Miért hízott meg hirtelen a lisztérzékeny gyermekem?

Habár a cöliákia (lisztérzékenység) szerteágazó tüneteket produkálhat, az érintett gyerekek rendszerint soványak, végtagjaik vékonyak, emellett a rossz felszívódás miatt feltűnően előredomborodó pókhas jellemző rájuk.

A gluténmentes étkezésre való átállás után, ahogy a szervezetük is regenerálódik, a testalkatuk is jelentős változáson megy keresztül, sokan akár jelentősebb túlsúlyt is felszednek az új étrend mellett. Ennek lehetséges okairól és kezeléséről Rajcsik Enikő dietetikus, gyermek táplálkozási szakértő nyilatkozott.

Lisztérzékenység = rossz felszívódás

A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!

Ez a cikk is érdekelheti Gabonaallergia vagy lisztérzékenység? - Mi a különbség?

Fogyástól a hízásig

A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, s ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. És ilyenkor kell nagyon résen lennie a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni!

Rajcsik Enikő kiemelte, hogy a leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat) és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.

Gyerek ne fogyókúrázzon!

Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel. E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna riszliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.

Ezt olvasta már? A fel nem ismert lisztérzékenység veszélyei

Apró változtatásokkal új étrend

• Tervezzük meg a gyermek napi étkezéseit, egy nap lehetőleg ötször egyen, ebből három nagy és két kisebb étkezés.

• Az étrend alapját a felsorolt, lassú felszívódású gabonák, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és tejtermékek képezzék.

• Sok esetben már azzal jelentős súlycsökkenést lehet elérni, ha a gyereket a korábban megszokott szénhidrátban gazdag nassolásról leszoktatjuk és helyette egészségesebb alternatívákat – például gyümölcsöket, olajos magvakat, otthon készített túrókrémet, zabkását, zabkekszet, kölesgyolyót - kínálunk.

• A rostbevitelt tudjuk növelni, ha az ételeket, vagy az otthon sütött kenyereket útifű maghéjjal, vagy chia maggal dúsítjuk. A gyermek étrendjét változatossá tehetjük az álgabonák – hajdina, amaránt, quinoa, köles - beiktatásával, melyek szintén jelentős rostforrások.

• Cukrozott üdítők helyett vizet, házi készítésű gyümölcsteákat, - nyáron lehűtve – vagy valódi gyümölccsel ízesített ásványvizet adhatunk.

• A táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgást – legalább napi fél órát - is a gyermek napirendjébe iktatni.

Ha bizonytalan, kérjen segítséget!

A túlsúly már gyermekkorban is nagymértékben megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ne legyintsünk tehát, hogy majd kinövi, mert mozgás és étrendi változtatások nélkül nem fogja. Az sem jó, ha túl szigorúan fogjuk a diétáját, mert az egyoldalú táplálkozás hiányállapotokhoz vezethet, így a gyermek megfelelő fejlődése nem biztosított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük dietetikus segítségét az életkornak megfelelő, kiegyensúlyozott étrend összeállításához!

Tovább A gluténérzékenység figyelmeztető tünetei

Rajcsik Enikő, dietetikus, gyermek táplálkozási szakértő