Az ápolási díj változtatására régen vártak az érintettek

Hazánkban jelenleg több mint ötvenezer ember ápolja otthonában a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos családtagját, gyermekét, rokonát, szüleit. Az anyagi megbecsülés, a díjazás e végtelenül nehéz feladatért, a napi 24 órás gondozásért, ápolásért szánalmasan alacsony volt eddig.

Az érintettek szerint az idei változások, emelések csekélysége miatt az is maradt az ápolási díjak nettó összege, ha a létfenntartáshoz szükséges tényleges összeget tekintik alapul. A beteg vagy a fogyatékos emberek otthoni ápolása mellett ugyanis az áldozatot hozó családtagnak, hozzátartozónak más tevékenységre nincs is ideje, így kiegészítő jövedelemre sem tud szert tenni. A folyamatos áremelkedések viszont nem állíthatóak meg, ami hatványozottan érinti a kiszolgáltatottakat, betegeket vagy fogyatékkal élőket és családtagjaikat.

Az idei év (2019) januárjától bővültek, s majd folyamatosan emelkednek az ápolási díjak, amit elsőként az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölt a nyilvánossággal. Rétvári Bence tudatta azt is: a kormány idén januártól új kategóriaként, a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthonápolók számára bevezette a gyermekek otthongondozási díját (GYOD), amelynek összege havi bruttó 100 ezer forint, és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.

Az idei évtől bővülnek és emelkednek az ápolási díjak. Az új juttatás (GYOD) folyósíthatóságát a járási hivatalok állapították meg 2019. január 15-ig, és február 5-én utalták először mintegy 17 ezer család számára. A gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ig, több lépcsőben, 5-5-5 százalékkal emelkedik majd, és eléri majd az akkori minimálbér szintjét, a parlamenti államtitkár tájékoztatása szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkára tudatta azt is: tavaly még háromféle – alapösszegű, emelt és kiemelt – ápolási díjat kaptak a családok, de januártól egy negyedik kategóriát is bevezettek a fent említett GYOD elnevezéssel. Ez az új támogatási forma a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, 17 ezer családnak.

Azoknak a családoknak, ahol több önellátásra is képtelen gyermeket nevelnek, gondoznak, bruttó 150 ezer forint GYOD jár. A gyermekek otthongondozási díját nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terheli.

Vegyük sorra, kik azok, akik a jelenlegi törvénymódosítás alapján a súlyosan fogyatékos személyek kategóriájába sorolandóak, kikre vonatkoznak az említett szabályok:

• értelmi sérült (genetikai vagy súlyos betegség miatt fejlődési zavarban szenved), és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető
• mozgásszervi károsodott (segédeszköz állandó használatát igényli)
• látóképessége teljesen hiányzik vagy minimális látásképességgel rendelkezik
• teljes halláskárosult

Tartósan betegnek tekinthető az ápolási díj szempontjából, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. Nem jogosult viszont ápolási díjra a hozzátartozó, ha egyebek mellett az ápolt 2 hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátásos vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül. Az sem válik jogosulttá, akinek hozzátartozója óvodai, bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Az is kiesik a jogosultak köréből, aki rendszeres pénzellátásban részesül, és aminek az összege meghaladja az ápolási díj összegét.

Az ápolási díj viszont továbbra is jár annak, aki időközben nyugdíjra válik jogosulttá, vagy akinek több mint tíz éve folyósítják. Ugyanez érvényes arra, aki rokkantsági ellátásra lesz jogosult.

Mit kell csatolni az ápolási díj iránti kérelemhez?

Az ápolási díj kérelmével, mint fentebb említettük, a lakóhelyünk szerint illetékes járási hivatalhoz vagy önkormányzathoz kell fordulni. A kötelező, hivatalos dokumentumok a következők, melyeket magunkkal kell vinni: A tartós betegségről vagy fogyatékosságról szóló háziorvosi igazolást és szakvéleményt az illetékes szakorvostól vagy szakorvosoktól, hogy az ápoltnak milyen típusú betegsége van, állandó és tartós gondozásra szorul, valamint magunkkal kell vinnünk az összes létező okmányait, szükség esetén ügyvéd előtt és által ellenjegyzett vagy készített meghatalmazást a fekvő, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos beteg helyett történő hivatali eljárásokra.

Ha az ápolt meghal

Ha az ápolt meghal, az ápolási díjra való jogosultságot a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával szüntetik meg. Vagyis ha valaki sajnálatos módon februárban meghal, utána még április végéig folyósítják az ápolási díjat.

A támogatási díjak

A négyféle támogatás közül, akiknek az elmúlt év utolsó napján járt valamilyen díj, annak ebben az évben is jár. A jogosultságot pedig továbbra is orvosi szakvéleményre alapozottan a kormányhivatalok járási hivatalai állapítják meg.

• az alapösszegű ápolási díj: bruttó 37 490 forint
• az emelt: bruttó 54 400 forint
• a kiemelt: bruttó 67 485 forint
• míg a 2019. januárban bevezetett GYOD: bruttó 100 ezer forint.

Vagyis ebben az esztendőben minden jogosult már magasabb összegű díjat kapott, ezért nem kellett külön kérvényezni a juttatást, mivel automatikus átsorolással mindenki a megfelelő kategóriába kerül.

További változás: emelt, 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést állapítottak meg azoknak, akik legalább 20 évig a gyermeküket otthon ápolták, és az emelt vagy kiemelt ápolási díjra voltak jogosultak. Esetükben szolgálati időnek számít a szolgálati időre való jogosultság.

Otthoni szakápolás

Az otthoni szakápolások akkor vehetők igénybe, ha a beteg egészségi állapota kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolásból összeállított kezeléssel. Ennek a lényege, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabott, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve az egészségügyi intézményben való bentfekvés is lerövidíthető. Otthoni szakápolást a beteg háziorvosa rendelhet el, és ő is határozza meg, hogy a betegnél milyen ellátások alkalmazhatóak, azokat milyen gyakorisággal kell megkapnia, meddig van szükség rájuk, és előírja a gyógyszeres kezelést is – tudtuk meg dr. Sándor Pál belgyógyász-családorvostól.

Otthoni betegápolás keretében a következő szolgáltatások vehetők igénybe:

• szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó ápolás
• katéteres, illetve hólyagöblítéshez kapcsolódó tevékenység
• balesetek vagy műtétek utáni ápolás, és korlátozott önellátás esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése
• gégekanül tisztítása, a betét cseréje
• a műtéti területek – nyitott és zárt sebek – ellátása
• sztómaterápia, és különböző célt szolgáló drénerek (csövek) kezelése
• felfekvéses területek, fekélyek ápolása
• bármilyen betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent érzékek esetén a funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez és a helyzetváltozásos mozgáshoz nyújtott segítség
• tartós fájdalomcsillapítás az orvos által előírt gyógyszerrel és módon
• elektroterápiás kezelések

Az otthoni ápolás része az is, hogy az ápoló ne csak elvégezze, hanem meg is tanítsa a betegnek vagy a hozzátartozójának azokat a feladatokat, amelyeket majd ők is el tudnak látni a későbbiekben.

Ha mi maradunk otthon a beteggel

Tartósan beteg hozzátartozót – testvér, testvére házastársa, élettárs, házastárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyerek, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő – egy családtag is ápolhatja otthon. Ezért a tevékenységért az állam anyagi hozzájárulást nyújt a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére.

Az ápolási díj összegét ilyen esetben a gondozásra szoruló állapota határozza meg, amit orvosi szakvéleményekkel alátámasztva, törvényi szabályozás mellett állapítanak meg a kijelölt hivatalos szervek.

Tovább Ki segíthet a beteg hozzátartozó otthoni ápolásában?

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró