Főként nőket érint: a Raynaud-jelenség
Viszonylag gyakori, a lakosság 5-8 százalékánál fordul elő az ujjak zsibbadásával, elfehéredésével járó betegség, mely jelentkezhet önállóan vagy egyéb kórképek kísérő tüneteként.
A betegség két típusa
Primer Raynaud-szindróma esetén a tünetek önállóan fordulnak elő, a secunder Raynaud-szindróma esetében a panaszok más kórkép részeként jelentkeznek. A tünetek mindkét esetben a véráramlás zavarával függnek össze – magyarázza a különbségeket és a hasonlóságokat dr. Smajda Zsuzsanna, immunológus.
Hidegben elfehéredő ujjak |
A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság mintegy 5-8 százalékát érinti, a betegek háromnegyede nő. Azért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Hidegben elfehéredő ujjak: Raynaud-kór és Raynaud-szindróma |
Főként a hideg, de előfordulhat pszichés, érzelmi megterhelés hatására is, hogy a kezek és a lábak vérellátása lecsökken, minek következtében az ujjak elfehérednek és zsibbadás, fájdalom jelentkezik. A legtöbb esetben mindez csak rövid ideig tart, a véráramlás helyreállását követően az ujjak ismét visszanyerik normál kinézetüket.
Eltérő kiváltó okok
A primer Raynaud-szindróma kiváltó okai nem ismertek, a secunder Raynaud-szindróma azonban mindig valamilyen egyéb betegség meglétére hívja fel a figyelmet, vagy annak kísérő tüneteként is jelentkezhet. Ez leggyakrabban valamilyen autoimmun betegség, például szisztémás sclerosis, lupus, szkeloderma, reumás ízületi gyulladás, pajzsmirigy-alulműködés vagy érelmeszesedés. A panaszokat leggyakrabban a hideg idézi elő, emellett bizonyos gyógyszerek szedése vagy a stressz is provokáló tényező lehet.
Túlzott reakció
A hidegre a szervezetünk normál esetben a felszíni, kisebb vérerek beszűkülésével és ezzel párhuzamosan a mélyebben futó vérerek tágulásával reagál. Ez a folyamat segíti ugyanis a szervezet normál hőháztartásának megőrzését. Raynaud-jelenség során azonban a szervezet túlzott védekezést indít a hideg ellen és a szükségesnél jobban beszűkíti a felszíni ereket, így azokban a véráramlás gyakorlatilag leáll; az átlagosan pár perc hosszúságú rohamok idejére. Ezt követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, először lilássá, vagy normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik. A tünetek a kézujjakon és a lábfejen is kialakulhatnak.
A kiváltó ok határozza meg a kezelést
A betegség kivizsgálása azért különösen fontos, mert ha a tünetek mögött más kórkép is fennáll, akkor az alapbetegség kezelése nélkül a Raynaud-szindróma sem csökkenthető. A hosszú ideje kezeletlen secunder tünetek pedig súlyos következményekkel is járhatnak, idővel az ujjbegyek sorvadása, egyes bőrterületek elhalása is létrejöhet – figyelmeztet dr. Smajda Zsuzsanna, immunológus.
A vizsgálat során tehát elsőként a kiváltó okok tisztázására törekszünk. Primer Raynaud-szindróma esetén csak tüneti kezelést javaslunk, illetve a kiváltó ingerek – hideg, stressz, érösszehúzó gyógyszerek – kerülését. Secunder Raynaud-szindróma bizonyos eseteiben a rossz vérkeringés miatt az érintett területen keletkező sebek nehezebben gyógyulnak, ezért fokozott óvatosságra, védőkesztyű viselésére is szükség lehet kerti, vagy konyhai munkák során. Secunder Raynaud-szindróma esetén mindig az alapbetegség kezelése az elsődleges, ezáltal a vérellátás elégtelenségével összefüggő panaszok is enyhülni fognak.
A Raynaud-betegség terápiájában az értágító hatású szájon át szedhető és kúraszerűen infúzió formájában adható kezelés mellett hatásos a szén-dioxid terápia, vagyis a mofetta kezelés. Ez értágító hatása révén kifejezetten előnyös Raynaud-betegségben. A kúra előtt feltétlenül szükség van belgyógyászati vizsgálatra (vérvétel, EKG, mellkasröntgen, fizikális vizsgálat), akar kardiológiai véleményezésre, mivel a beteg bizonyos társbetegségei kizárhatják a mofetta kúra alkalmazását. Kezeletlen vagy nem beállított magas vérnyomás, illetve szívelégtelenség, de bizonyos ritmuszavarok esetén nem alkalmazható.
(WEBBeteg/Immunközpont - Dr. Smajda Zsuzsanna, immunológus)