A súlyos asztma kétszer gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál

A súlyos asztma csak az asztmás betegek kis százalékában fordul elő, de ezeknek a betegeknek az ellátása az asztmából származó egészségügyi költségek jelentős részét teszik ki. Ezenkívül az asztma súlyos formáját összefüggésbe hozták az életminőség romlásával és a súlyos exacerbációk (fellángolások) kockázatával, amelyek akár halálhoz is vezethetnek a nem súlyos asztmához képest.

A súlyos asztmát az Európai Légzőszervi Társaság (ERS), illetve az American Thoracic Society (ATS) úgy határozza meg, mint amely nagy dózisú inhalációs kortikoszteroidokkal, szisztémás kortikoszteroidokkal, vagy anélküli, egyéb asztma gyógyszerekkel való kezelést igényel. A Global Initiative for Asthma (GINA) 2019-es ajánlása szerint a súlyos asztma a nehezen kezelhető asztma alcsoportja. Nehezen kezelhető asztmáról akkor beszélünk, ha a betegség a korábban említett nagy dózisú kezelés ellenére is kontrollálatlan marad. Ennek okai lehetnek: a helytelen inhalációs technika, az orvos által javasolt gyógyszerhasználat be nem tartása, a társbetegségek megléte, például rhinosinusitis, szalicilátérzékenység vagy a gastrooesophagealis refluxbetegség.

Mivel nem voltak pontos adatok a súlyos asztma magyarországi előfordulásáról, magyar kutatók súlyos asztma páciens adatbázist hoztak létre, bevonva azokat a betegeket, akiket Magyarországon az országos tüdőgondozói hálózatban ápoltak. Az országban 156 tüdőgondozó működik, amelyek a tüdőbetegek diagnosztizálására és ellátására specializálódtak. Évente adatokat szolgáltatnak az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tuberkulózis (tbc) és a tüdőrák előfordulásáról online rendszeren keresztül.

Az adatok elemzése során kiderült, hogy a súlyos asztma prevalenciája az asztmás populáción belül Magyarországon 0,89%. A betegek átlagéletkora 56,4 ± 13,4 év. Meglepő eredmény, hogy a súlyos asztma majdnem kétszer gyakoribb a nőknél (64%), mint a férfiaknál (36%).

A kutatók azt találták, hogy azok között, akik szalicilátintoleranciában szenvedtek, többen szorultak szisztémás kortikoszteroidkezelésre, és a szalicilátintolerancia aránya szignifikánsan magasabb volt a nők körében. Erős összefüggés volt a szalicilátintolerancia és a rhinosinusitis között is.

Az adatok elemzése kimutatta, hogy légzéskorlátozottság a súlyos asztmás betegek 72,1 százalékánál, míg súlyos légúti szűkület a betegek 37,9 százalékában fordul elő. Azoknál a betegeknél, akiknél a betegség már gyermekkorban elkezdődött, szignifikánsan több allergiás volt, mint a felnőttkori asztmában szenvedő betegeknél (80,9% az 53,4%-kal szemben).

Tovább

• Súlyos következményei lehetnek a kezeletlen asztmának
• Az asztma kezelési lehetőségei
• Hörgőasztma (asthma bronchiale) gyermekkorban
• Asztma gyermekkorban - Mi a teendő?
• Asztma - fontos az ajánlott óvintézkedések betartása és az oltás felvétele

Forrás: WEBBeteg
Szegő Miklós, fordító; Prevalence and characterization of severe asthma in Hungary (Nature)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos