Autoimmun betegségek jelenthették annak az árát, hogy őseink túlélték a pestisjárványt
megjelent:
Egyes - napjainkban jelentkező - autoimmun betegségek hátterében a középkorban milliók halálát okozó járványokat előidéző baktériumok genetikai "lenyomatai" állhatnak. A pestis (a fekete halál) leküzdéséért felelős génváltozatok miatt lehet ma valakinek például Crohn-betegsége, vagy reumatoid artritisze, esetleg lupusza.
Kutatók egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy az immunológiailag ma sérülékeny személyek valamelyik őse a fekete halál, azaz a pestis túlélője lehetett – e felismerésük részleteit ismertették a szerzők legújabb tanulmányukban. Tehát azt állítják, hogy a középkorban élt elődeink biológiai örökséget hagytak ránk, olyan gének formájában, amelyek őket abban segíthették, hogy túléljék a pestist. Ugyanezek a génmódosulások viszont fogékonyabbá tesznek ma bennünket bizonyos autoimmun kórokra – összegzi a Nature című tudományos folyóiratban megjelent dolgozat.
„A mai génállományunk (genomunk) tükrözi teljes fejlődéstörténetünket, azt a folyamatot, ahogyan a különféle baktériumokhoz alkalmazkodtunk” – magyarázza Luis Barreiro, a tanulmány egyik szerzője. Kiderült, egyes mikrobáknak, mint annak például, amelyik a búbó-pestisért felelt, később igen nagy hatása lett az immunrendszerünkre. A Chicagóban dolgozó portugál genetikus és amerikai egyetemeken (University of Chicago, McMaster University, Ontario) valamint a párizsi Pasteur Intézetben kutató kollégái ősi DNS mintákat fogtak vallatóra. A mintákat több mint 200 olyan ember csontjából nyerték, akik London illetve Dánia azon térségeiben éltek, ahol tarolt a fekete halál. A vizsgálatba vont csontok gazdái a járvány kitörése előtti, alatti és utáni 100 éves periódusban haltak meg.
Négy gént azonosítottak, amelyek, adott variánstól függően, vagy védték a humán szervezetet a bubópestist okozó baktériummal szemben, vagy éppenséggel, növelték adott személy kitettségét, hogy elkaphassa ezt a halálos kórt.
| A pestisjárvány |
| A betegséget általában véve a pestis kórokozójával megfertőződött bolha csípése okozza, így terjesztve az infekciót egyik személyről a másikra. A fekete halál (latinul: atra mors) volt az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa, mintegy 75-200 millió ember ebbe halt bele a 14. század közepén (1347-1352) Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia területén. Európa lakosságának 30-60%-a emiatt vesztette életét. |
A túlzottan aktív immunrendszer
A tudósok arra a következtetésre jutottak most, hogy aminek a középkorban jótékony hatása volt, mert védelmet nyújtott az akkor élt embereknek, az generációk múlva, a későbbi évszázadok folyamán problémát okozott, mivel megnövelte a hátrányos mutációk kialakulásának gyakoriságát. Az azonos genetikai variánsok némelyike, amelyeket védelmezőként azonosítottak a pestissel szemben, úgy tűnik, másfelől negatív hatásúak, mert összefüggésbe hozhatóak bizonyos autoimmun eltérésekkel, például a Crohn-betegséggel, a reumatoid artritisszel és a lupusszal (SLE). Az említett betegségekben az immunrendszer, ami megvédi a szervezetet a fertőzéssel és a betegséggel szemben, most mintegy ellenségnek feltételezve, rátámad a szervezet egészséges szöveteire. „Egy hiperaktív immunrendszer nagyszerű segítség lehetett a múltban, de a mai környezetben éppen ellentétesen viselkedik a saját szervezettel szemben, támadja és nem védi” – mondja Hendrik Poinar, a McMaster egyetem antropológusa, a tanulmány másik szerzője.
Már korábban is foglalkoztatta a tudósokat, hogy vajon a pestis milyen hatással lehetett az emberi genomra. Indultak is vizsgálatok, de Luis Barreiro úgy véli, hogy ez az általuk jegyzett jelenleg ismertetett tanulmány az első, amely valóban demonstrálni tudja, hogy a fekete halál miként játszott szerepet a humán immunrendszer kifejlődésében.
A génkészlet átalakulása folytatódik
A fentiek alapján fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon hasonlóan hatalmas hatással lesz-e majd az emberiség fejlődésére a COVID-19 pandémia? Luis Barreiro genetikus nem gondolja, hogy erre a hipotetikus kérdésre igen volna a válasz. Meglátása szerint ugyanis a mostani járvány során az életvesztési arány jóval alacsonyabb volt a középkori pestis-halálozáshoz képest, és a koronavírus járványban elpusztultak jelentős többségének a megfertőződésük idején már voltak gyerekei. Azonban, mint mondta, a jövőben a SARS-CoV-2 vírusnál halálosabb pandémiák folytathatják a humán genom átalakítását, és ezzel egészen alapszintű struktúrákban megváltoztathatnak minket. „A folyamat nem fog megállni, sőt, minden valószínűség szerint, biztosan folytatódik.”
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: You might have Crohn’s disease, rheumatoid arthritis or lupus because... (Fortune)
