A foglalkozási tüdőbetegség
frissítve:
Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.
A munkahelyen vagy a környezetből a szervezetbe bekerült különböző anyagok különböző tüdőbetegségeket válthatnak ki, vagy súlyosbítják a már meglévő panaszokat. Veszélyesek lehetnek a különböző gázok, füstök, a szénpor, sőt, még a liszt is!
A foglalkozási ártalmak kimutatása ráadásul sokszor nehézkes, mert a bizonyított foglalkozási betegségeknek komoly jogi következményei vannak, aminek a munkáltatók nem örülnek.
Az alábbi táblázat a munkahelyi vagy környezeti károsodásokat foglalja össze:
| Betegségek | Kiváltó ok | Példák |
| Ipari bronchitis | Irritánsok | Gázok, füstök, dohányzás |
| Foglalkozási asztma | Vegyszerek, állati vagy növényi fehérjék, fémek | Izocyanát, laboratóriumi állatok, liszt, nikkel |
| Hiperszenzitiv pneumonitis | Biológiai eredetű porok | Actynomycetes |
| Pneumoconiózisok | Ásványi porok | Azbeszt, szilicium, szén |
| Tüdőcarcinoma | Ásványi porok, fém porok, radiáció | Azbeszt, arzén, radon |
- A korábbi és jelenlegi munkahelyek időbeli feltérképezése.
- Milyen anyaggal került kapcsolatba munka közben?
- A munkahelyen elszenvedett hatások időtartama és intenzitása.
- Védőruha, védőfelszerelések használata (maszkok, kesztyűk).
- Van-e megfelelő munkahelyi szellőztetés?
- A munkatársak tevékenysége, anyaghasználata.
- Részidőben végzett munkák.
- Otthoni hatások (háziállatok, hobby tevékenységek).
- A betegség kronológiája a munkával és környezeti ártalmakkal összefüggésben.
Az ilyen jellegű betegségek kivizsgálásakor nagyon fontos a tünetek mérlegelése, a munkahelyi tünetekkel való szoros összefüggések kimutatása és bizonyítása. Ki kell deríteni, ha lehet, hogy a tünetek mikor jelentkeznek, minek a hatására romlanak vagy javulnak, illetve hogy milyen összefüggésben állnak a munkahelyen töltött idővel és a hétvégi szabadidővel.
A foglalkozási eredete megállapításához nagyon fontos a dohányzási szokások, korábbi betegségek (már meglévő allergia, asztma) felmérése, illetve a nehézlégzés nem légzőszervi okának kizárása (pl. elhízás, szívbetegség).
Ha a munkahelyi vagy környezeti ártalom körvonalazódik, akkor célzott kezelések elvégzésével szűkíteni kell a kört.
- Mellkasfelvételt kell készíteni a silicózis kizárására.
- Légzésfunkciós vizsgálatok, melyek során megszorító vagy elzáró zavarokat észlelhetnek.
- A munkaképesség eldöntésére terheléses vizsgálatokat kell végezni.
- Speciális vizsgálatok: bőrpróbák, RAST a munkahelyi asztma kimutatására.
- Invazív beavatkozások: bronchofiberoszkópia, hörgő mosófolyadék, nyílt tüdőbiopszia.
A betegség súlyosbodása |
| Egyesek állapota gyorsan javul a munka után és szinte teljesen rendeződnek másnapra, míg másoknak legalább két napra van szükségük, hogy rendbe jöjjenek. Ez folyamatos romlást okozhat a légzésfunkcióban, és nehezen lehet elkülöníteni egy nem munkahelyi ártalmak kiváltotta COPD-től. Ilyenkor hosszasabb munkahelyi elvonás szükséges, hogy a légzésfunkció normalizálódjon. |
A foglalkozási asztma felismerése
A foglalkozási asztma tipikus tünete a nehézlégzés, mellkasi merevség, köhögés, sípolás a munkaidőben, vagy pár órával a munka vége után. Jellegzetessége, hogy a légúti szűkület mindkét tüdőfélre kiterjed, spontán módon vagy kezelés hatására visszafordítható, és nem kardiovaszkuláris ok hozza létre.
Gyakran kísérik az asztmát náthás, kötőhártyagyulladásos panaszok, és visszatérő hörghurut is. Ha a tünetek azonnal, vagy kevéssel az első tünetek után jelentkeznek a munkahelyen és mindig ugyanazon anyagra, akkor a felismerés nem nehéz. Nehezebb azonban a betegség megállapítása késői asztmás reakció esetén, amikor órákkal az asztmát kiváltó anyaggal történő kapcsolatba kerülést követően jelentkeznek a panaszok.
Az asztmára jellemző hörgőgörcs kialakulása lehet reflex-szerű, történhet gyulladás miatt, vagy bekövetkezhet farmakológiai és allergiás okokból is.
A reflexes mechanizmus esetén a légút stimulálásában nagy szerepet játszhat a hideg levegő, a szervetlen porok, a gázok és füstök. Bár ezek akár hörgőgörcsöt is kiválthatnak, a reakció nem immunválasz és legtöbb betegnél már korábbról ismert az asztma.
Nem egyik napról a másikra alakul ki |
| Az asztma érzékenység kialakulásához időre van szükség és a lappangás időtartama hetektől évekig terjedhet. A cigarettázás kétszeresére növeli a rizikót, mivel a gyulladásos sejteket a légutakba toborozza és ezek már készen állnak, hogy reakcióba léphessenek az ingerlőszerekkel és az érzékenység gyorsabban és súlyosabb formában jöhet létre. |
A gyulladásos folyamat (reaktív légúti diszfunkciós szindróma) által okozott hörgőgörcs esetén az ingerlő anyag korlátozza a hangszálak működését. Ez rekedtséggel, köhögéssel és nehézlégzéssel jár, de tévesen minősítik gyon gyakran asztmának.
Az allergiás hörgőgörcs a leggyakoribb oka a foglalkozási asztmának. Ha magas molekulasúlyú anyagról van szó (például pékek asztmája), akkor a veleszületett allergiás túlérzékeny (atópiás) beteg gyakrabban és gyorsabban válik érzékenyebbé, így fokozott a kockázata a foglalkozási asztma kialakulására. Ennek ellenére az allergiás érzékenység nem hajlamosító tényező, ha alacsony molekulasúlyú anyagokkal szembeni reakció kialakulásáról van szó. Farmakológiai hörgőgörcsről akkor beszélünk, ha a munkahelyen különleges gyógyszeres hatás éri a tüdőt.
A foglalkozási betegségek terápiájában a kiváltó ok megvonása fontos szerepet tölt be. A légzőszervi panaszokat az asztmának vagy COPD-nek megfelelően kell kezelni.
Foglalkozási asztma: gyakoribb, mint gondolnánk
Az összes asztmás megbetegedésből a foglalkozási asztma az esetek 2-15 százalékáért felelős, ami természetesen nagyon változik foglalkozástól és munkahelytől függően, valamint a hatás mértékétől.
Az ipari előfordulás valószínűleg a valóságban nagyobb, mint amennyi adattal rendelkezünk, mert mindenki félti az állását, és ha teheti "nem betegszik meg". Leírták, hogy a dolgozók körében 10-20 százalékkal alacsonyabb a megbetegedések száma, mint az általános populációban, amit "egészséges munkás" effektusként ismerünk.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, allergológus, pulmonológus
