomtónus is ernyedtebb lesz.
• Alkohol, késői evés. Mindkét esetben a szokottnál hamarabb és nagyobb mértékben lazulnak el a szövetek. A garat falainak összepréselődésével pedig elkezdődik a horkolás.
• Dohányzás. A dohányosoknál gyakoribb a szájon át történő légzés, valamint a folyamatosan irritált garat-, gége- és orrnyálka duzzadása miatt nagy a valószínűsége a horkolásnak.

Az eredményes kezeléshez szükség van a józan belátásra és az életmódváltásra: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz.

Folytatás A horkolás kivizsgálása, az alvásvizsgálat módszerei

Szakértők: Dr. Vida Zsuzsanna, neurológus, szomnológus és Dr. Augusztinovicz Mónika, allergológus, fül-orr-gégész - JóAlvás Központ