Ki segíthet a beteg hozzátartozó otthoni ápolásában?

Egyre több családban találkozunk olyan tartós szakápolásra szoruló idős vagy fiatalabb beteggel, akiket a hozzátartozók nem tudnak 24 órán át ápolni.

Az ágyhoz kötött állapot alapvetően is megviseli azt, akinek a kiszolgáltatott állapotot el kell szenvednie. Érthető, ha a beteg szívesebben marad saját környezetében, mint a kórház fehér falai közt. De ki az, aki vállalja a gondozást, ami speciális szaktudást és sok időt igényel?

Milyen lehetőségei vannak a segítségre szorulóknak?

Mindenki szeretne megfelelő ellátást biztosítani beteg hozzátartozója számára, viszont sokan nem is tudják, hogy kihez forduljanak elsőként a segítségért, és milyen ellátásra jogosultak a betegek, továbbá kell-e fizetni az otthoni szakápolásért.

Lássuk sorra, kihez fordulhatnak a családtagok, ha mégis az előnyös, otthoni szakápolást szeretnék igényelni. Elsőként a háziorvost érdemes felkeresni, a kórházakban fekvők esetében pedig az ott dolgozó szociális munkás tud segíteni – tájékoztat dr. Hajnal Péter háziorvos, s hozzáfűzi: az otthoni szakápolást az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) a biztosított otthonában, illetve tartózkodási helyén, háziorvosának rendelésére, szakképzett ápoló végzi.

Ez az egészségügyi szolgáltatás a háziorvos szakvéleménye, és az általa elrendelt gyakorisággal vehető igénybe. Az otthoni szakápolás az OEP finanszírozza, így a beteg térítésmentesen élhet a lehetőséggel. Várakozási idő elsősorban - a szakápolási szolgálatok kapacitásától függően - a szakirányú, terápiás szolgáltatás igénylésekor fordulhat elő.

Kik láthatják el az otthonában fekvő pácienst?

Szakápolási feladatokat csak az az ápoló végezhet, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, megfelelő szakképesítéssel. Köztük lehetnek a diplomás ápolók, vagy más, egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező kollégák. Fontos az is, hogy az ápolói szakképesítése, és az ápolásban szerzett gyakorlata legalább három évet öleljen fel. Az OKJ-s vizsgát tett ápolóknak, és szakápolóknak a 604 432 1012 1004-es azonosítószámmal kell rendelkezniük tevékenységük végzéséhez.

- Vannak olyan betegek, akik számára a felépüléshez elengedhetetlen a gyógytorna, a fizioterápia, a beszéd újra tanulása, vagy épp a diétás étkezés. Kik segíthetik őket ebben a folyamatban?

- A gyógytornát, beszédterápiát, a diétás étrend összeállítását csak egészségügyi főiskolai végzettséggel, és minimum kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező gyógytornász, logopédus, illetve diabetikus szakember végezheti a beteg otthonában. Az ultrahangos-, és elektroterápiás kezelést szintén kétéves tapasztalattal, fizioterápiás asszisztens szolgáltathatja - mondja dr. Hajnal Péter.

Az ide vonatkozó törvényi szabályozásból kiderül: az otthoni szakápolás keretében, az ápolási tevékenységek legfeljebb 14 vizitre, míg az otthoni hospice ellátás legfeljebb 50 napra rendelhető el. Ezek ismételt orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő űrlap kitöltésével -, az első kezelés sorozattól számított 12 hónapon belül, további három alkalommal, az otthoni hospice ellátás esetében pedig újabb két alkalommal megismételhetőek. Szakirányú rehabilitációs tevékenységek - a logopédiai segítségnyújtás kivételével -, legfeljebb két hónapos időtartamú kúraként, maximum 28 vizitre rendelhetők el, amelyek az első kiírástól számított 12 hónapon belül egy alkalommal megismételhetők. A fekvőbeteg – gyógyintézeti ellátást követően – ismételt szakápolási teendőit otthonában új elrendelő lap kitöltésével kaphatja meg, újabb 14 vizitre.

Jó tudni! Az egy alkalomra elrendelt, az egyik naptári évről, a következő évre áthúzódó ellátást, abba a naptári évbe tartozó ellátásnak kell tekinteni, amelyik évben az ellátás igénybevétele megkezdődött.

Milyen feladatokat láthat el a szakápoló a beteg otthonában, amihez nem szükséges orvosi jelenlét?

• Szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó tevékenységek végzése és megtanítása.
• Állandó katéter cseréje, vagy rendszeres katéterezés, hólyagöblítés.
• Az intravénás folyadék beadásához kapcsolódó feladatok, injekciózás.
• A baleseti, és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok, és a testi higiénia biztosítása, valamint a mozgás segítése.
• Műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, a sztómaterápia kezelése.
• Fekélyek szakszerű ellátása.

Betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett, csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó szakápolási feladatok:

• gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása
• mozgás és mozgatás eszközeinek használata, a mozgás tanítása
• hely- és helyzetváltoztatás segítése
• oxigénterápia
• tartós fájdalomcsillapítás szakápolási feladatai
• haldokló beteg otthonában történő szakápolás, az ellátandó feladatok megnevezésével

A szakápolás és a szakirányú terápiás szolgáltatás során biztosítani kell:

• A beteg pszichés vezetését, étkezési tanácsadást, és mindazon tevékenységek megtanítását, amelyeket önmaga, vagy családja megtehet a páciens egészsége megtartásáért, helyreállításáért, állapotromlásának megakadályozásáért.
• Ápolási anamnézis felvételét, az ápolási folyamat dokumentálását, és a szakorvos felé történő jelentési kötelezettség teljesítését.
• Rendszeres kommunikációt a házi-, illetve kezelőorvossal és más, a beteg ellátásában résztvevőkkel.

Tudnivalók az otthoni hospice gondozásról

Az otthoni hospice ápolás feladata a gyógyíthatatlan - elsősorban daganatos megbetegedésben szenvedő, végső stádiumába került -, emberek fájdalmainak, és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése, csökkentése, az életminőségének lehetőség szerinti javítása.

Otthoni szakápolás keretében csak abban az esetben végezhető, ha az otthoni hospice gondozás személyi, és tárgyi minimumfeltételei is megvannak. Onkológus, fájdalomcsillapítást végző szakorvos, főiskolai végzettségű szakápoló, pszichológus, szociális munkás, ápoló, szociális asszisztens, hospice szakápoló bevonása elengedhetetlen. A szakmai hátteret továbbá a gyógytornász, a dietetikus, a lelkész, valamint a szükséges szakorvosi konzílium biztosítja a gyógyíthatatlan beteg számára. Legtöbb esetben a hozzátartozók lelki támogatására is sor kerül.

Bővebben Hospice ellátás a beteg otthonában

Amit a házi betegápolásról tudhatunk

A segélyezési rendszer átalakítása után, 2015 márciusától változatlan összegekkel a járási hivatalok állapítják meg az alap-, az emelt összegű, és a kiemelt ápolási díjakat. A települések emellett méltányossági ápolási díjat állapíthatnak meg, és a jogosultsági feltételeket is ők határozhatják meg. Ezt az önkormányzatoknak saját bevételekből kell finanszírozni.

Ez a cikk is érdekelheti Hogyan ápoljuk a műtét után hazaérkezett beteget?

Az ápolás díj

Alanyi jogú, alapösszegű ápolási díjban a tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni ápolását végző hozzátartozó részesülhet. Ennek összege bruttó 29 500 forint havonta. Emelt összegben, amely az alapösszeg 150 százaléka, azaz 44 250 forint az a hozzátartozó részesülhet, aki előzetes szakértői vélemény alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását végzi. A legsúlyosabb állapotú betegek ápolására vezették be a kiemelt díjat, amelynek összege az alapösszegű támogatás 180 százaléka, azaz 53 100 forint.

Az önkormányzatok által megállapítható méltányossági ápolási díjat (amelyet jelenleg nem kötelező folyósítani) azoknak adhatnak, akik 18. életévüket betöltött, tartósan beteg hozzátartozó (például idős, beteg szülő, beteg házastárs) ápolását, gondozását végzik. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a 29 500 forintos alapösszeg 80 százaléka, vagyis 23 600 forint havonta – tudtuk meg dr. Kálmán Miklós szakjogásztól.

A házi segítségnyújtás egyre több idős embert érint hazánkban

Az adott városok, települések önkormányzatának szociális intézményei gondoskodnak azokról az időskorú, beteg személyekről, akik otthonukban, lakókörnyezetükben önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, illetve az önálló életvitel fenntartásához segítségre szorulnak. Ez a külső, gondozói munka, segítséget jelent az alapvető ápolási- gondozói feladatok elvégzésében, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, azok elhárításában, az önálló életvitel fenntartásában, a rászoruló, és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában.

A gondozók összetett, szerteágazó tevékenységével – amely az életvitel minden területére kiterjed – kiszámítható, szükséglet szerinti gondozást nyújtanak a rászorulóknak, beleértve az étel kihordást, a bolti vásárlást, a gyógyszerkiváltást, öltöztetést, fürdetést, az orvos látogatás megszervezését is. Így a gondozók napi jelenléte, biztonságérzetet ad az ellátottaknak.

A házi segítségnyújtást megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani, amit az ellátó szociális intézmény vezetője bírál el kollégáinak véleményét alapul véve. Az ápolási díjra bármi okból nem jogosultak, a házi gondozást a lakóterületükön megállapított összeg szerint, általában: napi 3500-4500 forintért kérhetik. Ha a gondozott állapota több mint négy órás ápolást, gondoskodást igényel, javasolhatják a páciensnek a bentlakásos intézményi ellátás lehetőségét.

Tovább Mikor szakápoló, mikor gondozó?

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró