Hörgőasztma (asthma bronchiale) gyermekkorban

Az asztma napjainkban a leggyakoribb, folyamatos szakorvosi gondozást igénylő krónikus gyermekkori megbetegedés. A fejlett ipari országokban előfordulása a gyermekkori népességben 2-12 százalék közötti értéket mutat, ipari központokban ennél magasabbat. A magyarországi előfordulást 2-5 százalék körüli értékre teszik.

A kisgyermekkori asztma gyakran allergiás eredetű és az úgynevezett „atópiás menetelésnek” megfelelően előbb ekcéma, majd ételallergia és allergiás nátha előzi meg.

Ebben az életkorban a fiúk aránya másfélszerese a kislányokénak, de ez az arány felnőttkorra kiegyenlítődik.

Megfigyelések szerint a kamaszkor tájékán az asztma az esetek kétharmadában ténylegesen vagy látszólag megszűnik (a beteg "kinövi"). A serdülőkor tájékán a betegek panaszmentessé válnak. Szerencsés esetben a betegség végleg elmúlik, de vannak, akiknél fiatal felnőttkorra az asztma ismét kiújul.

Mik lehetnek a tünetek?

A betegség tünetei változatosak, a gyermek életkorától függően másféleképpen jelentkeznek.

Csecsemőkorban a sírás jellege megváltozik, „nyögő” légzés, szapora légzés, a borda alatti izmok behúzódása észlelhető.

Későbbi életkorban az éjszaka, vagy játék közben jelentkező száraz köhögés, köhécselés hívhatja fel a szülők figyelmét a betegségre. Ez a tünet nem kapcsolódik lázzal, légúti fertőzéssel. Súlyosabb esetben az asztmás kisgyerek légzése ziháló, sípoló, légszomja van, játék, mozgás közben hamar elfárad, kevésbé vonható be fizikai aktivitásba.

A jellegzetes tüneteken kívül figyelemfelkeltő lehet, ha a gyermek légúti betegségekből nagyon nehezen gyógyul meg.

Az asztma kialakulását többféle tényező befolyásolja. Gyakori a családi halmozódás, genetikai ok. A koraszülöttség (a tüdő éretlensége miatt), valamint az anyai dohányzás, illetve a szülők dohányzása fokozott kockázatot jelent.

Az asztmás betegek állapotát ronthatja, illetve asztmás rohamot provokálhat a fizikai terhelés, hideg, vagy párás levegő, allergének (pollenek, háziporatka, penészgomba, állatszőrök), vírusfertőzés.

Az asztmás roham gyermekkori sajátosságai

A felnőttkori asztmával ellentétben a gyermekkori nehézlégzéses epizódok kisebb hányadát lehet csak allergén hatásának tekinteni. Fiatalabb gyermekekben a vírusfertőzés, nagyobbaknál a fizikai terhelés valószínűleg jóval gyakrabban vált ki asztmás állapotot, mint az allergén hatás.

Csecsemő- és kisgyermekkorban a legsúlyosabb asztmás állapotokban többek között az úgynevezett respiratory syncitial vírussal (RSV), adenovírusokkal, parainfluenzavírussal történő fertőződés mutatható ki.

A fizikai terhelés hatására fellépő asztma a gyermekek 60-70 százalékánál bizonyítható közepes szintű terhelés után, a terhelés növelésére pedig gyakorlatilag minden asztmásnál megjelenik ez a reakció.

Életkori jellemzők

A gyermekkoron belül az egyes korszakokban más és más életkori sajátosságai vannak az asztmának:

Csecsemőknél és kisdedeknél (3 éves korig) a szűkebb hörgőrendszer és a kevéssé rugalmas tüdő mellett a nehézlégzés könnyen kialakul. A vírusos fertőzések hatása miatt a téli időszakban gyakoribbak a panaszok. Az orvosok helyzetét nehezíti, hogy az atópiás kóreredet ebben az életkorban nem vagy alig mutatható ki, a tüdők feletti hallgatózási lelet gyakran nem egyértelmű, továbbá a betegek a légzésfunkciós vizsgálatokhoz fiatalok. Az előbbiek miatt sok esetben nem lehet egyértelműen elkülöníteni a légúti fertőzések okozta tünetektől. Amennyiben sikerül is az asztmát diagnosztizálni, a megfelelő kezelés ütközik komoly akadályokba, tekintve, hogy az ilyen korú gyermekek nehezen tudnak inhalációs gyógyszereket használni. Az újabban kifejlesztett, gyógyszerbelégzést segítő készülékek (babyhaler, nesspacer) jelentős előrelépést jelentettek ezen korosztály megfelelő kezelésének kialakításában.

Óvodás és kisiskolás gyermekekben (4-14 éves kor) mind a betegség diagnosztizálása, mind a kezelés jóval könnyebb. Az atópiás eredet könnyen kimutatható, a légzésfunkciós vizsgálatok jól kivitelezhetőek. A gyermekek az inhalációs gyógyszereket és eszközöket jól használják, és ha a szülők figyelmesek, akkor gyógyszereiket be is veszik.

Serdülőkorban (15-20 év) jellemző, hogy a szülők ellenőrző szerepe folyamatosan csökken, a betegek panaszaikat titkolják. Gyakori, hogy a kamasz elfeledkezik gyógyszereiről, vagy szándékosan nem veszi be azokat. Mivel ebben a korban sokan „kinövik” a betegséget, tévesen gondolhatja a szülő és a fiatal, hogy már nincs szükség kezelésre. Lányoknál a hormonális változásokkal párhuzamosan súlyosbodás következhet be. Mindezen tényezők hatására az állapot rosszabbodása, illetve súlyos, néha életveszélyes asztmás roham alakulhat ki. Nagyon fontos ezért az asztmás fiatalok rendszeres tüdőgyógyászati ellenőrzése.

A gyermekek kezelésének szempontjai

Az asztma kezelésének általános alapelvein túl van néhány különleges, gyermekkorban jelentkező sajátosság, mellyel nemcsak a kezelőorvosnak, de a szülőnek és a betegnek is tisztában kell lennie:

• A gyógyszerek kívánatos bejuttatási formája gyermekkorban is a belélegzés, bármilyen nehéz és körülményes is ez ilyenkor. Az inhalációs módszert, amilyen hamar csak lehet, alkalmazni kell. A legújabb fejlesztésű készülékekkel ez viszonylag könnyen megy (még csecsemőknél is), csak elég türelmesnek kell lenni hozzá. Amennyiben a hagyományos segédeszközök mégsem elegendőek, léteznek speciális (pl. ultrahangos) porlasztók is.
• Fontos a betegek környezetéből az ismert allergének eltávolítása (poratka ürüléke, penész), illetve kerüljük a dohányzást a lakás minden helyiségében.
• Igyekezzünk a beteg gyermek vírusokkal történő fertőződését elkerülni. A bölcsőde, óvoda halasztása, esetleg a gyermek otthoni gondozása lehet megoldás. Járványos időszakban célszerű lehet otthon tartani a bölcsődés-, illetve óvodáskorú gyermeket.
• Az, hogy a fizikai terhelés tüneteket provokál, semmiképp ne jelentse a gyermek testnevelés alóli teljes felment(et)ését! Megfelelő gyógyszereléssel, és a gyakorlatok minőségének és mennyiségének alkalmas megválasztásával az asztmás gyermek is végezhet testedzést.
• A cél, hogy az asztmás gyermekek is ugyanolyan aktív életet éljenek, mint a társaik, ismerjék betegségüket és legyenek tisztában azzal, mit kell tenniük fulladás, nehézlégzés esetén. A mai korszerű terápiás lehetőségekkel és betegoktatással ez a cél elérhető.

Tovább

• Asztma gyermekkorban - Mi a teendő?
• A gyermek asztmájának kezelése az iskolában

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus