A pikkelysömör fénykezelése
A pikkelysömör, vagyis a psoriasis kezelésénél a cél a pikkelyek leválasztása, a gyulladásos folyamat csökkentése, a hámsejtek érési folyamatának helyreállítása a pikkelysömörös területeken.
A téma cikkei |
3/1 A pikkelysömör tünetei, kezelése |
A számos kezelési mód közül - a kiterjedt pikkelysömör esetében - igen gyakran elsőként választott valamelyik fénykezelési eljárás. A betegek többsége jól reagál a különböző UV-kezelésekre (fototerápia).
A legelterjedtebb a 311 nanométer hullámhosszúságú UV-B-sugarak alkalmazása, a "keskenyhullámú" (narow band) UV-B-terápia. Ennek során a beteg bőrét, egy kabinban állva, néhány percen keresztül világítják meg, mely során védőszemüveget kell viselnie.
Ez az UV-B-kúra 10-20 kezelésből áll, mely során először csak néhány másodpercig, majd fokozatosan emelve a dózist 4-5 percig áll bent a kabinban. A keskenyhullámú UV-B-kezelést különböző helyi szerekkel, kenőcsökkel kombinálják. Ez lehet a pikkelyeket leválasztó, kéntartalmú krém, szteroidtartalmú kenőcsök, vagy anthralin (Dithranol).
Amikor a kenőcsökkel, ecsetelőkkel történő helyi kezelés, illetve az UV-B-kezelés sem hatásos és legalább a testfelület 20 százalékát borítják a psoriasisos területek, akkor fotokemoterápia indokolt. Ennek során UV-A-sugarakat használnak, amely azonban önmagában nem hatékony, ezért fényérzékenyítő anyag alkalmazása szükséges.
Ez az anyag a psoralen, innen adódik a PUVA betűszó, ahol a "P" a psoralen. A fényérzékenyítő vegyületet a fejbőrön ecsetelő, a test bőrén krém formájában alkalmazzák, majd UV-A-besugárzást alkalmaznak, amely az UV-B-hez hasonlóan egy kabinban állva történik.
Ha kiterjedtek a tünetek, akkor a fényérzékenyítő fürdő formájában alkalmazzák (PUVA fürdő terápia). Ekkor a beteg egy psoralen oldatot tartalmazó kádban fürdik 20 percig, azután beáll a fénykabinba. Az UV-A-dózist, hasonlóan az UV-B-hez, fokozatosan emelik. Azt, hogy kinél milyen kezdő dózist lehet alkalmazni, illetve hogy ez milyen gyorsan emelhető, a kezelés előtt egy speciális vizsgálattal (MED= minimális eritéma dózis meghatározás) egyénenként állapítják meg.
Rizikófaktorok |
A pikkelysömör és az arra való hajlam genetikailag meghatározott, bonyolult szabályok szerint öröklődik. A meglévő hajlam esetén minden beteg esetében más-más környezeti hatások provokálják a betegség fellángolását: lázas megbetegedés, egyéb idült gyulladásos folyamatok, egyes gyógyszerek, hormonális tényezők, táplálkozási faktorok, a stressz jelenléte. |
További fénykezelési módok
Létezik egy szisztémás PUVA kezelés is, amikor a beteg kapszulában beveszi a fényérzékenyítőt 2 órával a fénykezelés előtt. Fontos, hogy ennek hatása 24 órán keresztül tart, ezért a betegnek napszemüveget kell viselnie a kezelést követő napon a szem fénykárosodásának elkerülésére. PUVA terápiából 20-30 kezelés, heti 2-3 alkalommal, 80 százalékban elég a tünetmentességhez, amely akár 1 évig is tarthat.
Napjainkban egyre elterjedtebb a balneo-fototerápia. Ennek lényege, hogy a keskenyhullámú UV-B-terápia előtt holttengeri sós fürdőt vagy zuhanyt vesz a beteg.
UV lézer kezelésről (excimer lézer) is egyre gyakrabban hallani. Jelenleg Magyarországon csak egy-egy nagyobb centrumban van rá lehetőség, az USA-ban rutinszerűen alkalmazzák. Nem valódi lézerfényről van szó, hanem egy 308 nanométer hullámhosszúságú sugarakat kibocsájtó készülékkel végzett UV-B-fénykezelést takar az elnevezés. Ezek a speciális UV-B-sugarak nem az egész testfelszín, hanem körülírt területek (pl. könyök és térd plakkjai) kezelésére alkalmasak.
Mindegyik fénykezelési mód korai mellékhatása lehet a bőr "leégése", viszketés, a bőr szárazsága. Ami a megfelelő kezeléssel elkerülhető. Az UV-kezelések legfontosabb- késői- mellékhatása lehet a rosszindulatú daganatok kialakulási gyakoriságának a megnövekedése. Mivel a fényterápia egyes adagjainak ezen károsító hatása összeadódik, az egyes betegek egy bizonyos összdózis után nem kaphatnak fénykezelést.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos