Egy újonnan felfedezett autoimmun megbetegedés: a MOGAD

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A MOG-antitest-betegség (Myelin Oligodendrocyta Glicoprotein Antitest Disease, röviden MOGAD) egy sokak által ismeretlen, nemrégiben felfedezett idegi gyulladásos állapot, amely elsősorban a látóideg gyulladását okozza, de okozhat gyulladást a gerincvelőben és az agyban is.

MOGAD - A téma cikkei

2/1 A MOGAD okai, tünetei, diagnosztizálása és kezelése
2/2 Élet a ritka MOG antitestes betegséggel

A mielin oligodendrocita glikoprotein (MOG) egy fehérje, amely a központi idegrendszerben az idegsejteket támasztó és védő mielinhüvelyek felszínén található. Noha ennek a glikoproteinnek a funkciója nem pontosan ismert, ebben a betegségben a MOG a saját sejteket támadó immunrendszer célpontja. A diagnózis akkor nyer megerősítést, ha MOG ellen termelődött antitesteket találnak a vérben olyan betegeknél, akiknél ismétlődő központi idegrendszeri gyulladásos rohamok jelentkeznek, vagy súlyos, hirtelen jelentkező nem vírusos vagy bakteriális eredetű, az idegrendszer nagy részére kiterjedő gyulladás jelentkezik.

Bővebben a MOGAD-ról

A myelin oligodendrocita glikoprotein (MOG) antitest betegség (MOGAD) egy olyan autoimmun betegség, amely a sclerosis multiplexhez hasonló tünetekkel jár, és tévesen – főleg régebben – SM-ként diagnosztizálták. Később, mivel a MOG-ellenanyag-betegségben szenvedőknél a gyulladásos mintázat hasonló volt egyéb idegi gyulladásos folyamatokhoz, a sclerosis multiplex diagnózisához hasonlóan neuromyelitis optica spektrum betegségnek (Devic-szindróma; gerincvelő-gyulladás és látóideg-gyulladás együtt), transzverzális myelitis-nek (ritka gerincvelő-gyulladás), akut disszeminált encephalomyelitis-nek (agy fehérállományának és a gerincvelőnek kiterjedt gyulladása) vagy épp látóideg-gyulladásnak diagnosztizálták.

Később a kutatásoknak hála, felfeldezték, hogy az agy, a gerincvelő és a látóideg károsodását okozó gyulladás valójában a MOG elleni antitestek jelenlétével függ össze. A MOG a mielinben található, amely szigeteli a központi idegrendszer (amely az agyból, a gerincvelőből és a látóidegekből áll) idegeit. A mielin károsodása zavart okoz az idegi jelek továbbításában a szervezetben, és számos tünetet okoz.

A tartósan pozitív antitestekkel rendelkező betegeknél fennáll az ismétlődő gyulladásos események kockázata. Továbbá úgy tűnik, hogy a MOG-antitest-betegségben szenvedőknél kisebb az esély más autoimmun betegségekre (például rheumatoid arthritisre, Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladásra stb.), mint azoknál, akik más idegi gyulladásos autoimmun megbetegedésben szenvednek, melyekkel korábban a MOGAD-ot keverték.

A MOGAD-ban szenvedők gyakran kiválóan reagálnak a szteroidokra, és a károsodott funkciók nagy részét visszanyerik. Az első roham után a MOGAD-ban szenvedők körülbelül felénél előfordulhat, hogy nem jelentkeznek további rohamok, ellentétben a sclerosis multiplexszel vagy a neuromyelitis opticával élőknél, akiknél nagyon valószínű, hogy további relapszusok is jelentkezhetnek.

Előfordulása

Bár jelentős átfedés van a MOGAD, a neuromyelitis optica spektrum betegség, illetve az akut disszeminált encephalomyelitis között, úgy tűnik, hogy a MOGAD mégis egyedülálló immunológiai állapot. A MOGAD-dal élők teljes száma jelenleg még ismeretlen. Úgy tűnik, a MOGAD egyformán gyakori a férfiak és a nők körében, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt jelentkezhet, viszont eltérően jelenik meg felnőtteknél és gyermekeknél. A kutatások pedig etnikai különbségeket sem tártak fel.

Gyermekeknél a MOGAD gyakrabban okoz agyi gyulladásos folyamatokat, ami olyan tüneteket okoz, mint a zavartság, a koordinációs zavar, a kettős látás, az émelygés és a hányás. Felnőtteknél a MOGAD gyakrabban károsítja a szemet (látóideg-gyulladás) és/vagy a gerincvelőt (transzverzális myelitis).

A MOGAD tünetei

A MOG-antitest-betegség elsősorban a látóideg gyulladását okozza, de gyulladást okozhat a gerincvelőben (transversalis myelitis), az agyban és az agytörzsben is. A tünetek a következők lehetnek:

  • Egy vagy mindkét szem látásvesztése vagy elmosódott látás
  • A színlátás elvesztése
  • Szemfájdalom
  • Valamely végtag vagy végtagok bénulása (motoros funkció hiánya)
  • Egy végtag vagy végtagok paraparézise (gyengesége)
  • Érzékelés elvesztése
  • A hólyag vagy bél feletti kontroll elvesztése
  • A hólyag ürítésének a nehézségei, vizeletpangás
  • Rohamok
  • Spaszticitás (fokozott izomtónus vagy merevség a karokban vagy lábakban)
  • Fájdalom vagy bizsergés a nyakban, a hátban vagy a hasban

A MOG-ellenanyag-betegségben szenvedőknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy mindkét látóideg egyszerre érintett, és ha a tünetek csak az egyik szemen jelentkeznek, a másik látóideg szubklinikai sorvadást mutathat.

A MOGAD-ban szenvedő gyermekeknél (ritkán felnőtteknél) akut disszeminált encephalomyelitis alakulhat ki. Ennek tünetei a következők:

  • Változások a látásban
  • Gyengeség
  • Zsibbadtság
  • Az egyensúly elvesztése
  • Rendezetlenség
  • Hányinger/hányás
  • Zavar

Diagnózis

Vannak olyan vérvizsgálatok, amelyek képesek a MOG antitestek kimutatására. Viszont csak a sejtalapú tesztek tekinthetők megbízhatónak a MOGAD diagnosztizálására, a régebbi ELISA-tesztekhez képest jobb specificitásuk miatt. Az MRI-leletek hasonlóak a sclerosis multiplexben és a neuromyelitis optica spektrum betegségben, illetve az akut disszeminált encephalomyelitis-ben tapasztaltakhoz, de lehetnek eltérések is. Ilyenek: a MOG-antitest-betegség látóideg-gyulladása, úgy tűnik, hogy túlnyomórészt a szemgolyó mögötti (retrobulbáris) régiót érinti, míg a neuromyelitis optica spektrum betegségben a látóideg gyulladása a koponyán belül (intracraniálisan) található.

A MOGAD diagnózisát általában akkor állítják fel, ha:

  • MOG-antitest található a vérében, és
  • Bizonyos egyéb demyelinizációs rendellenességek, például látóideg-gyulladás, transzverzális myelitis vagy akut disszeminált encephalomyelitis is fennáll egyidejűleg.

A diagnózis folyamata az alábbiakat foglalja magában:

  • Orvosi anamnézis a korábbi és jelenlegi tünetek azonosítására
  • Gondolkodás, látás, hallás, érzések, izomerő, nyelés, reflexek, koordináció, járás és egyensúly neurológiai vizsgálata
  • Az agy, a látóidegek és a gerincvelő MRI-vizsgálata
  • Gerinccsapolás (lumbalpunkció) a cerebrospinális folyadék (agy-gerincvelői folyadék (liquor)) vizsgálatához
  • Szemvizsgálatok és látásvizsgálatok
  • Vérvétel

A MOGAD kezelése

A MOGAD akut rohamaira többféle kezelési mód létezik:

  • Az egyik, hogy kezelés során intravénásan nagy dózisú szteroidokat adnak az agy, a látóideg és a gerincvelő gyulladásának csökkentésére.
  • Egy másik lehetéges, akut kezelésmód az intravénás immunglobulin (IVIG) egészséges vérplazmából (a plazma a vér folyékony, sejtmentes része) származó tisztított antitestekből készült kezelés. A gyógyszert csepegtető infúzióban adják be a beteg karjában lévő vénán keresztül, mely több órát vesz igénybe. Kimutatták, hogy az IVIG csökkenti bizonyos immunbetegségek aktivitását a gyulladás csökkentésével.
  • A plazmacsere (PLEX) alkalmazható súlyos rohamok esetén, vagy ha a nagy dózisú szteroidokkal nem történik javulás. A PLEX célja az anti-MOG-antitestek szintjének csökkentése a vérben. A PLEX magában foglalja a vér eltávolítását a testből egy tűn és csövön keresztül. Lépések sorozatával a plazmát elválasztják a vérsejtektől, és mesterséges plazmapótlóval helyettesítik. A plazmapótlót és a vérsejteket egyesítik, és egy intravénás vezetéken keresztül visszajuttatják a szervezetbe. Az eljárás több órán át tart, és több napon keresztül többször megismételhető.

Ha a betegeknek egynél több rohama van, hosszú távú kezelésre lehet szükségük a további rohamok megelőzése érdekében. Számos olyan gyógyszer írható fel ilyenkor, mely más, hasonló idegi gyulladásos folyamatokban a relapszusok, vagyis a visszaesések számát tudták csökkenteni. Ilyen gyógyszerek lehetnek az azatioprin (pl. Imuran), mikofenolát-mofetil (Cellcept), prednizon, rituximab (Rituxan), tocilizumab (Actemra) is, vagy az immunglobulinok további alkalmazása válhat szükségessé (intravénás infúzió vagy szubkután injekció formájában).

Cikkünk folytatódik

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus
WEBBeteg - Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
WEBBeteg összeállítás

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus, manuálterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest