A csalánkiütés és lehetséges okai

Csalánkiütés valószínűsíthető, amennyiben a bőrön viszkető, vörös duzzanatok alakultak ki, égő érzéssel és fájdalommal párosulva, amelyek 24 órán belül eltűnnek, majd napokig más-más bőrfelületen jelennek meg. A csalánkiütés a leggyakoribb bőrgyógyászati elváltozások egyike.

A csalánkiütés jellemzői

A csalánkiütés (urtica) egy tünet, a csalánkiütéssel járó betegség neve urticaria. Jellemzője a test számos részén (karokon, lábakon, törzsön, mellkason) kialakuló hólyagszerű duzzanat, amely rendszerint vörös, ám fehér vagy lilás színű kiütések is előfordulhatnak. Méretük a néhány milliméterestől a tenyérnyi nagyságúig bármekkora lehet. A foltokkal párhuzamosan jellemző tünet az arc, a kezek és talpak, továbbá a nyálkahártyák duzzanata is. A kiütések viszketnek, fájdalmas, égő érzéssel kísérve.

A csalánkiütés legfőbb jellemzője, hogy egy-egy duzzanat jellemzően néhány óra alatt eltűnik, majd a bőr másik részén újabbak tűnnek fel, a tünetek pedig napokig vándorolnak. Az urticaria lehet akut és krónikus: akut formája 4-6 héten belül elmúlik, a nagyobb kihívást jelentő krónikus változat azonban 6 héten túl is fennmarad.

A csalánkiütések kialakulásának háttere

A csalánkiütés voltaképpen a bőr középső rétegében keletkező folyadékgyülem, amely az erek áteresztőképességének fokozódása miatt alakul ki.

A folyamat középpontjában a hisztamin felszabadulása áll: a felszabaduló hisztamin hatására ugyanis az érfal áteresztőképessége megnő, az érpályából a szövetek közti térbe pedig szokásosnál nagyobb mennyiségben szűrődik ki folyadék. (Hasonló módon alakul ki az angioödéma is, csak utóbbi esetében a folyamat a bőr mélyebb részein következik be, és rendszerint a kezeken, talpakon, arcon okoz vizenyős duzzanatot, súlyos esetben pedig akár légzési nehézséget.)

A csalánkiütés okai

A csalánkiütések megjelenésének hátterében nagyon sokféle ok állhat: előidézhetik az időjárási hatások, a bőrrel érintkező anyagok, kisebb sérülések, élelmiszerek vagy gyógyszerek, fertőzések, de lehet krónikus betegségek velejárója is. A legújabb szakmai ajánlások szerint a csalánbetegséget spontán és indukált urticaria típusra oszthatjuk.

Fizikai hatásokra kialakuló (indukált) csalánkiütés

Az indukálható formák a bőrt érő külső hatások következtében alakulnak ki:

• a bőrfelszínt érő karcolást követően a behatás helyén néhány perc alatt kialakuló csalánkiütés,
• hideg vagy meleg által kiváltott urticaria,
• a bőrfelszínt érő tartósabb, nyomás következtében kialakuló csalánkiütés (nyomási urticaria),
• napfény által kiváltott urticaria,
• vibrációs urticaria,
• fokozott izzadás, meleg, fizikai megterhelés-testmozgás, stressz hatására kialakuló csalánkiütés (kolinerg urticaria),
• a bőrre helyezett anyaggal – pl. illatszerek, vegyszerek, mosószerek, fémek, kozmetikumok – provokálható a csalánkiütés megjelenése (kontakt urticaria),
• a víz, annak minőségétől és hőmérsékletétől függetlenül, nagyon ritka esetben a bőrfelszínnel érintkezve csalánkiütést okozhat (aquagén urticaria).

Magas hisztamintartalmú ételek által okozott kiütés

Bizonyos ételek (pl. vörösbor, pezsgő, tonhal, szardínia, ementáli és camembert sajt) magas hisztamintartalmuk miatt, más élelmiszerek (paradicsom, földieper, málna) direkt hisztaminfelszabadulást előidézve okozhatnak csalánkiütést.

Pszeudoallergiás reakció

Csalánkiütés kialakulhat nem allergiás mechanizmussal is, ez az ún. pszeudoallergiás reakció. Főként akut urticaria esetén alakulhat ki, a háttérben különböző ételfestékek (pl. tartrazin), adalékanyagok, tartósítószerek (pl. Na-benzoát), ízjavítók (pl. monoszódium-glutamát - az általa indukált akut urticaria az ún. kínai étterem szindróma), gyógyszerek (pl. NSAID-ok, ACE-gátlók), a méh- és darázsméreg.

Autoimmun csalánkiütés

A krónikus urticaria speciális alcsoportja az autoimmun típus, mely gyakran társul autoimmun pajzsmirigybetegséggel.

Fertőzések okozta kiütés

A különböző eredetű (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) fertőzéseket is kísérheti csalánkiütés. Gyakori, hogy egy akut vírusfertőzéssel párhuzamosan vagy a fertőzés lezajlását követően jelentkeznek a bőrpanaszok. A krónikus urticaria hátterében állhat gócfertőzés vagy krónikusan alkalmazott gyógyszer.

Betegségek okozta kiütés

A csalánkiütés társulhat különböző belgyógyászati betegségekkel, például epekövességhez, Helicobacter pylori okozta fertőzéshez, refluxbetegséghez, gyulladásos bélbetegséghez (Crohn-betegség), pajzsmirigy-betegséghez.

Hogyan lehet meghatározni, mi okozza a csalánkiütést?

Maga a diagnózis a tünetek alapján általában egyértelmű, azonban a csalánkiütés hátterében álló ok kiderítése nem minden esetben könnyű, nagy türelmet igényel mind a szakorvos, mind a beteg részéről.

A beteg kivizsgálása során alapvető fontosságú az ételekre, tartósítószerekre, az egyéb betegségekre, gyógyszerszedésre, gyógyszerérzékenységre utaló adatok részletes kikérdezése. A klinikai vizsgálatot tekintve fontos a tünetek morfológiája, a fizikális tényezőkkel történő tesztek, próbák (hideg, meleg, UV-sugárzás, testmozgás, nyomás), a bőr ingerlésének vizsgálata.

A kivizsgálás során – főként a krónikus formák esetén – szükséges lehet teljes vérkép, gyulladásos faktorok, pajzsmirigyhormonok meghatározására, fertőzések célzott keresésére, egyes gyógyszerek elhagyására, diéta tartására, saját vérsavóval végzett bőrteszt elvégzésére, bőrminta vételére.

A csalánkiütés kezelése

Az első teendő, ha a kiváltó ok ismert vagy gyorsan felderíthető, annak megszüntetése. Amennyiben gyógyszer vagy élelmiszer okozza a panaszokat, enyhe hashajtás és megfelelő diéta alkalmazható.

Az urticaria gyógyszeres kezelésének alapja antihisztamin-tartalmú gyógyszer adása. Fontos tudni, hogy az első generációs antihisztaminok többsége kifejezett álmosító hatással rendelkezik, így bizonyos munkakörökben (gépkocsivezetők, állványzaton dolgozók stb.) munkavégzés idején csak újabb antihisztaminok adhatóak. Az ismeretlen eredetű csalánkiütések kezelésében tartósan is adható antihisztamin, akut urticariában az érfalak fokozott áteresztőképessége szintén gyorsan csökkenthető szájon át szedhető gyógyszerekkel.

A kortikoszteroidok kifejezett antiallergiás hatással rendelkeznek, csökkentik a gyulladásos mediátor molekulák képződését és felszabadulását. A szteroidokat akut urticariában vénásan adjuk, dózisa a beteg állapotától.

A viszketés mérséklésére helyileg rázókeveréket alkalmazhatunk.

A kiváltó októl függően léteznek még egyéb kezelési alternatívák, például autoimmun urticariában az immunrendszer működését befolyásoló szerek, a fizikális urticaria altípusaiban is egyéb kezelési alternatívák alkalmazhatóak.

Részletesen A csalánkiütés kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos; Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Kép: Chot Studio | Dreamstime.com