Kiken segíthet az "Év gyógyszere"?
Az Abbott Laboratories biológiai terápiás készítménye nyerte az orvos, biológus és vegyész farmakológusok vezető szakmai testülete, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság által meghirdetett, az "Év Gyógyszere 2008".
A készítménnyel számos gyulladásos autoimmun megbetegedés kezelésében értek el figyelemreméltó, a hagyományos terápiáknál eddig nem tapasztalt eredményeket. A készítményt otthon is lehet adagolni, jelentősen javítva a betegek életminőségét és a munkaképességét - áll az ABBOTT sajtóközleményében.
A gyógyszerinnováció csúcsát jelentő biológiai terápiás készítmények, így az Abbott terméke is OEP finanszírozással hozzáférhetőek a magyar rászoruló betegek számára is az ún. biológiai terápiás centrumokban.
A most díjazott, korszerű gyógyszerrel történő kezelés lehetősége a magyar rászoruló betegek számára is lehetséges, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2008 december 1-je óta már 5 autoimmun gyulladásos kórkép kezelését támogatja, s 2009. május 1-e után a gyermekkori sokízületi gyulladás kezelésére is elérhetővé válik a 13 évesnél idősebb korosztály számára.
Milyen betegségek kezelhetők a készítménnyel?
Áttörést jelenthet a kezelésben |
Az „Év Gyógyszere” díjat megalapító Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke, Prof. Dr. Fürst Zsuzsanna szerint „ez a termék a ma leghaladóbb terápiás eszköznek tekintett, biológiai eredetű hatóanyagot tartalmazza, amely teljesen emberi eredetű fehérje alkalmazásával áttörést jelent a jelenleg gyógyíthatatlan autoimmun betegségek kezelésében. |
- Sokízületi gyulladás – Rheumatoid arthritis (RA) A rheumatoid arthritis (RA) a szervezet idült, elsősorban az ízületeket érintő gyulladásos megbetegedése. Az ízület belhártyája megvastagszik és akadályozza a normális működést, az ízület, valamint a körülötte lévő szövetek fokozatosan elpusztulnak.
A sokízületi gyulladás a beteg mozgáskorlátozottságát, rokkantságát és életminőségének romlását idézi elő.
A rheumatoid arthritist az úgynevezett autoimmun kórképek közé sorolják, vagyis a betegség hátterében az immunrendszer zavara áll. Olyan ismeretlen eredetű betegség, ahol öröklött tényezők szerepét feltételezik. - A gyermekkori krónikus ízületi gyulladás - Juvenilis rheumatoid arthritis (JIA) A juvenilis rheumatoid arthritis (JIA) 16 esztendős kor előtt kezdődő ismeretlen eredetű, legalább egy ízületet érintő és minimum 6 hétig tartó krónikus ízületi gyulladás. A diagnózis felállításához az orvosnak egyéb ízületi betegséget ki kell zárnia. A fiatalok körében a kórkép előfordulásának gyakorisága 0,1%. A JIA-t az úgynevezett autoimmun kórképek közé sorolják, vagyis a betegség hátterében az immunrendszer zavara áll.
A kórképben szenvedőnél általános a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, a fogyás és a fejlődésben való visszamaradás. A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal, panaszfelvétellel, laboreltérés elemzéssel és képalkotással történik. - Pikkelysömör – Psoriasis
Szakemberek szerint „a pikkelysömör nem válogat, minden korosztályt elér”. A világon ma mintegy 125 millióan, Magyarországon 140-200 ezren szenvednek pikkelysömörben, ebben a genetikai hátterű krónikus bőrbetegségben. A betegség tünetei a következők: száraz, pikkelyesen hámló gyulladt bőrfolt a test bármely területén, aminek látványa nemcsak a betegek önértékelésére hat negatívan, hanem az illető társadalmi megítélésének sem kedvez.
A betegségnek alapvetően két formája ismert: a korai, a 40 éves kor előtt jelentkező I-es típus, illetve az azt követően tüneteket produkáló késői megjelenésű II-es típus. Az utóbbinál családi halmozódás nem mutatható ki, de tudni kell, hogy ekkor az ízületi, illetve köröm érintettség gyakoribb. - Pikkelysömörhöz társuló sokízületi gyulladás – Arthritis psoriatica (AP vagy PsA)
Az arthritis psoriatica (AP v PsA) a pikkelysömörhöz társuló, krónikus sokízületi gyulladás, a szeronegatív spondarthritisek (SNSA) csoportjába tartozó kórkép. A pikkelysömör előfordulása általában 1-2%, illetve körükben 20-30%-os arányban társul az ízületi betegség.
A lakosság körében a pikkelysömörhöz társuló sokízületi gyulladás előfordulása 0,29%, a HLA-B27 gént hordozók körében viszont 1,4%. Feltételezések szerint kialakulásában a genetikai okok mellett az immunológia, az érrendszer, valamint a környezeti tényezők is szerepet játszanak. A bőr és az ízületi károsodások hasonló immunpatológiai mechanizmusok révén alakulnak ki. - Gerinc gyulladásos megbetegedése – Spondylitis ankylopoetica
A rövidítve SPA vagy Bechterew-kór elnevezésű betegség a gerincen elcsontosodással járó ízületi merevséghez vezető krónikus gyulladás. Az SPA az esetek csaknem 30%-ban egy vagy több ízületet érintő, akár íntapadási helyek gyulladásával járó, netán bélbetegséggel, szemgyulladással, esetleg pikkelysömörrel is társuló kórkép. A tünetek általában késői serdülőkorban, vagy korai felnőttkorban kezdődnek, 4-8:1 arányban a férfiak körében fordul elő.
Magyar adatok szerint jelentkezése férfiaknál mintegy 0,4%, míg a nőknél 0,08%. Leggyakrabban gerincpanaszokkal kezdődik, nyugalomban erősödő, ugyanakkor mozgásra enyhülő, viszont a kora hajnali órákban deréktáji fájdalommal járó kórkép. A korai tünetekhez tartozik még, a légvételre és a mellkas nyomására jelentkező fájdalom is. A beteg reggel gerincmerevségre és fáradtságra panaszkodik. Az íntapadási helyek igénybevételekor gyulladásos jellegű fájdalom leggyakrabban a sarokcsont, a medence és a térd környékén kínoz. A gerinc teljes hosszában folyamatosan nő a mozgáskorlátozottság, egészen addig, amíg a gerinc csontosan el nem merevedik. Két évtized alatt a páciensek 30%-a rokkant lesz. - Gyulladásos bélbetegség – Crohn-betegség
A Crohn-betegség oka ugyan ma sem ismert, de tény, hogy az utóbbi évtizedben számos kutatás nyomán több részlet is tisztázódott, a diagnosztikája és kezelése fejlődött. Az elmúlt években a Crohn-betegek száma szaporodni látszik.
Az életkor szerinti előfordulásban két csúcs látható: egy nagyobb 15-25 éves és egy kisebb 55-65 éves korban. A betegség gyakoriságában a nemek közt nincs lényeges különbség. A Crohn-betegek között nagyobb a dohányosok száma. A dohányzás abbahagyása az utóbbi csoportban javítja a klinikai képet.
(WEBBeteg; Forrás: Abbot közlemény)