Asztma: a szálló por okozhatja minden harmadik esetet
megjelent:
Milyen mértékben járul hozzá a szálló por világszerte az asztmás esetek számához? Nemzetközi adatok alapján minden harmadik asztmás betegség elkerülhető lenne, ha tiszta, szennyezőanyagoktól mentes lenne a levegő.
A szálló por finom részecskéi mélyen bejutnak a tüdőbe
A 2,5 mikrométernél (µm) kisebb méretű szállópor-részecskék (PM2,5) (ezek a szálló poron belül az úgynevezett finom por kategóriájába esnek) mélyen behatolhatnak a tüdőbe. Nemcsak asztmás rohamot provokálnak a már ebben a betegségben szenvedőknél, hanem az asztma kialakulását is előidézhetik – világszerte.
Ezt igazolta egy nemzetközi kutatócsapat a mainzi Max Plank Kémiai Intézetben Dr. Ruijing Ni vezetésével. A kutatók ehhez hatvannyolc 2019-ből származó epidemiológiai tanulmány globális metaanalízisét végezték el, melyeket 22 országban folytattak le, köztük Észak-Amerikában, Nyugat-Európában, Kelet-Ázsiában, Dél-Ázsiában és Afrikában. Összesen körülbelül 25 millió ember adatait értékelték ki.
63,5 millió asztmás beteg a szálló por miatt
„Becsléseink szerint 2019-ben világszerte az asztmás megbetegedések csaknem egyharmada a 2,5 µm alatti szállópor-részecskéknek való hosszú távú kitettségre vezethető vissza” – magyarázza Dr. Ni. Ez megfelel 63,5 millió fennálló és 11,4 millió újonnan kialakult esetnek.
A szálló por jelentette kockázat nem mindenhol egyforma: a szegényebb vagy közepes jövedelmű országokban a károsanyag-terhelés rendszerint magasabb, mint a gazdagabb régiókban – ennek megfelelően előbbiekben nagyobb az asztmarizikó is. (A légszennyezettségi mutatókon talán meglepődünk, hiszen a károsanyag-kibocsátás elsősorban a járműforgalomhoz és az ipari tevékenységhez köthető, de máris jobban megértjük, ha arra gondolunk, hogy a gazdag országok olyan fejlett technológiákat tudnak használni, amelyek kevesebb környezetszennyezéssel járnak, és nem utolsósorban ezek többsége az ipari gyártását és ezzel együtt a szennyezőanyag-kibocsátása jelentős részét is a fejlődő országokba helyezte át vagy igyekszik áthelyezni.)
A gyerekek tüdeje különösen megsínyli a szállópor-terhelést
A kutatók megállapították azt is, hogy gyerekek esetében kétszer akkora a szálló por jelentette kockázat, mint felnőtteknél: „az asztmára való hajlamban mutatkozik meg fiatalon” – mondja Dr. Ni.
A tüdő és az immunrendszer fejlődése tulajdonképpen csak fiatal felnőttkorban fejeződik be, feltehetően ezért érzékenyebbek a gyerekek a légszennyező anyagokra, amelyek a légutakban oxidatív stresszt és gyulladásokat idéznek elő. Az apró részecskák a légutakba kerülve immunreakciót válthatnak ki, aminek következtében az egyén túlérzékennyé válhat bizonyos fehérjetermészetű anyagokkal szemben, vagyis allergia alakulhat ki.
A metaanalízishez a kutatócsapat úgynevezett expozíció/hatás-görbét készített az asztmára vonatkozóan gyermekeknél és felnőtteknél, amely a PM2,5-nek való kitettség mértéke és az asztmarizikó közötti kapcsolatot szemlélteti és egyben egyértelműen bizonyítja is.
A finom szálló por elsősorban emberi tevékenységek kapcsán kerül a levegőbe
Szálló finom por természetes úton is a környezetbe kerülhet, például vulkáni tevékenység nyomán vagy erdő-, illetve bozóttüzek következtében.
A kibocsátás legnagyobb részéért azonban az ember a felelős: a szálló finom porrészecskék túlnyomó többsége a járműforgalomból (az üzemanyag elégetése során képződik) származik, valamint a gumiabroncsoknak, a fékrendszer elemeinek és az útburkolatoknak a kopásával keletkezik.
Szálló por képződik lakossági fűtés és hulladékégetés során, de építkezéseken is.
A mezőgazdaság szintén hozzájárul a szállópor-terheléshez égetéssel és olyan anyagok (pl. növényvédő szerek) kibocsátásával, amelyek az atmoszférában különböző anyagokkal reakcióba lépve finom porszemcséket képeznek.
A finom szemcséjű szálló por megterheli az ereket és az agyat is
A finom por nemcsak légzőszervet érintő problémákat okoz, ezek a rendkívül apró részecskék ugyanis a tüdő léghólyagocskáinak falán is képesek átjutni, ily módon a véráramba kerülve pedig növelik a szív- és érrendszeri betegégek kockázatát.
A legkisebb részecskék a vér-agy gáton is képesek átjutni, ami normál esetben a káros anyagoktól védi az agyat. Tanulmányok kimutatták, hogy azoknál, akik hosszú távon légszennyező anyagoknak vannak kitéve, magasabb a neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór kialakulásának kockázata.
Már az is bebizonyosodott, hogy a légszennyezettség a gondolkodási képességeket közvetlenül gyengítheti.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Asthma: Feinstaub verursacht jeden dritten Fall (NetDoktor)
