Az asztma kezelési lehetőségei

Az asztma kezelése az utóbbi évtizedekben olyan fejlődésen ment keresztül, annyi korszerű hosszú hatású kombinált készítmény áll rendelkezésünkre, hogy a legtöbb beteg tünetmentes teljes életet élhet. Egy asztmásnak manapság semmiről nem kell lemondania. Bármilyen foglalkozást választhat, gyereket szülhet, sportolhat. Élsportolóink között is vannak asztmások.

A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kora és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

Sokféle gyógyszer alkalmazható az asztma kezelésére. A rendelkezésre álló szerek három nagy csoportba sorolhatóak.

• A fenntartó kezelésre használatos gyógyszereket rendszeresen kell használni a krónikus panaszok kezelése és az asztmás rohamok megelőzése végett.
• A rohamoldó gyógyszerek gyorsan, de rövidebb ideig hatnak, az asztmás rohamok oldására szolgálnak.
• Az allergia indukálta asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek csökkentik a szervezet érzékenységét bizonyos allergénekkel szemben, és megakadályozzák, hogy szervezete reagáljon az allergénekre.

Elenyésző százalékban vannak nehezebben kezelhető súlyos asztmás betegek, akik speciális kiegészítő terápiára szorulnak a belégzőszereken kívül.

Ugyancsak kiegészítő terápia szükséges abban az esetben, ha egy légúti vírus- vagy baktériumfertőzés, allergénterhelés, nagy fizikai megterhelés az asztma hirtelen rosszabbodását (exacerbációját) okozza.

Fenntartó kezelésre használható gyógyszerek

Ezeket a gyógyszereket általában hosszú távon, mindennap kell szedni.

Inhalációs kortikoszteroidok

Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek a leghatásosabbak az asztma kezelésében. Csökkentik a légutak gyulladását, a hörgőnyálkahártya duzzanatát, a kóros váladékképződést.

Fenntartó kezelésként már a közepesen súlyos stádiumtól kombinációban, hosszú hatású hörgőtágítóval együtt adjuk.

A kortikoszteroidok használatával csökken a rohamok gyakorisága és csökken a tünetek kezeléséhez szükséges gyógyszer mennyisége is. Tekintettel arra, hogy az inhalációs kortikoszteroidok hatásukat közvetlenül a légutakba jutva fejtik ki, kevesebb mellékhatásuk van, mint a szájon át bevett kortikoszteroidoknak. Az inhalációs kortiokszteroidok közé tartozik például a fluticason, a budesonid, a ciklesonid és a beclomethason.

A jelenleg forgalomban lévő inhalatív szteroidok biztonsággal használhatók évtizedeken keresztül jelentős mellékhatás nélkül. Gyermekeknél sem okoznak a fejlődésben, növekedésben elmaradást.

Az inhalációs kortikoszteroidok szedése mellett kialakulhat rekedtség, gombás szájfertőzés, mely könnyen kezelhető, és megelőzhető a szteroidtartalmú spray vagy porbelégző használata utáni szájöblítéssel.

Hosszú hatású béta-2 receptor agonisták

Ezek a gyógyszerek a hörgtágítók csoportjába sorolandók, amelyek fő hatása a beszűkült hörgők tágítása. A hosszú hatású béta-2-agonisták pl. a salmeterol és a formoterol legalább 12 órán keresztül kifejtik hatásukat. Mérsékelten súlyos vagy súlyos asztmás tünetek kezelésére, illetve az éjszakai rohamok kivédésére szolgálnak.

Ezeket a készítményeket az inhalációs kortikoszteroidokkal együtt rendszeresen alkalmazzák, azonban önmagukban nem elegendők az asztma kezelésére. A formoterolnak gyors hatása is van, ezért az ilyen hatóanyagú kombinált készítmények rohamoldásra is alkalmasak, és adagolásuk az asztmás tünetekhez igazítható.

Leukotriénantagonisták

Ezek a gyógyszerek vagy a leukotriének (a tüdőben levő gyulladásos immunsejtek által az asztmás roham alatt felszabadított gyulladáskeltő anyagok) termelődését, vagy hatását gátolják. A leukotriének hatására a légutakat bélelő sejteknél gyulladás alakul ki. Ez sípoló légzéshez, légszomjhoz és nyáktermelődéshez vezet. A leukotriénantagonisták tabletta formában alkalmazhatók kisgyerekkortól kezdve. Jelenleg hazánkban a montelukast hatóanyag van forgalomban.

A leukotriénmódosítókat általában inhalációs készítményekkel kombinálva adjuk, de önállóan is alkalmasak például a fizikai terhelés indukálta asztma kezelésében.

Theophyllin

A theophyllin nem tartozik az asztma korszerű terápiájához. Súlyosbodás esetén átmenetileg adható, de számos mellékhatása (hányinger, gyomorfájdalom, szapora szívverés) lehet.

Rohamoldó gyógyszerek

A jól beállított fenntartó kezelés mellett a rohamoldó szerek használatára alig van szükség. Amennyiben mégis heti két alkalomnál gyakrabban szükséges ezeket használni, a fenntartó terápián változtatni kell. Az asztmás roham az életet veszélyeztetheti, kezelését biztonságosabb orvosra bízni.

Rövid hatású hörgőtágítók

Néhány percen belül szüntetik a nehézlégzést, megállítják a kezdődő asztmás roham kialakulását. Ezeket a gyógyszereket akkor kell használni, ha köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés vagy légszomj jelentkezik.

Rövid hatású béta-2-agonisták

Ezek a hörgtágítók perceken belül elkezdenek hatni, és hatásuk négy-hat órán keresztül tart, nem alkalmasak azonban a tünetek ismétlődésének kivédésére. Rövid hatású béta-2-agonista szer például a salbutamol.

Ipratropium-fenoterol

Két hörgőtágító hatóanyag kombinációban, ugyancsak a gyors tünetenyhítésre használható.

Szájon át szedett, vagy vénás kortikoszteroidok

Ezek a kortikoszteroidok – többek között a prednison, methylprednisolon – adhatók az akut asztmás rohamok, vagy a nagyon súlyos asztma kezelésére. A teljes hatás kialakulásához szükség lehet néhány napra.

Ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú rendszeres alkalmazása azonban súlyos mellékhatásokkal járhat, többek között kialakulhat szürke hályog, csontritkulás, izomgyengeség, csökkent védekezőképesség a fertőzésekkel szemben, magas vérnyomás és a bőr elvékonyodása.

Kezelés az asztma súlyosságának megfelelően

A betegség súlyossága alapján beállított kezelés segítségével jobban kontrollálható az asztma. A legfrissebb irányelvek szerint a tünetek alapján végzett rugalmas kezelés a legmegfelelőbb, éppen ezért fontos, hogy orvosa mindig alaposan megvizsgálja, majd a kezelést a tüneteknek megfelelően módosítsa.

Az asztma legenyhébb formájában eddig elegendőnek tartották a rövid hatású hörgőtágítók szükség szerinti alkalmazását, de a legújabb szakmai ajánlások szükség esetére is azokat az inhalatív szteroid tartalmú kombinációkat javasolják, melyeknek gyors hörgőtágító hatásuk is van. Ezzel a kezeléssel kivédhetők az enyhe asztmások hirtelen állapotrosszabbodásai.

A második lépcsőben már kötelező a rendszeres, folyamatos gyulladáscsökkentő terápia, az inhalációs kortikoszteroid és mellé a szükség esetén adott rövid hatású hörgőtágító. Ha a tüneteket nem tudjuk megfelelően kontrollálni, vagyis a betegnek továbbra is gyakori hörgőtágító inhalációra van szüksége, éjjel felébred fulladása miatt, akkor emelni kell az inhalációs kortikoszteroid adagját. Ha ez sem elég, akkor ki kell egészíteni egy hosszú hatású hörgőtágítóval: salmeterol vagy formoterol. Ezeket a szereket kombináltan, egy inhalációs eszközzel is be lehet juttatni a szervezetbe, hatásuk így sokkal jobb, mintha külön-külön alkalmaznánk.

A súlyos asztmában indokolt lehet a szájon át adott szteroid is.

Az asztma legsúlyosabb formájában lehet alkalmazni a hármas kombinációjú belégzőszereket, amelyben a szteroidon kívül kétféle hörgőtágító van.

Abban az esetben, ha az asztma olyan súlyos, hogy évente 4 vagy több alkalommal szteroidra szoruló fellángolás (exacerbáció) lép fel, elérhető az anti-IgE vagy az antieozinofil terápia. Ez jelentős áttörést jelent az utóbbi évek asztma kezelésében és sokat javít a legsúlyosabb asztmások életminőségén. Adható az omalizumab hatóanyagú injekció, amennyiben a betegnek évente 4 alkalommal is szüksége van kórházi kezelésre, ahol panaszai csak szteroidra és/vagy antibiotikumra oldódnak.

Az allergiás eredetű asztma kezelése

Mivel a betegek több mint kétharmada allergiás, meg kell próbálni csökkenteni az allergének koncentrációját a beteg környezetében, még akkor is, ha az allergiás eredetről sokan nincsenek is meggyőződve.

IgE-ellenes monoklonális antitestek

Súlyos allergiás asztma esetén, amennyiben a kombinált terápia nem hatásos, rendszeres asztmás fellángolások jelentkeznek, a kezelés mellett adható az anti-IgE terápia, az omalizumab injekció. Ezt az IgE-szint és a testsúly alapján adagolják. Az antitestek hatására az immunrendszer reaktivitása csökken, ezáltal csökken a légzést nehezítő gyulladás. Az omalizumab 6 éves kor felett alkalmazható. Ezt a kezelést asztma centrumok javasolhatják szigorú szabályok szerint.

Súlyos terápiarezisztens asztma

A legsúlyosabb úgynevezett súlyos eozinofil asztma kezelésére már elérhetők a legkorszerűbb biológiai terápiák (mepolizumab, benralizumab), melyek az asztmás gyulladást okozó sejtek számát csökkentik, ezáltal eredményesen csökkentik a tüneteket.

Elengedhetetlen a betegsége alapos ismerete és a kezelőorvosával, asztmanővérrel való együttműködés is!

Az asztma kezelésben nagyon fontos a betegek folyamatos oktatása, írásos kezelési tervek kidolgozása. A betegnek tisztában kell lennie betegségével, fel kell ismerni azokat a helyzeteket, amikor rohamoldó szerre van szüksége, és tudnia kell, mikor forduljon orvoshoz az asztmája miatt. Nagyon fontos, hogy hibátlanul használja belégzőszerét. Ennek elsajátításában leghatékonyabban az asztmanővér tud segíteni.

Az asztma hatékony kezelése a beteg, az orvos és az asztmanővér szoros együttműködésének eredménye.

Tovább

• Hörgőtágító gyógyszerek
• Asztma gyermekkorban - Mi a teendő?
• Súlyos következményei lehetnek a kezeletlen asztmának

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus