Az övsömör
frissítve:
Az övsömör kialakulásáért ugyanazon vírus felelős, amely a bárányhimlőt is okozza - ez a herpes vírusok családjába tartozó varicella zoster vírus. Övsömör csak azokon alakulhat ki, akik korábban már átestek bárányhimlőn.
A bárányhimlő gyógyulásakor a varicella zoster vírus nyugvó, inaktív állapotban a szervezetben marad, mégpedig a gerincvelői érző idegdúcokban. Amikor a szervezetet nagyobb megterhelés éri vagy valamilyen egyéb okból gyengül le az immunrendszer, az övsömört okozó vírus aktiválódik. Ilyen helyzet adódhat általános legyengült állapotban (pl. idős korban, baleset után), szteroidkezelés (jelentősebb fertőzéses, gyulladásos megbetegedés, szervátültetés) vagy kemoterápia (daganatos betegség) eredményeként.
Az övsömör betegség (herpes zoster) legnagyobb arányban a 60 év felettieket érinti, ám a fenti esetekben nem ritka az sem, hogy fiataloknál alakul ki valamilyen alapbetegség talaján. Fiatal, látszólag egészséges, ám övsömörben szenvedő betegeknél feltétlenül szükséges ezek miatt az esetlegesen a háttérben meghúzódó tumor kutatása.
Bár a herpeszvírusok más csoportjainál is jellemző a hosszú lappangás (lásd az időnként kiújuló ajakherpeszt), az övsömör kizárólag a bárányhimlőt is okozó varicella zoster vírus okoz, és nem áll összefüggésben a nemiszervek vagy az ajkak herpeszével. Kutatások szerint a bárányhimlő elleni védőoltásban részesülteknél később ritkább az övsömör előfordulása is.
Az övsömör tünetei
A hólyagos bőrtünetek jelentkezése előtt 1-3 nappal fájdalom jelentkezik a bőrfelület valamely körülírt területén. Ez az úgynevezett prodromális fájdalom olyan erős lehet, hogy például mellkasi elhelyezkedés esetén szívinfarktust utánozhat, hasi jelentkezés esetén pedig vakbélgyulladás, epegyulladás vagy gyomorperforáció gyanúját is keltheti. A fájdalmat az okozza, hogy övsömör esetén az idegrendszert éri támadás.
Két vagy három nappal a fájdalom kezdete után megjelennek a tipikus övsömör kiütések, vagyis apró hólyagocskák a duzzadt, vörös bőrfelületen. A panaszok gyakran valóban az öv vonalában, azaz az alhas egy sávjában jelennek meg, azonban a test más részein is gyakoriak (arcon, mellkason stb.). A bőrterület nem más, mint annak az érzőidegnek a beidegzési területe, melyet az aktiválódó vírus megbetegít.
Nagyon jellegzetes, hogy a kialakuló tünetek a test egyik oldalán, a középvonal átlépése nélkül fejlődnek ki. Ritkán előfordulhat, hogy a test mindkét felén képződnek hólyagok. A kiütés mellett magas láz tapasztalható és a nyirokcsomók is megduzzadnak.
A hólyagok hasonlóan néznek ki, mint a bárányhimlős hólyagok, azaz vörös alapon csoportosan helyezkednek el, majd bepörkösödnek. Körülbelül 2 hét alatt gyógyulnak megfelelő kezelés mellett, annak hiányában ez 5-6 hét is lehet.
Az övsömör szövődményei
Amennyiben a beteg nem fordul időben orvoshoz, az övsömör szövődményes esetei alakulhatnak ki. Ez lehet a hólyagok bakteriális felülfertőződése, vagy bevérzéses jellegűvé válása, továbbá a bőr körülírt elhalása, apró fekélyek kialakulása. Utóbbi esetben heg visszamaradására kell számítani.
Előfordul, hogy a sebek eltűnése után is erős fájdalom tapasztalható a területen. Ez 1-2 héttől akár több hónapon át is tarthat. Ezt a posztherpetikus neuralgiának nevezett tünetet tíz övsömörös betegből csupán egy tapasztalja, és leginkább 80 év fölöttieknél jellemző. A panaszokat az érzőidegek működési zavarai okozzák, és zsibbadásként, erős fájdalomként jelentkezhet hosszabb időn keresztül.
Az arcon, a szemkörnyéken létrejövő kiütések veszélyesek, ugyanis ennek a területnek az érintettsége a szaruhártya kilyukadását (cornea perforatio) okozhatja, amely az adott szem vakságához vezet.
Erősen legyengült immunrendszerű szervezet esetében a bőrtünetek kiterjedten az egész testfelületen megjelenhetnek (herpes zoster generalisata). Késői szövődmény a fájdalom tartós - több hónapon keresztüli - fennmaradása a bőrtünetek gyógyulása után is az adott bőrterületen (postherpeses neuralgia).
Fertőző betegség |
| Az övsömör ugyanúgy fertőző azokra nézve, akik még nem estek át varicella-fertőzésen, mint maga a bárányhimlő. Különösen a gyermekek és a terhesek védelme fontos. Magát az övsömört azonban nem lehet továbbadni, a beteg környezetében bárányhimlő alakulhat ki a még védelemmel nem rendelkezőkben. A hólyagok gyógyulása után a betegség már nem fertőz, addig azonban tanácsos kerülni az közösségeket. |
Az övsömör kezelése, kilátásai
Az övsömör kezelésének alapja vírusellenes gyógyszer (pl. acyclovir) adása, amit arci elhelyezkedés esetén infúzióban szoktak alkalmazni. Ennek azonban igazán csak akkor van értelme, ha a vírusok szaporodásának ideje alatt, azaz az első tünetek kialakulását követő egy héten belül van mód elkezdeni.
Emellett helyi szárító kezelést, ecsetelőt, kenőcsöt vagy pasztát kap a beteg a hólyagokra, majd hámosító hatású szereket a visszamaradó apró hámfosztott területekre. A hólyagok megnyitása a kezelés során nem javasolt, mivel telve vannak vírusokkal és ezzel a terjedésüknek kedvezhetünk.
A fájdalom mértékétől függően kap a beteg fájdalomcsillapítókat, ezenkívül B-vitaminokat, hogy az érintett idegek hamarabb regenerálódjanak. A herpes zoster utáni fájdalom kivédhető az időben elkezdett vírusellenes kezeléssel, valamint alacsony dózisú hozzáadott szteroiddal. Utóbbi szemkörnyéki tünetek esetén tilos, mert a szaruhártya átlyukadásának esélyét növeli.
Szövődményes esetekben, ideggyulladás esetén hosszabb időn át tartó gyógyszeres és B-vitaminos kezelésre lehet szükség.
Jellemzően egy alkalommal alakulhat ki a betegség egy emberben. Az övsömör kiújulása ritka, erősen legyengült immunrendszerű szervezetben fordulhat elő.
Ez is érdekelheti Kiütéses fertőző betegségek | Veszélyes-e a magzatra nézve az övsömör?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
