Létezik-e emberhez méltó idősgondozás hazánkban?
megjelent:
Sokan tervezgetik, hogy időskorukra maguk választják meg azt az idősek otthonát, ahol életük alkonyán biztonságban élhetnek, s nem kiszolgáltatva a család munkarendjének, érzelmi viszonyulásának. Lássuk, mi a helyzet a jelenlegi hazai idősgondozásban, s a kormány milyen változtatásokat, anyagi támogatást fogadott el a napokban a szociális- és idősgondozásra a jövő évtől.
Egyre több családban élnek együtt, vagy gondoznak olyan, szakápolásra szoruló idős- vagy épp fiatalabb szülőt, nagyszülőt, akiket a hozzátartozók nem tudnak napi 12-24 órában ápolni és ellátni. Az ágyhoz kötött betegségek, melyek gyakorta járnak a mozgás, a járás beszűkülésével, az immunrendszer gyengülésével, fájdalommal, nagy lelki és fizikai terhet rónak magukra az elszenvedőkre is. Érthető, ha kiszolgáltatott helyzetükben, megszokott környezetükhöz ragaszkodnak, ami olykor feloldhatatlan teher a családtagoknak, ha még aktív dolgozók.
Ebben a helyzetben vagy fizetős házi ápolót, gondozót fogadnak a beteg mellé, aminek költsége meglehetősen borsos vagy az állam által finanszírozott szolgáltatásokat igénylik, melyekről jogszabály rendelkezik.
Mit tartalmaz az otthoni szakápolás?
Az otthoni szakápolás keretében a beteg ellátása legfeljebb 14 vizitre, otthoni hospice ellátás esetében 50 napra kérhető a háziorvosok közreműködésével.
Az első elrendeléstől számított 12 hónapon belül további három, a hospice ellátás esetében újabb két alkalommal megismételhetőek - tudtuk meg Szilágyi Réka közigazgatási szakügyintézőtől, aki hozzátette: - A fekvőbeteg-, gyógyintézeti ellátást követően, az orvosi javaslat birtokában, a fentebb említett ismételt ápolási tevékenységeket újabb igénylőlap kitöltésével kérhetnek a családtagok hozzátartozójuk részére. Mindez térítésmentesen vehető igénybe. A szakgondozók, ápolók feladatkörének meghatározása pontosan rögzített, és sokirányú betegápolási tevékenységet ölel fel.
Sajnos sok a megtévesztés
Sajnos évek óta szabadon működhetnek azok a magukat öregek otthonának feltüntető házak, melyek megtévesztik a családokat, és az ápolásra várók kiszolgáltatottságával visszaélve, nem csak anyagilag rövidítik meg a gyanútlan embereket, hanem sok esetben, rövid idő alatt a teljes leépülésbe, az elhalálozásba „sodorják” lakóikat.
A megtévesztő szórólapokkal, vagy épp szóbeszéd útján, ajánlásra terjeszkedő „idősek házai” a legideálisabb feltételeket kínálják, amit akkor is örömmel fogadnak a hozzátartozók, ha a beteg ember teljes nyugdíját kell havonta átutalni az illegálisan működő cég számlájára, netán a kiszolgáltatott emberek lakása szolgál fedezetül az ellátáshoz.
Vannak olyan magánotthonok, ahol szerződést sem írnak, csupán egy hivatalosnak nem tekinthető megállapodást, amit erre szakosodott, joghoz értő háttérsegítők fogalmaznak meg, s amit örömmel aláírnak az idős emberek vagy a hozzátartozók.
| Egy elrettentő példa |
| Több mint tíz évvel ezelőtt kelt szárnyra az első döbbenetes hír, mely szerint Vecsésen olyan engedély nélkül működő idősek otthonát számoltak fel, ahol az embertelen körülmények között tartott öreg, és magatehetetlen beteg emberek közül fél év alatt negyvenen haltak meg. Akkoriban, tizennyolc hivatalos eljárás folyt az idősek számára illegális szolgáltatást nyújtó intézmények ügyében, ebből hat esetet Hajdú-Biharban, illetve Debrecenben lepleztek le. Somogy-, és Pest megye hasonlóan „fertőzött” volt a visszaéléseket tekintve. V.-né T. Ibolya a cívisvárosban talált arra az idősek otthonára, ahová előbb édesanyját, majd édesapját is elhelyezte havi 80 ezer forintért személyenként. Az asszony egész napos, olykor vidékre szólító munkája miatt nem tudta vállalni szülei 24 órás gondozását. A város peremén működő, nagy kerttel, kívülről tetszetősnek látszó, négy szobás, bérelt, családi házban 24 idősembert „ápoltak”. Látogatásra csak hetente egyszer mehetett, előzetes bejelentkezés mellett, amikor is a kaputelefonba be kellett mondania egy meghatározott jelszót, így juthatott be a bérelt öregek otthonába. Szerződést nem kötöttek vele, csak egy négyzetrácsos füzet lapjára írtak néhány adatot, és betartandó szabályt az „otthon” működtetői. V.-né Ibolya pár hónap múltán azzal szembesült, hogy a picinyke, zsúfolt szobában, a bűzölgő pelenkában fekvő szülei egyre kevésbé tudnak kommunikálni vele, az ételük érintetlen volt, folyadékot nem látott a kis szekrényükön, sem poharat. Felfedezte viszont a koszos, fém szemetesbe dobált nyugtatós, altatós, erős morfin készítmények dobozait. Nem mutatta meg az ápolónak, akiről később kiderült, két másik társával együtt, hogy hivatalos szakképesítéssel nem is rendelkezett, mintahogyan a hálózatot működtető férfi is bukott tisztviselő volt, akinek pénze és kapcsolatai is voltak az illegális otthonok létrehozásához. V.-né Ibolya az illetékes hatóságnál szülei elvesztése után tett bejelentést, amit írásban is benyújtott, a szüleit korábban ellátó, idősek otthonában tapasztaltakról. A hatóság ekkor már számos lakossági bejelentést is alapul vett a vizsgálódáshoz. Utóbbiak arra panaszkodtak, hogy az otthonok körül lévő, koszos pelenkákkal, ürülékes lepedőkkel tömött kukák napokon át bűzölögtek, s azt sem értették, hogy miért jelenik meg hetente többször a rohammentő, illetve a halottas kocsi a házak mellett. A szakhatóság vizsgálódni kezdett, de munkatársai be sem léphettek a bérelt házak kapuján, mert az magánlaksértésnek minősült. Az akkori jogszabályok maximum 200 ezer forintos szociális - szabálysértési - bírság kiszabását tették lehetővé. Az illegálisan tevékenykedő otthonok vezetői fizettek, és folytatták engedély nélküli, veszélyes tevékenységüket. |
Egyházi és állami fenntartású idősek háza
Természetesen számtalan olyan idősek háza létezik Magyarországon, ahol hivatalos eljárás és ügyintézés mellett fogadják a jelentkezőket - főként az egyházak által működtetett otthonokban. (Bár, visszaélésekről itt is hallottunk már.)
Ezeken a helyeken többnyire 2-3 ágyas, tiszta, kulturáltan és otthonosan berendezett szobákban helyezik el a gondozásra várókat, egészségi és mentális állapotuktól függő szakápolással, orvosi felügyelettel, rendszeres és egészséges étkeztetéssel, a látogatás korrekt biztosításával, s nem utolsó sorban hivatalos szerződéskötéssel.
| Szociális intézmények feketelistája |
| Egy törvénymódosításnak köszönhetően 2015. augusztus 1-jétől „feketelistán” kell közzétenniük azoknak a szociális intézményeknek a nevét, székhelyét, tevékenységét, amelyek illegálisan és szabálytalanul működtetnek például időseket gondozó otthonokat. A fenntartókat elmarasztaló hatósági döntéseket a Szociális Ágazati Portálon hozzák nyilvánosságra, amit bárki megtekinthet mielőtt idősek otthonát választ családtagjának. További előrelépés, hogy a kiszabható bírságot 500 ezer forintra emelte fel a kormány az új jogszabály megalkotásakor. |
Ezekben a közkedvelt otthonokban általában havi 120-150 ezer forint a térítési díj a teljes körű, bentlakásos szolgáltatásért.
Az állam által fenntartott intézmények zöme sajnos túlzsúfolt, elavult és erősen kifogásolható higiénés körülmények mellett működik. Jellemzően hatan is együtt élnek egy csöppnyi szobában, ahol a gondozott élettere a vaságyára, annak piciny kilépőjére, az öreg, fémszerkezetű szekrényére és a közös asztalra terjed. A zuhanyzó és az illemhely gyakran folyosónként egy vagy kettő helyiségre korlátozódik, melyek a szobák állapotához hasonlóan lepusztultak, viseltesek, s nem felelnek meg az otthon megszokott tisztasági elvárásoknak.
Ugyanez mondható el az étkeztetésről, az élelem minőségéről, a rendelkezésre álló csekély mértékű zsebpénz felhasználásáról - már, aki képes kimozdulni a négy fal-, és az ágy fogságából.
Sokan panaszkodnak az évtizedek alatt az ágyakba, matracokba ívódott, maró vizeletszagra, továbbá a szociális otthonokban átmenetileg elhelyezett, máshová be nem fogadható, renitens módon viselkedő ápoltakra – mesélte K.-né Judit, aki a keleti régió egyik nagylétszámmal működő idősek otthonában két és fél évtizedig volt szakápoló, majd osztályvezető nővér. Csekély közalkalmazotti bérért dolgozott a kollégáival, mostoha körülmények között, feszes munkaidő beosztással. Elmondta azt is, hogy nagyon kevés az az állam által fenntartott öregek otthona - régi nevén szociális otthon -, ahol az anyagi források elegendőek az átlagos színvonalú működtetéshez, és az otthonlakók ellátásához.
Tovább Ki segíthet a beteg hozzátartozó otthon ápolásában?
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Szilágyi Réka, közigazgatási szakügyintéző
