Allergiás asztma - Kialakulása, tünetei és kezelése

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik allergia is. Allergiaszezonban különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

Az allergiás asztma tünetei és a provokáló tényezők

Az asztmás betegségnek különböző típusai léteznek. Attól függően, hogy a panaszokat mi váltja ki, beszélhetünk például fizikai terhelésre rosszabbodó-, foglalkozási-, vagy allergiás asztmáról. A kiváltó okok különbözőek, az asztma tünetei azonban a betegség típusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés.

Az asztmás betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen asztmás rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre – hatására is felerősödnek.

Az asztmás tüneteket egyaránt befolyásolhatja a stressz, az időjárás változásai, banális megfázás, bizonyos ételek, de a tünetek akár napszakonként is eltérőek lehetnek.

Asztma kialakulása az allergia szövődményeként

Allergiásoknál a betegség lefolyása több módon is alakulhat. Nem törvényszerű, hogy az allergiás nátha idővel asztmává fejlődik, ám az mindenképp az asztma egyik fő rizikófaktorának tekinthető, és kezelés nélkül többszörösére növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

Előfordulhat, hogy a pollenallergiás beteg az első évben még csak egy növényre allergiás, ha ez a parlagfű, akkor augusztustól októberig jelentkeznek a tünetei. A következő években aztán észreveszi, hogy mintha egyre korábban kezdene tüsszögni, már júniusban is viszket a szeme, kapar a torka. Az évek múlásával ez állandósul, az allergiavizsgálat során pedig kiderül, hogy a parlagfű mellett már a fűfélék is tüneteket okoznak.

Az újabb pollenallergiák megjelenése mellett előfordulhat asztma kialakulása is: a korábban szénanáthás beteg az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket kezd produkálni. Az allergia miatt bekövetkező hisztaminfelszabadulás allergiás nátha esetén gyulladásos állapotot hoz létre az orrnyálkahártyán és a felső légutakban, tartós kezeletlen betegség esetén ez a gyulladás a mélyebb légutakra is kiterjed. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű allergiás tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés, azaz az asztma is.

A nem szezonális légúti allergiások (poratka, penész, állatszőr) esetében ez a gyulladás nem csupán az év egy adott időszakára korlátozódik, ezért a tartós állapot fokozott asztma-rizikóval jár.

Az allergiás hajlammal rendelkező gyerekeknél ritkábban előfordulhat az is, hogy az ételallergia mellett előbb allergiás eredetű bőrgyulladás (ekcéma) jelenik meg, majd asztma alakul ki.

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. Ez egy fontos lépés a betegség súlyosbodásának megelőzésében.

Diagnosztikai vizsgálatok az asztma okának meghatározására

Az asztma vizsgálata során fontos az allergiás eredet, illetve a rohamot provokáló allergének azonosítása.

A kivizsgálás történhet Prick-teszt vagy más néven bőrpróba segítségével. Allergia esetén az alkar bőrén ejtett vékony karcolásokra csepegtetett allergén körül duzzanat és vörösség alakul ki és viszketés jelentkezik.

Bőrteszt nem végezhető súlyos allergiás tünetek, allergiaszezonban akut panaszok esetén, antiallergiás gyógyszeres kezelés alatt, illetve terhesség esetén és 2 év alatti gyermekeknél. Ezekben az esetekben az allergének azonosítása rendszerint vérvizsgálattal történik. Ekkor a vérben keringő specifikus IgE ellenes antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított.

Allergiás asztma esetén mindenképp érdemes orvosi segítséget kérnünk annak érdekében is, hogy megakadályozzuk a panaszok súlyosbodását.

Kezelési lehetőségek allergiás asztma esetén

Gyógyszeres kezelés

A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. Amennyiben allergiás asztma igazolódik, a kezelőorvos összeállítja a terápiához szükséges gyógyszerek listáját, amely tartalmaz allergiaellenes és az asztma kezelésére szolgáló gyógyszereket is.

A gyógyszerek beállítása mindig egyénre szabottan történik. A tökéletes kezelés érdekében ne elégedjünk meg a recept nélkül kapható készítmények által nyújtott lehetőségekkel. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével, valódi javulás érhető el. Az asztma akció tervből azt is megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük fel az asztmás roham kezdeti jeleit, illetve milyen gyógyszereket alkalmazzunk roham esetén. A kezelőorvos elmagyarázza a készítmények alkalmazásának helyes módját, s az eszközök helyes használatát is bemutatja.

Az allergének elkerülése

Az asztma kezelésében az életmódbeli tényezők szerepe sem elhanyagolható. A panaszokat okozó allergének azonosítása után törekednünk kell rá, hogy a környezetünkben minimalizáljuk azok előfordulását.

• A pollennaptár segítségével és az aktuális heti pollenjelentésből tájékozódhatunk az adott növény virágzásáról és lakóhelyünk levegőjének pollenterheléséről. Magas pollenértékeket mutató napokon tartózkodjunk minél kevesebbet a szabadban.

• A lakás szellőztetését ne a reggeli órákban végezzük, a pollen koncentráció rendszerint reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb.

• A száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.

• Csökkenthetjük az éjszaka belélegzett allergének mennyiségét, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől.

• Kertészkedés közben viseljünk allergiások számára kifejlesztett, HEPA-szűrős szájmaszkot. Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.

• Ha autóval utazunk, elindulás előtt javasolt legalább tíz percig alaposan kiszellőztetni, mert leállított motor mellett a gépjárműben por, pollenek halmozódnak fel. Menet közben ne az ablakokat húzzuk le, inkább a légkondicionálót használjuk, a szélvédőre irányítva.

• Poratka-, penész- és állatszőr allergia esetén az otthon allergénmentességére kell törekedni, illetve ne utazzunk bizonytalan állapotú környezetbe nyaralás, vendégség során.

Allergénspecifikus immunterápia

Allergiás asztma kezelésében bizonyos esetekben megfontolandó az immunterápia alkalmazása is. Az allergén immunterápia az immunrendszer működésére hat. Az évekig tartó kezelés segítségével a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Az immunterápia így jelentősen csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát, allergiás asztma esetén a rohamok gyakoriságát.

Szakértők: Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus és Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész - Budai Allergiaközpont