Az UV-sugárzás káros hatásai

Sokan szeretik a napozást, a kellemes melegben történő napfürdőzést. Azonban a napsugárzásnak lehetnek kellemetlen mellékhatásai is. Fontos, hogy mindig legyünk felkészültek és elővigyázatosak, mert a leégés mellett akár még súlyosabb következményei is lehetnek egy kellemes strandolásnak.

A napfény egy elektromágneses energia, melyet a nap és a többi csillag bocsát ki, ezért helyesebb a kozmikus sugárzás elnevezés. A napfénynek csak egy meghatározott, 100 és 400 nanométer közé eső, hullámtartománya az UV (ultraviola) sugárzás, mely a szemnek láthatatlan. Az UV-sugárzást szokás tovább bontani UV-C, UV-B és UV-A sugártartományokra.

Ezen sugarak a bőrben és a szemben nyelődnek el, ott fejtik ki hatásaikat, mely hatások lehetnek azonnali vagy késői megjelenésűek.

Minden bőrtípusra másképp hat

Az azonnali reakciók toxikus, azaz direkt károsodáson alapulnak általában, ilyen az akut napégés vagy a fototoxikus reakciók. Utóbbi esetekben valamilyen fényérzékenyítő hatású anyag kerül a bőrre vagy a beteg által szedett valamelyik gyógyszer fokozza a bőr fényérzékenységét. Ezen korai reakciók kialakulásának mértéke nagyban függ attól, hogy az egyén melyik bőrtípusba sorolható.

Sok esetben az azonnali fény okozta reakciók hátterében allergia vagy túlérzékenység áll. Vannak, akiknél csalánkiütések jelentkeznek a napfény hatására (urticaria solare), vagy valamely bőrre, illetve bőrbe került anyaggal szembeni allergia a fénynek kitett helyeken ekcémás tüneteket okoz (fotokontakt allergia).

Meg kell említeni a korai reakciók között az örökölt enzimzavaron alapuló porfíriákat is, melyek tüneteként apró hólyagok, sebek alakulnak ki a beteg bőrén.

A fény késői, krónikus hatásai közül a bőr idő előtti öregedése, pigmentfoltok képződése, a különböző bőrrákok (basalioma, spinalioma, melanoma) képződése a legjelentősebb. A bőr elrákosodásának, daganatok kialakulásának (carcinogenezis) alapja a fény okozta maradandó DNS- és RNS-károsodás, az ún. mutációk kialakulása a sejtmagban.

Mindezek mellett sok meglévő bőrbetegséget ronthat a fényhatás. Ezek például egyes autoimmun betegségek vagy a rosacea (apró hajszálerek az orron és az orr környékén).

UV-sugarakat kibocsáthatnak mesterséges, terápiás célzattal kifejlesztett UV-lámpák is például a pikkelysömör kezelésében. Ezek alkalmazásakor az UV-B és UV-A tartomány szárító, hámlasztó, antibakteriális, antivirális, immunszuppresszív stb. hatásait használjuk ki.

Megfelelő védelem

Az azonnali, még inkább a fentebb említett késői hatások kivédése miatt igen fontos a megfelelő fényvédelem, különösen az érzékenyebb, fehér bőrűeken, illetve a gyerekeken.

A védekezés lehet mechanikai, azaz megfelelő ruházat, kalap, UV-szűrős napszemüveg viselése. Emellett igen nagy választékban hozzáférhetőek a különböző fényvédőkrémek. Ezeken SPF (Sun Protective Factor) jelölés után álló szám jelzi a fényvédő faktor számát UV-B tartományban, valamint egy + jel, hogy UV-A tartományban is véd. A ma kapható fényvédőkön 50-es faktorszám jelzi a legmagasabb védőfaktort (ennél magasabb szám feltüntetése ma már nem engedélyezett a gyártók számára).

A legjobb készítményeket a nagy fotostabilitás, a vízállóság, nagy tapadóképesség miatt elegendő naponta egyszer alkalmazni. Rendelkezésre állnak kozmetikailag jól tolerálható, emellett irritáló és allergizáló hatóanyagoktól mentes, gyakran színezett, alapozóként is funkcionáló készítmények.

Mivel az ember az élete folyamán begyűjtött fényerősség akár 80 százalékát is 18 éves kora előtt kapja, valamint amiatt, hogy a gyermekek bőre vékonyabb, a dinamikus növekedési állapot miatt érzékenyebb, rájuk még fokozottabban figyeljünk. A fényvédelmet minden életkorban kezdjük el már tavasszal. Akinél pedig megváltozott, felerősödött fényérzékenység tapasztalható, jelentkezzen szakorvosnál ennek kivizsgálása céljából.

Tovább Bőrvédelem piciknek - Milyen fényvédő készítményt válasszunk csecsemőknek, kisgyerekeknek?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász