Lágyrészdaganatok: lipóma, fibróma, atheróma

Lágyrészdaganatoknak nevezzük az izom-, a zsír-, az ideg- és a kötőszövet daganatait. A megnevezés bármilyen szövetburjánzást, jó- és rosszindulatú elváltozást is jelölhet, a lágyrésztumorok többsége jóindulatú (benignus).

A lágyrészdaganatok és általános jellemzőik

A lágyrésztumorok közé tartoznak az alábbi jóindulatú daganatok:

• Lipóma: a zsírszövet jóindulatú burjánzása.
• Fibróma: a kötőszövet jóindulatú burjánzása.
• Atheróma (kásadaganat): elhalt hámsejtek és faggyú gyűlik össze egy faggyúmirigy közelében.
• Neurofibróma: a perifériás idegrendszer támasztószövetének (Schwann-sejtek alkotják) jóindulatú burjánzása.
• Akantóma: a bőr elszarusodó sejtjeinek jóindulatú burjánzása.
• Neuróma: jóindulatú idegszöveti daganat, az idegsejteket, idegrostokat és a kötőszövetet érinti, többnyire amputáció következtében alakul ki az idegvégződések csonkjainál.

A jóindulatú lágyrésztumorok legjellemzőbb tünete maga a daganat, csomó. Fájdalommal akkor járnak, ha idegpályák közelében alakulnak ki, és olyan méretűek, hogy nyomják azokat. A jóindulatú lágyrésztumorok ujjakkal könnyen elmozdíthatók. A környező szövetektől többnyire jól elhatárolódnak.

A lágyrésztumorok kialakulási mechanizmusát nem ismerjük pontosan. Ez érvényes a lipómára és a fibrómára is. Feltehetően öröklött tényezők játszanak szerepet kialakulásukban.

Az orvosok leggyakrabban első pillantásra meg tudják állapítani, hogy lágyrészadaganatról van-e szó. A pontos diagnózist azonban csak a lágyrésztumor műtéti úton történő eltávolítása után szövettani (hisztológiai) vizsgálattal lehet felállítani. Noha sok lágyrésztumor jóindulatú, a pontos diagnózis érdekében minden esetben ajánlott eltávolítatni és megvizsgáltatni.

Rosszindulatú lágyrészdaganat a fibroszarkóma, a kötőszövetek malignus tumora. A lágyrészdaganatok 3-4 százalékát teszik ki, leggyakrabban a végtagokon, a törzsön és a fej-nyak területén jelennek meg.

A lágyrésztumorok főbb típusai

1. Lipóma

Mi ez? - A lipóma jóindulatú zsírszövet-daganat, amely leggyakrabban a bőr alatti rétegekben alakul ki. Általában puha tapintású, mozgatható csomó formájában jelentkezik, fájdalom nélkül.

Kiknél alakul ki? - Leginkább 40-60 éves kor között fordul elő, de fiatalabbaknál is előfordulhat. Genetikai hajlam is szerepet játszhat.

Felismerés - Az orvos fizikális vizsgálattal és ultrahang segítségével állapítja meg a diagnózist. Ha kétség merül fel, biopsziát vagy MRI-vizsgálatot is végezhetnek.

Kezelés - Kezelést általában nem igényel, kivéve, ha fájdalmat okoz, növekedésnek indul, vagy kozmetikai problémát jelent. Ilyen esetekben sebészi eltávolítás javasolt.

Prognózis - A lipómák nem alakulnak át rosszindulatú daganattá, így a prognózis kiváló.

Bővebben A lipóma (zsírdaganat)

2. Fibróma

Mi ez? - A fibróma a kötőszövet jóindulatú daganata. Két típusa van. A kemény fibróma általában a bőr felszínén vagy annak közelében található. A puha fibróma (pl. skin tag) gyakran a nyakon, hónaljban vagy hajlatokban fordul elő, tapintása lágyabb.

Kiknél alakul ki? - Gyakori a középkorú és idősebb egyéneknél. Hajlamosító tényezők a dörzsölődés, cukorbetegség vagy elhízás.

Felismerés - Általában a bőrgyógyász vizsgálata elegendő. Dermatoszkópot használhatnak az elváltozás pontosabb elemzésére.

Kezelés - Kis fibrómákat fagyasztással vagy lézerrel lehet eltávolítani. A nagyobbakat sebészi úton távolítják el.

Prognózis - Általában ártalmatlan, nem alakul ki belőlük rosszindulatú elváltozás.

Bővebben A fibróma

3. Atheróma (kásadaganat)

Mi ez? - Az atheróma faggyúmirigy-elzáródás következtében kialakuló cisztás képlet, amely leggyakrabban a fejbőrön, arcon, nyakon vagy háton alakul ki.

Kiknél alakul ki? - Bárkinél előfordulhat, de gyakoribb zsíros bőrű vagy hormonális problémákkal küzdő személyeknél.

Felismerés - Tapintásra rugalmas, fájdalmatlan csomó. Gyulladás esetén vöröses, fájdalmas, és a felszínén gennyesedés jelenhet meg. Az ultrahang segíthet a pontos diagnózisban.

Kezelés - Sebészi eltávolítás javasolt, különösen, ha gyulladt vagy kozmetikai problémát okoz.

Prognózis - Eltávolítás után ritkán tér vissza, de kezeletlenül begyulladhat.

Ritkábban előforduló lágyrésztumorok

4. Neurofibróma

Mi ez? - A neurofibróma az idegrendszer kötőszöveti daganata. Lehet önálló elváltozás vagy a neurofibromatózis nevű genetikai rendellenesség része.

Kiknél alakul ki? - Gyermek- vagy fiatal felnőttkorban gyakori, különösen örökletes hajlam esetén.

Felismerés - Fizikális vizsgálat és képalkotó módszerek (pl. MRI) segítenek azonosítani. Ha neurofibromatózis gyanúja áll fenn, genetikai vizsgálatra is szükség lehet.

Kezelés - Sebészi eltávolítás szükséges, ha fájdalmat okoz vagy funkcionális problémát okoz.

Prognózis - Magányos neurofibrómák esetén jó, de a neurofibromatózisban szenvedők esetében fokozott az esély a rosszindulatú átalakulásra.

5. Acanthoma

Mi ez? - Az acanthoma a bőr hámsejtjeinek túlburjánzása. Az egyik formája, a seborrhoeás keratosis, gyakori az idősebbeknél.

Kiknél alakul ki? - Idős korban gyakori, de napsugárzásnak kitett bőrterületeken fiatalabbaknál is előfordulhat.

Felismerés - Tapintásra szemölcsszerű, bőrszínű vagy barnás elváltozás, amely nem okoz fájdalmat. Dermatoszkópia segít elkülöníteni a melanomától.

Kezelés - Fagyasztás, lézer vagy sebészi eltávolítás.

Prognózis - Ártalmatlan, nem alakul át rosszindulatúvá.

6. Neuróma

Mi ez? - A neuróma az idegszövet jóindulatú daganata, gyakran egy idegsérülés vagy irritáció következtében alakul ki.

Kiknél alakul ki? - Trauma vagy sebészeti beavatkozás után alakulhat ki. Különösen gyakori a Morton-féle neuróma, amely a lábfej idegeit érinti.

Felismerés - Tünetei közé tartozik a helyi fájdalom és zsibbadás. Az ultrahang vagy MRI segít a diagnózisban.

Kezelés - Konzervatív terápia gyulladáscsökkentők, ortopéd cipők alkalmazásával. Súlyos esetekben sebészi eltávolítás szükséges.

Prognózis - A megfelelő kezeléssel a tünetek jól enyhíthetők.

A lágyrésztumorok sebészi eltávolítása

A lágyrésztumor fajtája és sajátosságai alapján a daganatot sebész távolítja el. Attól függően, hogy hol helyezkedik el a tumor, és mekkora, az eltávolítást helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik. A beavatkozás előtt fel kell becsülni a tumor valódi méretét, a műtét során ritkán nagy bemetszést kell ejteni.

A műtét után általában nincs szükség további kezelésre. Az egyetlen, amit még el kell végezni, az a varrat kiszedése, amivel a műtét után lezárták a sebet.

Minden eltávolított lágyrésztumort laboratóriumi szövettani vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák, valóban nem rosszindulatú a tumor, és nem igényel további kezelést.

Normál esetben a műtét nem jár komplikációkkal. Ritkán vérzés, fertőzés, ér- és idegsérülések, illetve sebgyógyulási zavarok léphetnek fel. Akko léphetnek fel komplikációk, ha a tumor különösen nagy, vagy ha fontos idegek közelében, illetve ha az arcon található.

A neurómák és lipómák az operáció ellenére kiújulhatnak.

Összegzés

A lágyrészdaganatok többsége jóindulatú és nem jelent komoly veszélyt, ha időben felismerik és kezelik. A pontos diagnózis érdekében mindig forduljunk orvoshoz, különösen, ha a csomó növekszik, fájdalmassá válik, vagy más szokatlan tüneteket okoz. A prognózis a legtöbb esetben kiváló, megfelelő beavatkozással pedig az esetleges szövődmények is megelőzhetők.

Lásd még Elváltozások a bőrön - Mire utalnak a göbök, csomók, kitüremkedések?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kádár Eszter, rezidens