Anyajegy vagy bőrrák? Az anyajegyekről

A közönséges anyajegyek (naevus) a hétköznapi ember számára nem különíthetők el megbízhatóan sem az úgynevezett atípusos anyajegyektől, sem a rosszindulatú bőrdaganatoktól, ezért fontos, hogy minden változást bőrgyógyász ellenőrizzen.

Az anyajegyek

Mindannyiunknak van legalább néhány anyajegyünk. Egyes ritka formák már születéskor jelen lehetnek, ám a közönséges anyajegyek leginkább gyermekkorban és serdülőkorban keletkeznek. Méretük változó, leggyakrabban néhány milliméter nagyságúak. Színük általában sötét, sárgásbarna vagy fekete. Lehetnek sima vagy egyenetlen felszínűek, közepükből eredhet egy-egy szőrszál, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan. Határuk mindig éles.

Szélesebb értelemben anyajegynek nevezünk minden olyan bőrjelenséget, melyek éles határúak, maradandó jellegűek, színük vagy felszínük a környező bőrétől eltér. A hétköznapi nyelvben azonban csak az ún. festéktartalmú sejtekből (pigmentsejt, melanocyta) kiinduló jóindulatú elváltozásokat nevezzük anyajegynek.

Az anyajegyek és a bőrrák kapcsolata

Annak, hogy egy anyajegy melanomává alakuljon, kicsi az esélye, de előfordulhat, ezért érdemes minden változó anyajegyet bőrgyógyásznak megmutatni. A hétköznapi ember számára, orvosi vizsgálat nélkül sok anyajegy nem különíthető el sem az ún. atípusos anyajegyektől, amelyekből gyakran fejlődik ki bőrdaganat, sem a rosszindulatú bőrdaganatoktól, köztük a legveszélyesebb melanoma malignumtól.

A melanomás esetek legnagyobb százaléka újonnan jelenik meg, a basalioma és laphámrák pedig a bőr más típusú sejtjeinek rosszindulatú elváltozásai, ezért megjelenésük nem kötődik az anyajegyekhez. Éppen ezért az anyajegyekből kiinduló rosszindulatú elváltozások esetén elsősorban a melanoma lehetőségével kell számolni, míg az újonnan megjelenő - laikus szemmel - anyajegyszerű elváltozások gyakran más típusú bőrdaganatok (bazálsejtes, laphámsejtes).

Mitől alakulnak ki anyajegyek?

Az anyajegyek kialakulásában a melanociták (vagyis a bőr festéket termelő sejtjeinek) jóindulatú túlburjánzása.

A világos bőrtípussal rendelkezők és a genetikailag erre kódolt egyének hajlamosabbak az anyajegyek formálására. A hormonális eltérések is anyajegyek fokozott megjelenésére hajlamosítanak, vagy színük sötétebbé válására hajlamosítanak. Serdülőkorban és terhesség idején, illetve hormonpótló terápiában részesülő betegeknél ezért gyakrabban keletkeznek újak, a már meglévők mérete nőhet, színük sötétebbé válhat.

Az atípusos anyajegyek megjelenésében nagyobb szerepe van a genetikai háttérnek. Azon családokban, ahol jellemző a nagy számú anyajegy, az atípusos anyajegy, vagy előfordult már melanoma, nagyobb az atípusos anyajegyek kialakulásának valószínűsége. Előfordulhat azonban családi hajlam nélkül, egyéni genetikai mutáció eredményeként is hasonló elváltozás.

Hogyan különíthető el az anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma?

Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése. Ehhez különböző szempontok segítséget nyújthatnak, de biztos diagnózis csak bőrgyógyászati vizsgálat után, egy speciális nagyítóval (dermatoszkóp) végzett megtekintés és szövettani vizsgálat (biopszia) alapján mondható ki.

Közönséges anyajegy (naevus)

Az anyajegyek megjelenésének jellemzői:

• Szabályos alak: általában kerek vagy ovális, szimmetrikus.
• Sima felület: lehet lapos vagy a bőrből enyhén kiemelkedő, de egyenletes felszínű.
• Méretük legfeljebb 5 mm.
• Egységes szín: általában homogén, leginkább barna (ennek világosabb vagy sötétebb árnyalatai).
• Határa éles: széle jól körülhatárolható, egyenletes.
• Állandó: méretük, színük nem változik.
• Jellemzően a napfénynek kitett területeken jelennek meg (pl. arc, karok).
• Legtöbbször egy személyen 10-20 közönséges anyajegy található.
• Legnagyobb számban gyermekkortól fiatal felnőttkorig jelennek meg, de máskor is kialakulhatnak.

Atípusos anyajegy (dysplasticus naevus)

• Szabálytalan alak és határ: asszimetria, szélei nem egyenletesek, vagy elmosódottak.
• Nagyobb méret: 6 mm-t elérő vagy meghaladó méret.
• Egyenetlen szín: az atípusos anyajegyek tartalmazhatnak fekete, pirosas színt, vagy a barna több árnyalatát.
• Egyenetlen felszín.
• Méretük és alakjuk lassan változik.
• Nem csak a napfénynek kitett területeken találhatóak, mivel a genetikai háttér játszik nagyobb szerepet a kialakulásukban.
• Minden életkorban jellemző a megjelenésük, ezért az atípusos anyajegyek száma az életkor előrehaladásával nő. A felnőtt korban megjelenő anyajegyek gyakran atípusosak.
• Gyakran 100-nál is nagyobb számban fordul elő egy személyen, ezért a különösen nagy számú anyajegy esetén sokszor igazolható az atípusosság.

Melanoma (melanoma malignum)

A melanoma megjelenésében nagy mértékben hasonlít az atípusos anyajegyekhez, ezért elkülönítésük szakorvosi feladat. A két csoport azonos jellemzői az alábbiak:

• Asszimetrikus forma
• Szabálytalan határok
• Nagyobb méret
• Egyenetlen felszín
• Egyenetlen, inhomogén szín
• Előfordulásuk az életkorral párhuzamosan nő, a felnőttkorban újonnan megjelenő elváltozások esetén nagyobb az atípusosság vagy a melanoma kockázata.

A melanomára jellemző specifikus tulajdonságok:

• Gyors méretváltozás: a közönséges anyajegyek mérete jellemzően nem nő, az atípusos anyajegyeké lassan változik, ezzel szemben a melanoma esetén feltűnő a méretváltozás.
• Felszíne fokozottan egyenetlen, érdes, esetenként karfiolszerű.
• Gyulladt környezet: az elváltozással szomszédos bőrterület pirosas, gyulladt lehet.
• Egyéb panaszok: az elváltozás vérezni kezd, fájdalmas, viszket.
• Gyakrabban alakul ki rosszindulatú elváltozás az erős napfénynek kitett bőrfelületeken, a UV-sugárzás által tartósan ért anyajegyekben.
• Jellemzően egy melanomás elváltozás alakul ki egy emberen, ezért minden anyajegy vagy újonnan megjelenő elváltozás vizsgálata fontos.

Az elváltozások nagyfokú különbséget mutathatnak az egyéni jellemzőktől és a környezeti hatásoktól függően, a melanomának pedig több típusa ismert, ezért öndiagnózissal nem állapítható meg biztosan, hogy jó- vagy rosszindulatú-e a gyanús elváltozás.

Részletesen A melanoma és tünetei, felismerése

Mi a teendő az anyajegyekkel?

1. Önvizsgálat

A megelőzés legfontosabb pillére a rendszeres önvizsgálat, mindenki számára. Magas kockázat esetén havonta érdemes elvégezni az önvizsgálatot. Ha bőrünkön bármely anyajegyünk külsejében változás áll be, azonnal orvoshoz kell fordulnunk!

Részletesen Bőrrák önvizsgálat - Mutatjuk, hogyan végezze

2. Bőrgyógyászati vizsgálat

Különösen az alábbi esetekben fontos a bőrgyógyász által végzett dermatoszkópos vizsgálat vagy számítógép vagy legújabban mesterséges intelligencia által támogatott anyajegyszűrés:

• Újonnan megjelenő elváltozás, vagy a meglévő anyajegyben beálló változás esetén.
• Nagy számú anyajeggyel élőknek.
• Ismert atípusos anyajegyek esetén.
• Genetikai hajlam: a családi halmozódást mutató esetekben a családtagok rendszeresen ellenőriztessék bőrüket bőrgyógyásszal!

Részletesen Anyajegyszűrés - Mikor ajánlott a vizsgálat?

3. Kezelés és megelőzés a vizsgálat eredményének függvényében

A közönséges anyajegyekkel hétköznapi esetben teendő nincsen, kozmetikai szempontok indokolhatják eltávolításukat.

Részletesen Az anyajegy eltávolítása

Az atípusos anyajegyek esetében kiemelkedően fontos, hogy a betegek rendszeresen önvizsgálatot tartsanak és bőrgyógyászati ellenőrzésen vegyenek részt. A rákos elfajulásra gyanús eseteket ki kell metszeni (a lézeres beavatkozás nem megfelelő), az eltávolított anyajagyet a bőrgyógyász minden esetben szövettani vizsgálatra küldi. Egyéb esetekben kerüljük a direkt napfényen való tartózkodást 11 és 15 óra között, használjunk rendszeresen fényvédővel ellátott kozmetikai termékeket és óvakodjunk a szoláriumozástól!

A melanoma igen agresszív, de szerencsére nem gyakori daganat. Amennyiben mégis ez igazolódik, a melanoma kezelése komplex onkológiai szemléletet igényel: a sebészi eltávolítás után a különböző betegek esetében sugár-, illetve kemoterápiára, az esetleges áttétek kezelésére van szükség.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter