Az asztma okai és rizikófaktorai

Az asztma gyakori légúti krónikus betegség. Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakoribb gyermek- és fiatal felnőttkorban. Kialakulásában genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet. Megkülönböztetünk allergiás és nem allergiás asztmát.

Az asztma a hörgők gyulladásos megbetegedése, ami a légutak szűkületét, kilégzési nehezítettséget okoz.

A betegség kialakulására hajlamosító tényezők

Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van asztmás vagy allergiás személy (különösen, ha egy vagy két szülőnél kialakult asztma (genetikai tényező)). Korai és gyakori fertőzéses légúti megbetegedések gyermekkorban vagy akár későbbi életkorokban, főleg vírusfertőzések; a dohányfüstnek való tartós kitettség (aktív vagy akár passzív dohányzás); illetve bizonyos allergénexpozíció tovább növelheti az asztma kialakulásának valószínűségét.

Az asztma gyermekkorban fiúknál fordul elő gyakrabban, azonban a pubertást követően nők esetében a gyakoribb. A gyerekkori asztma serdülőkorra gyakran elmúlik, a gyerekek – főleg a fiúk – „kinövik”, de fiatal felnőttkorra ismét kiújulhat. Számos tényező jelenléte növelheti kialakulásának kockázatát.

Az asztma kialakulásának további rizikófaktorai:

• Nagyvárosi élet, különösen a belvárosban fokozott a légszennyeződés.
• Várnadós anya terhesség alatti dohányzása rizikótényező a születendő gyermek számára.
• Foglalkozással kapcsolatos kiváltó tényezők (például a mezőgazdasági vegyszerek, fodrászatban használatos készítmények, továbbá festék, acél, műanyag és elektronikai cikkek gyártása).
• Kis születési súly.
• Elhízás.
• Refluxbetegség (GERD).

Asztmás tüneteket kiváltó, asztmás rohamot provokáló tényezők

A tüneteket tekintve az asztma hullámzó betegség, a teljes tünetmentességtől a súlyos, légzési elégtelenséget okozó fulladásig széles skálán mozog.

A tüneteket sokféle tényező kiválthatja, súlyosbíthatja, úgymint:

• Allergének (például pollenek, háziporatka, penészgombák, állatszőrök stb.)
• Légszennyeződés, szálló por, füst.
• Erőteljes szagok, illatosított termékek vagy vegyszerek.
• Légúti fertőzések (ideértve az egyszerű náthát is).
• Fizikai terhelés (ideértve a sportolást is).
• Erőteljes érzelmek és stressz.
• Ködös, párás, hideg levegő.
• Bizonyos gyógyszerek, ideértve a béta-blokkolókat, az aszpirint és egyéb (nemszteroid típusú) gyulladáscsökkentőket.
• Élelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek.
• Refluxbetegség (GERD), amely miatt a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez asztmát indukálhat, illetve ronthatja a már meglévő betegséget.
• Orrmelléküreg-gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás).

Tovább Bölcsőhalál: a dohányfüst árt a baba vérnyomásának

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus