A túlsúlyos asztmások betegsége nehezebben tartható egyensúlyban
frissítve:
Az elhízás egészségre gyakorolt káros hatásairól nagyon sokat lehet hallani mostanában, ám kevéssé hangsúlyozzák a krónikus betegségek egyensúlyban tartására gyakorolt hatását.
Sok esetben a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatása, az alkalmazott terápiás szerek megváltozott felszívódása, szervezeten belüli megoszlása, illetve a test raktáraiból való felszabadulása az, ami megnehezíti a túlsúlyos betegek gyógykezelését.
Az asztma esetében más a helyzet. Az régóta köztudott, hogy az elhízás növeli az asztma előfordulásának gyakoriságát. Egy nemrégiben feltárt vizsgálati eredmény szerint az elhízott asztmás betegek asztma-kontrollja (vagyis az a folyamat, amelynek segítségével a szervezet és az alkalmazott terápia egyensúlyban tartja a betegséget) sokkal rosszabb, mint normál testsúlyú páciensek esetében.
A terápiás válasz, nem függ a BMI-től
A vizsgálat azt is igazolta, hogy a kezelésre adott terápiás válasz nem függ az elhízástól, vagyis a BMI nem befolyásolja a kezelés hatékonyságát.
A kutatást 221 asztmás beteg körében végezték, és az emelkedett BMI szteroidkezelésre gyakorolt hatását vizsgálták, párhuzamosan a szervezet asztma-kontrolljának mértékével. A betegeket három csoportba sorolták az elhízás mértéke alapján: a betegek fele került az elhízott (BMI>30), 30%-a a túlsúlyos (BMI 25-30) és 20%-a a normál testsúlyú (BMI<25) kategóriába.
Az eredmények azt mutatták, hogy a BMI emelkedésével megnőtt a szteroidok mellékhatásainak az előfordulása, ám nem volt összefüggés a BMI és az asztma állapotát jól jellemző forszírozott kilégzési értékek (FEV1/FVC) között. Farmakokinetikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy az elhízás mértéke nincs hatással a szervezetbe bejuttatott szteroidok farmakológiájára a vizsgált paraméterek vonatkozásában.
A kritikus mutatók |
|
Nehezebben tartható egyensúlyban az asztma
Egy vizsgálat bizonyította, hogy a túlsúlyos asztmás páciensek betegsége nehezebben tartható egyensúlyban. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás 2200 beteg bevonásával zajlott. A betegek felénél a BMI>30, a másik felénél BMI<30 volt. 900 beteg asztmája bizonyult jól kontrolláltnak, és 1200 beteg került a rosszul kontrollált csoportba az előzetesen felállított objektív kritériumrendszer alapján.
Az eredmények szignifikánsak voltak arra nézve, hogy az alacsonyabb testtömegű csoport asztmája sokkal jobban kontrollálható, mint a túlsúlyos betegek esetében.
A két vizsgálat bebizonyította, hogy eddig ismeretlen faktorok játszanak szerepet az asztma kifejlődésében, illetve a beteg állapotának egyensúlyban tartásában.
A közeljövő feladata lesz ennek tisztázása, ami remélhetőleg további adatokat szolgáltat majd a betegség kialakulásáról, és esetleg új terápiás lehetőségeket vet fel. Addig is az asztmás betegek testsúlyának normalizálása indokolt az általános javallatokon túlmenően a fenti vizsgálatok eredményei miatt is.
Az asztma okai és rizikófaktorai |
| Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet. Az asztma okai és rizikófaktorai |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
