Sclerosis multiplex: Epstein-Barr-vírus-fertőzés lehet a betegség régóta keresett oka?

A hipotézis nem új, azonban most beigazolódni látszik a feltevés: Az Epstein-Barr-vírus-fertőzés lehet a sclerosis multiplex (SM) fő oka. Ez egyben azt is jelenti, hogy hatékony védőoltás kifejlesztésével a jövőben sok embert meg lehetne menteni a központi idegrendszert érintő súlyos gyulladásos betegségtől.

Tudósok nagyszabású vizsgálatukban amerikai katonák millióinak adatait értékelték ki. A tanulmány eredménye szerint azok, akik a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein-Barr-vírussal megfertőződtek, később 32-szer nagyobb valószínűséggel betegedtek meg sclerosis multiplexben.

„Ez az első tanulmány, amely meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az Epstein-Barr-vírus (EBV) sclerosis multiplexet okozhat” – magyarázza a tanulmányt vezető Alberto Ascherio, a Harvard Egyetemhez tartozó Harvard Chan Iskola professzora.

Csókbetegség súlyos késői következményekkel?

Az EBV elsősorban a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infectiosa) kórokozójaként ismert. Mivel nyállal könnyen terjed, a kórt csókbetegségnek is nevezik. Élete során a világ népességének több mint 90 százaléka átesik a fertőzésen, a legtöbben anélkül, hogy tünetek alakulnának ki náluk.

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatásban több mint tízmillió katona laboreredményét elemezték ki. A vérmintákat 1993 és 2013 között gyűjtötték, és HIV-fertőzésre is tesztelték azokat.

A kutatócsapat a tanulmány során ezen vérminták jelentős részét értékelte ki. Közel 95%-ukban találtak az Epstein-Barr-vírus ellen termelődött antitesteket, amelyek egy korábban lezajlott fertőzés bizonyítékai. Csupán a vizsgált személyek 5,3%-a nem esett át a fertőzésen.

EBV elleni antitestek a vérben

A tanulmány időtartama alatt összesen 955 vizsgálati alany betegedett meg sclerosis multiplexben. Az SM-betegek közül 801-től egy vagy több alkalommal is vettek vérmintát, és azt találták, hogy közülük mindössze egyetlenegy személy vérében nem voltak EBV elleni antitestek. Ez 0,125%-ot jelent.

Az is érdekes felfedezés, hogy az SM-betegek vérében jelentősen nagyobb mennyiségben voltak jelen az Epstein-Barr-vírus ellen termelődött antitestek, mint azokéban, akik átestek az EBV-fertőzésen, de SM nem alakult ki náluk: Az SM-betegeknél az úgynevezett szerokonverziós ráta 97% (ez azt jelenti, hogy nagyon sok EBV elleni antitest van jelen), az SM-ben nem megbetegedetteknél viszont csak 57% (vagyis jelentősen kevesebb az EBV ellen termelődött antitestek mennyisége).

Ez arra utalhat, hogy az SM-páciensek immunrendszere erősebben reagált a vírusra. Tudjuk, hogy a sclerosis multiplex egy autoimmun betegség. E betegségben szenvedőknél a tévesen a saját szervezet ellen forduló immunsejtek az agy és a gerincvelő idegrostjait védő mielinhüvelyt támadják meg. Ennek következtében többnyire shubokban jelentkező idegkárosodások lépnek fel, részben maradandó következményekkel; elsősorban bénulásokat, mozgáskorlátozottságot maguk után vonva.

Összehasonlítás az SM-ben nem megbetegedett EBV-fertőzöttekkel

A kutatók igazán trükkös módszert alkalmaztak: Minden SM-beteghez két, SM-ben nem szenvedő alanyt rendeltek hozzá, akik olyan alapvető paramétereikben, mint az életkor, a nem és az etnikum megegyeztek. Így felfedezhetővé és számszerűsíthetővé váltak olyan tényezők, amelyek szintén növelik az SM kockázatát, de eddig nem keltették fel a tudósok figyelmét.

Azt még nem tudjuk, hogy az EBV lehet-e az egyetlen ok az SM kialakulásának hátterében. Ám ne feledjük, hogy az említett tanulmány az SM-betegek egyikének vérében nem talált EBV elleni antitesteket. Viszont a kutatók szerint elképzelhető, hogy ő is átesett a fertőzésen, csak az immunreakciója nem volt kimutatható mértékű.

A citomegalovírus nem növeli az SM kialakulásának kockázatát

A kutatócsoport azt is vizsgálta, hogy a herpeszvírusok családjába tartozó egyéb patogének által okozott fertőzések is hozzájárulhatnak-e az SM kialakulásához. Ehhez megnézték, hogy a vérmintákban találhatóak-e citomegalovírus (CMV) ellen termelődött ellenanyagok. A CMV egy másik gyakori vírus a herpeszvírusok családjából, mely szintén nyál útján terjed. Azt állapították meg, hogy azon személyek SM-kockázata, akik kapcsolatba kerültek a CMV-vel, nem magasabb, sőt, valójában valamivel még alacsonyabb is.

Az EBV különféle betegségek kialakulásában vesz részt

„Nagy lépést tettük előre” – mondja Ascherio. „Jelenleg nincs lehetőség az EBV-fertőzés hatékony megelőzésére vagy kezelésére. Azonban egy jövőben kifejlesztett EBV elleni védőoltással meg lehetne akadályozni az SM kialakulását, vagy EBV-specifikus antivirális gyógyszerekkel gyógyítani lehetne a betegséget” – mondja a kutató.

Ezekkel a Pfeiffer-féle mirigyláz is megelőzhetővé, illetve kezelhetővé válna. Noha ez a betegség gyakran problémamentesen lezajlik, lehetnek olyan, hosszú távú szövődményei, mint a súlyos kimerültség, a koncentrációs és gondolkodásbeli problémák.

Az EBV-fertőzés ezenkívül az orr-garatüregi daganatok kialakulásának is kedvez, amelyek a legnagyobb számban ázsiai népeknél fordulnak elő.

Folynak az EBV elleni védőoltás kifejlesztésére irányuló kutatások

Különböző kutatócsoportok már dolgoznak az EBV elleni vakcina kifejlesztésén, köztük van a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat is. Az általuk kidolgozott oltóanyag már a klinikai próbák harmadik fázisában van, ami azt jelenti, hogy jelenleg már emberek egy nagyobb létszámú csoportján tesztelik éppen. Azonban e vakcina esetében beletelhet még némi időbe, míg a népesség széles rétegei számára hozzáférhetővé válik, nem úgy, ahogyan a COVID-19 elleni oltóanyagok esetében történt.

WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: MS: Ist Epstein-Barr der lang gesuchte Auslöser? (NetDoktor.de)