Melanoma - Vizsgálatok és tesztek

A melanóma agresszív daganat, könnyen ad áttétet, így az időben felismert és megállapított diagnózis életet menthet. Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálható a melanoma? Hogyan ismerhető fel idejében a rosszindulatú elváltozás a bőrön?

Annak megállapítására, hogy melanomája van-e, illetve hogy annak milyen a stádiuma, általában többféle vizsgálatra is sor kerül. A szűrővizsgálatok során a gyanús anyajegyek elkülönítése történik meg a jóindulatú elváltozásoktól, ám a melanoma pontos diagnózisához ezt követően biopsziára és képalkotó vizsgálatokra is sor kerül.

Szűrővizsgálat: a dermatoszkóp

A melanoma szűrővizsgálatát a dermatoszkópos vizsgálattal végzik. A dermatoszkóp a bőrgyógyász olyan kézi műszere, amely akár többszörös nagyítást tesz lehetővé, és - a a kibocsájtott fénysugár és az alkalmazott gél vagy immerziós olaj révén - alkalmas a felületesebb sejtsorok vizsgálatára. A legkorszerűbb dermatoszkópok csatlakoztathatóak fényképezőhöz, illetve a számítógépekhez csatolt típusok (videodermatoszkóp) az atípusosság számszerű megállapítására is alkalmasak.

Nagy segítségére lehet az orvosnak a mesterséges intelligenciával segített felismerés és a fényképek tárolása. Ez lehetővé teszi, hogy egy anyajegyet évek alatt folytonosságában figyeljünk meg és összehasonlítsuk az előző állapotaival. Ezért előfordulhat, hogy fotót készítenek a gyanús anyajegyről, így egy későbbi vizsgálat során összehasonlítható lesz annak változása.

Bőrbiopszia

A szövettani mintavétel, azaz a bőrbiopszia során a bőrből vett mintát tesztelik melanomára. A szövetmintát mikroszkóposan vizsgálják, a végső diagnózist mindig a szövettan alapján mondják ki.

A szövettanra küldött mintát anyagot vagy a sebészi eltávolítás, vagy külön mintavételi eljárás során nyerik ki. Helyi érzéstelentésben sebészi metszéssel, vagy punkciós tűvel kis darabot metszenek ki az anyajegyből, amit aztán sterilen tárolva a patológiára juttatnak, további kivizsgálás céljából.

Amennyiben egy anyajegyről inkább valószínű, hogy rosszindulatú, esetleg melanoma, akkor a teljes sebészi kimetszést választják (előzetes szövettani vizsgálat nélkül), a meghatározott biztonsági szélekkel (néhány mm-től néhány cm-ig). Amennyiben nem egyértelmű, hogy malignus-e az elváltozás, vagy olyan heyen van, ahol nehezebb biztonsági szélekkel eltávolítani (szem, orr környéke), akkor a biopsziát választják és műtétre csak akkor kerül sor, ha valóban melanoma a diagnózis.

Áttétek diagnosztizálása

A kivizsgálás során ellenőrizni kell a nyirokcsomókat, megvizsgálni, hogy azok nem nagyobbak-e a szokásosnál. Ez törtönhet fizikális vizsgálattal vagy ultrahangos vizsgálattal is. Ezt esetlegesen nyirokcsomó biopszia követheti, amely segítségével megállapítható, hogy a melanoma átterjedt-e a nyirokrendszerbe. (Sentinel, azaz őrszem nyirokcsomónak nevezik azt a legközelebbi nyirokcsomót, ahova a daganatos sejtek a legkönnyebben eljuthatnak.)

Képalkotó vizsgálatok segítségével vizsgálható, hogy a melanoma áttéteket képzett-e a test egyéb szerveiben, mint például tüdőben, agyban, májban. Ezek a vizsgálatok történhetnek emissziós tomográfiával (PET), computer tomográfiával (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI). természetesen ezekre a vizsgálatokra csak akkor kerül sor, ha az elváltozás igazoltan melanoma volt.

Amennyiben közeli, vagy távolabbi áttétről is szó esik, a melanoma előrehaladottabb stádiumáról beszélhetünk, kezelése kiterjedtebb lesz. Az rosszindulatú elváltozás és a nyirokcsomók eltávolítása mellett további kezelések is szükségesek. A kezelések megkezdése előtt laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül.

A melanoma korai felismerése

Fontos, hogy havi rendszerességgel végezzen önvizsgálatot! Kérje partnere vagy egy közeli barátja segítségét azon testfelületek átvizsgálásához, melyek nehezen látható helyen vannak (pl. fejtető, hát). Amennyiben gyanús elváltozást tapasztal bármely anyajegyen, mihamarabb keressen fel egy szakorvost!

Mindemellett fontos lenne mindenki számára évente egy alkalommal az orvosi anyajegyszűrésen való megjelenés. Ajánlott ennél gyakrabban, 4-6 havonta ellenőriztetnie magát, amennyiben:

• familiáris atípusos anyajegy és melanoma (FAMM) szindrómája van, mely örökletes állapot hajlamosít a melanóma kialakulására
• munkája, hobbija vagy egyéb kültéri elfoglaltság miatt fokozottan ki van téve az ultraibolya sugárzásnak
• abnormális anyajegyei vannak (ezeket szakszóval atípusosnak nevezzük), melyek bár nem rákos elváltozások, de jelenlétük arra utal, hogy nagyobb az öröklött hajlam a melanomára.

Lásd még Anyajegy vagy bőrrák? Az anyajegyekről

(WEBBeteg - Cs. K., fordító; Forrás: WebMD; Lektorálta: Dr. Kádár Eszter)