Asztma terápia - A lépcsőzetes kezelés a betegeknek is jó

szerző: dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus - Budai Allergiaközpont
megjelent:

Az asztma krónikus légúti betegség, mely nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegnél egyszer beállított kezelést ne kellene módosítani! A félévenként javasolt orvosi kontroll alkalmával szükség szerint emelhető, de akár csökkenthető is a gyógyszerek mennyisége.

Lépcsőzetes kezelés

Senki nem szeret hosszútávon gyógyszereket szedni, legyen szó akármilyen krónikus betegségről, az érintettek első kérdése általában az, hogy meddig lesz szükségük a felírt készítményekre - mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus.

A jó hír az, hogy asztma esetén, a hivatalos ajánlás szerint a betegség kezelése ún. lépcsőzetes rendszerben valósul meg, vagyis a beteg állapotától függően szükség szerint felfelé is haladhatunk, ami a gyógyszeradag emelését jelenti, ám lefelé is mehetünk, vagyis a betegség diagnózisa után megállapított készítményeket a későbbiekben csökkenteni is tudjuk.

Az asztma kialakulása

Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet. Az asztma okai és rizikófaktorai

Cél: az asztma kontroll

Az asztma kezelésében ún. fenntartó és rohamoldó szereket is alkalmaznak. A fenntartó kezelést a betegnek naponta kell használnia,a jó állapot fenntartásához, ill. állapotromlás megelőzéséhez. Rohamoldó szerekre akkor van szükség, ha a tünetek valami miatt – ez lehet egy légúti fertőzés, fizikai, vagy lelki megterhelés, időjárás, allergén hatására - hirtelen rosszabbodnak. Ezek alkalmazását a beteggel személyesen egyeztetik, az asztma akció tervben pontosan rögzítik.

Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a jól beállított kezelés jó életminőséget garantál, illetve a személyre szabott terápia képes csökkenteni az asztmás roham kialakulásának és a betegség szövődményeinek, a gyógyszer mellékhatásoknak az esélyét is. A szükséges gyógyszereket tehát úgy kell összeállítani, hogy segítségükkel ezeket az eredményeket el tudjuk érni a betegnél.

Mitől függ, hogy emelni, vagy csökkenteni kell?

A szakmai protokoll az asztmát a tünetek súlyossága alapján négy kategóriába sorolja. A tüdőfunkció, az éjszakai ébredések, az asztmás rohamok előfordulása és más egyéb szempontok alapján időszakos és állandó, ezen belül enyhe, közepes és súlyos asztma szerint csoportosítja a betegeket. A kivizsgálás során a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy az adott beteg az asztma melyik típusába tartozik, s ennek megfelelően állítja össze a kezelést. A kontroll vizsgálat alkalmával ellenőrzi, hogy a friss vizsgálati eredmények és a beteg beszámolója alapján a páciens a protokollban meghatározott jól, nem jól, vagy részlegesen kontrollált csoportba sorolható-e és ennek megfelelően módosíthatja a korábbi kezelést.

Csak orvosi felügyelettel módosítsa a gyógyszereket!

Ha a betegnél a beállított kezelés ellenére sem érünk el tünetmentességet, akkor első körben meg kell vizsgálni, hogy megfelelően használja-e a gyógyszereket, sok esetben például a belélegző készülék nem megfelelő alkalmazása miatt nem tudnak jól lejutni és a hörgőnyálkahártyán felszívódni a hatóanyagok. Ki kell zárni nincs-e egyéb társbetegsége, ami rontja a tüneteket, illetve meg kell nézni, hogy a környezetében nincs-e olyan tényező, ami a javulást gátolja, például lakáson belüli dohányzás, allergén. Ha ezeket ellenőriztük, és a vizsgálati eredmények, a beteg panaszai is indokolják, akkor a gyógyszerek adagolását emelni vagy változtatni, kiegészíteni szükséges.

Csökkenteni egyéni megítélés alapján, de általában 3 havi tünetmentesség után lehet, de ezt is kizárólag orvosi felügyelet mellett, minden egyéb körülményt is figyelembe véve. A gyógyszerek emelése, vagy csökkentése után újra egyeztetni kell az asztma akció tervet.

(Budai Allergiaközpont)

Cikkajánló

Az asztma és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Asztma
Az asztma a légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomgörcse, nyálkahártya-duzzanata okozza a légutak szűkületét és a nagymennyiségű váladékképződés tovább akadályozza a levegő áramlását.
Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Budai Allergiaközpont - Dr. Hidvégi Edit, tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Budai Allergiaközpont - Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus
Budai Allergiaközpont - Dr. Magyar Donát aerobiológus, Király Tamás gépészmérnök

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest