A hidegrázás

Hidegrázásnak nevezzük a külső hőmérséklettől gyakran független hidegérzetet, ami az izmok gyors, repetitív összehúzódásával és elernyedésével párosul.

A sorozatos izomösszehúzódások mellett a bőrerek is összehúzódnak (vasoconstrictio), ez a két mechanizmus hőtermelő és hőleadást csökkentő hatású, mindkettő a test mielőbbi felmelegítését célozza.

A hidegrázás gyakran lázas állapotokban jelentkezik, fertőzések során a láz előhírnöke. Számos más, nem lázas állapotban is felléphet azonban hidegrázás, amely állapotok közül pár fontosabb kerül megemlítésre e cikkben. A hidegrázás hátterében komoly és kevésbé komoly okok állhatnak, ez utóbbiak jóval gyakoriabbak.

Hidegrázás és láz

Fertőzések során a fertőző ágensek szisztémás lázreakciót váltanak ki. A reakció során az ebben szerepet játszó fehérjék (citokinek) szintje megemelkedik a vérben, amelyek számos, a fertőzés leküzdését célzó élettani hatásért felelősek. Ilyen élettani reakció a test maghőmérsékletének emelkedése is. A reakció során szintetizálódó bizonyos fehérjék az agy hipotalamusznak nevezett részében található hőközpontban olyan jelátviteli utat indítanak be, ami az alapérték (set point) emelkedését eredményezi. Ez azt jelenti, hogy az agy ilyenkor magasabb maghőmérsékletet állít be kívánatosnak, és ennek a hőmérsékletnek az eléréséért különböző mechanizmusokat indít be (remegés, hőleadás csökkentése). A testhőmérséklet megemelésének a célja a kórokozók hatékonyabb, gyorsabb elpusztítása.

A fent leírt mechanizmussal létrejött láz és hidegrázás tehát fertőzések kapcsán jön létre. Ilyen fertőzéses megbetegedés hátterében állhatnak vírusok, baktériumok, gombák vagy akár protozoonok.

Ez a cikk is érdekelheti A láz okai és a lázcsillapítási módszerek

A leggyakoribb fertőző ágensek

Vírusok: rhinovírus, enterovírus, adenovírus, parainfluenzavírus (ezek okozzák a köznyelvben megfázásnak nevezett betegséget), influenzavírus, EBV, CMV stb..

Baktériumok: gennykeltő baktériumok (Streptococcus, Staphylococcus fajok), Micobacterium tuberkulózis (tbc) stb..

Ha a hidegrázást, lázat nem fertőzés okozza

Olyan lázas állapotok is léteznek, amelyek nem fertőzés miatt alakulnak ki, ezek krónikus, többnyire súlyosabb megbetegedések. Tumoros betegségek, leukémia, limfóma, autoimmun betegségek stb. Láz bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is létrejöhet. A napszúrás is járhat hidegrázással, lázzal.

Bővebben A napszúrás tünetei, megelőzése és kezelése

Gyógyszermellékhatás

Bizonyos gyógyszerek (egyes antibiotikumok) magukban is okozhatnak maghőmérséklet-emelkedést és hidegrázást, de gyakrabban előfordul ilyen típusú hidegrázás a gyógyszerek túladagolásakor, több gyógyszer együttes szedése során, vagy gyógyszernek nem minősülő növényi eredetű készítmények és gyógyszerek együttes használata esetén. Gyógyszermellékhatás esetén a hidegrázás nem feltétlenül párosul lázzal.

A hidegrázás okának diagnosztizálása

A hidegrázás hátterében álló ok felderítéséhez gyakran elég az orvosi fizikális vizsgálat, anamnézis (be kell számolni az orvosnak a hidegrázás mellett fennálló egyéb tünetekről, esetleges egyéb háttérbetegségekről, külföldi útról, valamint arról, hogy a hidegrázás mikor jelentkezett, a közvetlen környezetben élőknél is fellépett-e stb.), esetleg laboratóriumi vizsgálatok. Olykor egyéb, pl. képalkotó vizsgálatok is szükségesek.

Hogyan csökkentsük a hidegrázást?

A megoldás természetesen a háttérben álló betegség kezelése, de kezdődő láz esetén enyhíthető ez a kellemetlen tünet pl. meleg pokrócba burkolózással. Ha a hidegrázás napszúrással kapcsolatos, akkor épp ellenkezőleg: hűteni kell a testet langyos vizes fürdővel, vizes törölközővel. Minden esetben fontos a víz- és elektrolitháztartás egyensúlyban tartása.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos