A felfekvés fokozatai és megelőzése
frissítve:
A decubitus, más néven felfekvés vagy nyomási fekély sok tartósan ágyban fekvő, legtöbbször idős beteget érint. Az otthonukban ápolt betegeknél nagyon nehéz feladat a felfekvés megelőzése, kivédése. A megelőzés nemcsak a fájdalom kivédése miatt nagyon fontos teendő, hanem azért is, mert a kialakuló mély fekély súlyos fertőzés kialakulásához vezethet, ami veszélyeztetheti a beteg életét.
A felfekvés lényegében tartós nyomás hatására kialakuló, körülírt szövetelhalás következménye. Általában súlyos alapbetegség miatt tartósan ágyhoz kötött betegeken alakul ki a keresztcsont és a sarkak feletti bőrben és nagyon rossz gyógyhajlamot mutat.
A felfekvés súlyossági fokozatai
A decubitus fekély mérete és mélysége attól függ, hogy a fennálló nyomás ereje mekkora és mennyi ideig áll fenn. Súlyossági fokozatok szerinti felosztásuk a seb mélységén alapul.
1. stádium: Tartós bőrpír a nyomásnak kitett helyeken. A vörösödés ujjnyomásra sem tűnik el, a bőr vizenyős, tartósan meleg tapintatú, de fájdalmas duzzanatok, keményedések is lehetnek. A bőr elvékonyodott, sérülékeny és fájdalmas.
2. stádium: A bőr felső rétegei: a hám és az irha sérült. Felületi horzsolás, de az irha felső részéig terjedő felületesebb fekélyek is ide tartoznak. A seb fájdalmas, de ebben a stádiumban még jól kezelhető.
3. stádium: Ebben a fázisban a bőr teljes rétege elhal, sőt az inak, izmok, ínszalagok is sérültek lehetnek. A szövetelhalás felszíne lehet száraz, barnásvörös vagy feketésen elszínezett, de lehet nedvező és lepedékes is. Ilyenkor általában kellemetlen szagú. Ebben a fázisban már érzéketlen, fájdalmatlan az adott terület, a seb gyógyulási hajlama igen rossz.
4. stádium: A felfekvés ezen stádiumában osteomyelitis, azaz csontvelőgyulladás jellemző. A csontszövetek láthatóvá válnak, mély sipolyok is kialakulhatnak.
Léteznek ún. „zárt felfekvések” is, amikor a mélyebb szövetek elhaltak, de a felületüket még borítja egy vékony vagy pörkös, esetleg elhalt bőrfelület. Ilyenek például nagyon hosszú altatással járó műtét során jöhetnek létre.
A felfekvés megelőzése
Az otthonában ápolt betegnél nagyon fontos, hogy gondoljunk a felfekvés kialakulásának lehetőségére, előzzük meg azt! A megelőzés lényege, hogy csökkentsük a terhelő nyomás mértékét és idejét.
A nyomás idejét a beteg forgatásával csökkenthetjük. Ne feküdjön mindig hanyatt, rendszeresen 2 óránként forgassuk jobbra és balra is. Puha párnákkal, matracokkal rögzítsük ebben a pozícióban. A terhelő nyomás mértéke is csökkenthető ferde oldalfekvéssel és a sarkak, valamint a keresztcsont alá helyezett puha decubitus párnákkal. Elengedhetetlen természetesen ezzel párhuzamosan a beteg általános állapotának javítása és a felfekvés kockázati tényezőinek csökkentése.
Tisztítsuk rendszeresen a beteg bőrét és gondoskodjunk róla, hogy az összefekvő területek megfelelően szárazak legyenek. A veszélyeztetett bőrfelületeket pedig hidratáló krémekkel ápoljuk, masszírozzuk be. Legalább naponta egyszer ellenőrizni kell a nyomásnak kitett területeken a bőr állapotát. Az ülő helyzetben töltött időt korlátozni kell. Ne emeljük 30 foknál magasabbra az ágy feji végét, csak az étkezések idejére. Lehetőleg ösztönözni kell a beteget az aktivitásra. Megfelelő ágyfelszínt kell kialakítani, a lepedő legyen mindig gyűrődésmentes és száraz. Ha van rá mód, alkalmazni kell a speciális matracokat, decubitus párnákat. A széklet- és vizelettartási zavarokat kezelni, de legalábbis uralni kell. Fontos a megfelelő fehérjetartalmú, kalóriadús étrend biztosítása.
A kialakult felfekvés kezelése
A kialakult felfekvést a stádiumának megfelelően kezelni kell. A kezelés során orvosi feladat az elhalt szövetek sebészi eltávolítása, a seb feltisztításához szükséges ún. „intelligens” kötszerek elrendelése. Jelenleg ilyen kötszereket sebész, bőrgyógyász vagy rehabilitációs szakorvos rendelhet havi rendszerességgel. A sebellátásban otthonápolási szolgálatok nyújthatnak segítséget. Ezt viszont a beteg háziorvosa rendelheti el. Az otthoni ápolás során nagyon fontos, hogy a megelőzés során részletezett teendőket a kezelés során is alkalmazzuk.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
