Veszélyes-e a szaharai por?
megjelent:
Az Afrika felől hazánk térségébe érkező légtömegek nem is annyira ritkán szaharai port is magukkal hoznak tavasszal és nyáron. De vajon jelenthet-e bármilyen kockázatot egészségünkre nézve a sivatagi szélben kavargó por, amit a záporok, zivatarok kimosnak a légkörből és saras eső formájában ér földet nálunk?
A sivatagi port Észak-Afrikában a szél kavarja föl, és a meleg légáramlatokkal együtt jut el Európába, évente többször is.
Önmagában a szaharai por közvetlenül nem veszélyezteti az egészséget, mivel részecskéinek jelentős része kicsi, olyan mérettartományba esik, amelyek nem okoznak egészségkárosodást.
Azonban az asztmások, a pollenallergiások és egyéb légzőszervi betegek panaszai a por érkeztével sok esetben fokozódhatnak, ez azonban a por légköri koncentrációjától függ, akkor lehet rá számítani, ha eléri a 100 µg/m3-t.
Mivel ez a természeti jelenség elsősorban tavasszal és nyáron, enyhe, illetve meleg időben játszódik le, amikor a levegő egyébként is tele van pollenekkel és máshonnan származó porrészecskék is vannak benne, mindezek a határérték alatti koncentráció mellett is ingerelhetik a légutakat, hosszabb és közvetlen kitettség esetén akár még az egészségesekét is, a légúti alapbetegségekkel élőknél pedig köhögés jelentkezhet, a szénanáthások panaszai felerősödhetnek.
Mit tegyünk?
A szaharai por érkezésekor tehát mindenkinek – de a légúti betegeknek különösen – tanácsos kerülni a szabadban való tartózkodást, és lehetőség szerint érdemes zárva tartani az ablakokat.
Baktériumok, vírusok is érkezhetnek-e a szaharai porral?
Erről ma is sok vita folyik. Azt már régóta tudjuk, hogy a légkörben baktériumok, gombák, vírusok (és mint említettük, pollenek, sőt algák is) „utaznak”. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy a kórokozók a széllel, légáramlatokkal szállítódva is képesek-e megőrizni fertőzőképességüket. Sajnos a válasz nem megnyugtató, ugyanis például a Száhel-övezetben a szaharai por érkezése után a bakteriális agyhártyagyulladás megnövekedett előfordulását figyelték meg.
Egy 2001-ben publikált tanulmány vizsgálatai során azt állapították meg, hogy vannak élő mikroogranizmusok ezekben a légtömegekben, amelyek az óriási távolságokon át történő szállítást képesek túlélni, ugyanakkor az életképes mikrobák százalékos aránya annyira kicsi bennük, hogy nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy a szahari porral érkező kórokozók fertőzést tudnának okozni.
A szaharai porral kapcsolatban több a mítosz, mint a valós veszély
A Szaharából érkező por valóban okozhat panaszokat, de elsősorban az allergiásoknak, asztmásoknak és egyéb légúti betegségben szenvedőknek, de csak akkor, ha nagy koncentrációban van jelen a levegőben. Rendszerint inkább a vele párhuzamosan fellépő jelenségek, mint a magas pollenterhelés, azok, amelyek nagyobb szerepet játszanak a szénanáthás tünetek fokozódásában. A baktériumok és vírusok, mint például a koronavírus, csak rendkívül csekély mértékben képesek a porszemcsékhez tapadva továbbterjedni, úgyhogy az ilyen módon történő megfertőződés esélye meglehetősen valószínűtlen.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Saharastaub: Wie gefährlich ist der Blutregen? (gesundheit)
