Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar pedig működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. A szerteágazó tünetek miatt igen nehéz az autoimmun betegségek felismerése, ám a változó ízületi panaszok, a láz, fogyás, fáradékonyság gyakran ezen betegségek tünete.

Az autoimmun betegségek megértéséhez az egészséges immunrendszer működéséből kell kiindulnunk. Az immunrendszer feladata az, hogy a szervezetbe kerülő minden sejtet, ami nem saját - mivel ezek betolakodók és potenciális ellenségek -, felismerjen és eltávolítson. A feladat azonban korántsem ilyen egyszerű.

Vannak olyan sejtek, amelyeknek védettséget kell élvezniük, mert a jelenlétük az egyed vagy a faj szempontjából kívánatos. Ilyen védelmet élveznek például a magzati sejtek az anyaméhben, vagy a bélcsatornában élő, emésztést segítő és a kórokozókat kiszorító hasznos baktériumok.

Baj akkor történik, ha ez a rendkívül bonyolult rendszer valamely ponton hibássá válik. A hiba következménye – leegyszerűsítve – kétféle lehet. Ha meggyengül a védekezőképesség, akkor öröklött vagy szerzett immunhiányról beszélünk. Ennek számos formája lehet, a genetikai immunhiányoktól kezdve a HIV-fertőzésen keresztül a gyógyszeres kezelés okozta immunkárosodásig sokféle oka és formája van. A másik lehetséges hiba, amikor a saját sejteket felismerő rendszer működésében keletkezik zavar. Ezen esetek többségét összefoglaló néven autoimmun betegségnek nevezzük.

Az autoimmun betegségek között sok hasonlóság van, és sok esetben a kezelésük is azonos logika mentén halad, gyakran azonos gyógyszerekkel. Mivel az autoimmun betegségek kiváltó okát nem igazán ismerjük, a terápiásan megragadható közös pont a hibásan működő immunrendszer. Ugyanakkor nem tekinthetjük egyetlen betegségnek, mert tüneteikben, lefolyásukban, kezelhetőségükben sokfélék lehetnek. A különbségek oka részben az, hogy bármely testrész, szerv vagy szövet célpontjává válhat az immunrendszernek.

Ma már mintegy nyolcvanféle autoimmun kórt ismerünk, de szinte biztos, hogy még újabb, már ismert betegségekről fog kiderülni az autoimmun eredet. Tudjuk, hogy autoimmun eredetű

• az 1-es típusú cukorbetegség,
• a szklerózis multiplex,
• a Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás,
• a Basedow-Graves-betegség,
• a továbbra is főként kötőszöveti betegségekként ismert szisztémás lupusz,
• a Sjögren-szindróma,
• a reumatoid artritisz,
• továbbá a dermatomiozitisz, a polimiozitisz, a szisztémás progresszív szklerózis tartozik ebbe a kategóriába.

Milyen tünetekkel járnak az autoimmun betegségek?

A gyakran változó, egyszer aktív, máskor elmúló szimmetrikus, kisízületi panaszok, amelyeket láz, fáradékonyság és fogyás kísér, figyelemfelkeltők lehetnek. Főleg a kisebb ízületek mellett észlelhetők apró bőr alatti fájdalmas csomók, például reumatoid artritiszben vannak jelen.

Más megbetegedésekben a bőrön kiütések jelennek meg, miközben a száj nyálkahártyáján fekélyek, herpeszszerű elváltozások vannak jelen. Gyakran figyelhetők meg többfajta, egy időben megjelenő bőrtünetek, sokszor napfényre fokozódó vöröses bőrkiütések, amelyeket a kis erek gyulladása (vaszkulitisz) kísér.

Ezekhez társulhatnak szempanaszok, kötőhártya-gyulladás stb. Hasi panaszok a savós hártyák gyulladása és a máj- és lépmegnagyobbodás miatt jelenhetnek meg. Ez a tünetegyüttes szisztémás lupuszra utal, természetesen a diagnózist laboratóriumi vizsgálatokkal kell alátámasztani. Fontos odafigyelni a száj és a különböző nyálkahártyák szárazságára.

A nyálkahártyák és a szem szárazságával járó Sjögren-szindróma társulhat más autoimmun betegséghez is, mint reumatoid artritiszhez vagy szisztémás lupuszhoz is, de rosszindulatú limfómákban vagy myasthenia gravisban is megjelenhet. A könny- és nyálmirigyek gyulladásuk miatt nem termelnek megfelelő váladékot, emiatt a szemben idegentestérzés, égő fájdalom jelentkezhet, a szájszárazság pedig a száraz ételek lenyelési nehezítettségében nyilvánulhat meg. Légúti panaszok is kialakulhatnak a Sjögren-szindróma miatt, mert a száraz légúti nyálkahártyák védtelenebbek a bakteriális fertőzéssel szemben, mint a normálisan működő légúti laphámsejtek. Orrvérzés, rekedtség, visszatérő fülgyulladás, gyomor- és bélpanaszok hívhatják fel a figyelmet a Sjögren-szindrómára.

A hideg hatására elsápadó ujjak, a Raynaud-szindróma, vele együtt járó vaszkulitiszek megjelenése, a bőr elvékonyodása, az ízületek környékén szklerodermára hívják fel a figyelmet. Ehhez társulhatnak a nyelőcső mozgásának lelassulása és nyelési zavarok. Az izomzat és az erek is érintettek lehetnek.

Több autoimmun betegség, és különösen a szisztémás lupusz, sokféle tünetet produkálhat. Egyes betegségeknek lehetnek jellegzetes tünetei, azonban nemigen van olyan jel, amelynek alapján valaki gyanakodhatna arra, hogy autoimmun betegsége van.

Mit lehet tenni?

A felsorolt tünetek, főleg, ha egyediek, általában nem biztos, hogy autoimmun betegség kezdetét jelentik. Ha az említett tünetek együttesen jelennek meg, visszatérő jelleggel, nem igazán javulnak, akkor szakorvoshoz kell fordulni, aki keresni fogja az autoimmun betegségeket.

Az autoimmun betegségektől sokan rettegnek, pedig az autoimmun betegségek nagyon sokfélék lehetnek. Az igaz, hogy a teljes gyógyulás nem lehetséges, azonban gyógyszerekkel a betegségek jó része általában kontrollálható. Míg az egyik leghírhedtebb autoimmun betegség, a lupusz, túlélése az 1950-es években öt évnél rövidebb volt, ma már a betegek 90%-a tíz év után is életben van.

Kapcsolódó Immunrendszerünk működése és zavarai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos, Aktualizálta: Dr. Reinhardt István