Otthoni légzésfunkciós eszköz: ezért különösen fontos az asztmásoknak

szerző: Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus - Tüdőközpont
megjelent:

A tüdő aktuális állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlást, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéket légzésfunkciós vizsgálattal lehet mérni. A rendelőben végzett vizsgálat mellett erre ma már az otthonunkban is van lehetőség.

Az asztma világnapján, a krónikus légúti betegség kezelésével kapcsolatban dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy miért hatékonyabb az asztma terápia, ha otthoni légzésfunkciós készüléket is használunk.

Otthoni légzésfunkció régen és ma

A kilégzési csúcsáramlás (PEF) mérésére szolgáló hordozható eszközöket Martin Wright alkalmazta először 1959-ben, és a PEF ma már széles körben elfogadott a tüdőfunkció független mérőeszközeként. A betegek egyszerűen és megbízhatóan rögzíthetik a PEF-et, technikailag képzett személyzet segítsége nélkül. Erre korábban még csak egy módon volt lehetőség: egy egyszerű műanyag eszközbe fújva meghatározták, hogy a mért légzésfunkciós érték, a legjobb légzésfunkciós értékhez képest csökkent-e és mennyivel, és így a piros, sárga vagy zöld színnel jelölt zónába esik. A továbbiakban a betegnek eszerint kellett eljárnia otthonában, az asztma akciótervben megadott módon, például soron kívül rohamoldót használnia.

A digitális egészségügyi technológiák fejlődésével azonban már elérhető az az okostelefonra letölthető, online kezelőfelülettel működő otthoni légzésfunkciós eszköz, mely még széleskörűbb mérést tesz lehetővé – a PEF mellett mutatja az FVC, FEV1, FVC/FEV1, FEF 25, FEV 75 értékeket is - és távkonzultációban is használható.

Így akár az aktuálisan mért adatok alapján, a kezelőorvos rövid időn belül javaslatot tehet a kezelés megváltoztatására. Az otthoni légzésfunkciós eszközökhöz elérhető applikáció segítségével az adatok tárolása és küldése is megoldott.

Rendszeres mérésekkel hatékonyabb a kezelés

A mért objektiv adatok és ezek összehasonlítása a korábbi értékekkel - tehát a változás irányának és mértékének ismerete segíthet az orvosnak eldönteni, hogy szükséges-e változtatni a gyógyszerelésen, vagy más irányba kell vizsgálódni, mert például a magas pollenkoncentráció, kezdődő légúti betegség okozza a nehézlégzést, köhögést.

Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a rendszeres mérés az orvosoknak és a betegeknek egyaránt segítséget nyújt az asztma kezelésében. Azáltal, hogy segítik a betegség változásait és a kezelésre adott válasznak a nyomon követését, az otthoni légzésfunkciós eszközök lehetővé teszik a korai beavatkozást az asztma romlása során, elkerülve ezzel a szükségtelen kórházi kezelést.

Ez is érdekelheti Mit mutat meg és hogyan zajlik a légzésfunkciós vizsgálat?

(Forrás: Tüdőközpont)

Cikkajánló

Az asztma és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Asztma
Az asztma a légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomgörcse, nyálkahártya-duzzanata okozza a légutak szűkületét és a nagymennyiségű váladékképződés tovább akadályozza a levegő áramlását.
Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Budai Allergiaközpont - Dr. Magyar Donát aerobiológus, Király Tamás gépészmérnök
Budai Allergiaközpont - Dr. Potecz Györgyi, Dr. Balogh Katalin
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest