A száraz bőr okai és kezelése

A bőrszárazság egyre gyakoribb probléma, mely nemtől függetlenül minden korosztályt érint. Viszketéssel, berepedezéssel, érdes tapintással, továbbá hámlással, bőrhúzódással, idősebb korban pedig apró ráncok megjelenésével jár. Igen kellemetlen tünet, melytől a betegek gyakran nem tudnak aludni, illetve az iskolában és a munkahelyen koncentrálni.

Bőrünk épsége nagyon fontos, mivel ez az első védelmi vonal, mely a környezettől elválasztja szervezetünket. Bőrünk védelmi funkciója a bőr hidratáltságával függ össze. A bőr lipidrétegének csökkenése összefügg a bőr vízvesztésével, mely bőrszárazsághoz vezet. A száraz bőr könnyebben irritálódik, allergizálódik, tehát gyakrabban alakul ki rajta gyulladás, elhúzódó esetben ekcéma. Bőrszárazság esetén a bakteriális, gombás fertőzések is gyakoribbak, mert a száraz bőr gyakran mélyen berepedezik, melyen át a kórokozók könnyebben behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe.

Mi okozhat bőrszárazságot?

Számos ok állhat a háttérben a környezeti hatásoktól a genetikai meghatározottságig, ám leggyakrabban a bőrt érő külső hatások okozzák a panaszokat. Télen gyakrabban előforduló jelenség, amit a fűtés miatti száraz levegő, illetve a hűvös, szeles idő okoz. Ám a melegebb évszakokban is megjelenhet, például a hosszan tartó napozástól, a nem megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása miatt, éppúgy, mint a hosszú ideig, meleg vízben történő fürdés következtében.

Az úgynevezett barrierréteg csecsemő- és kisdedkorban még igen vékony, ezért a bőr ilyenkor még sérülékenyebb. Bőrünk az életkorral is egyre szárazabb, viszketőbb lesz, melyet a bőr sorvadása, a normál funkcióinak csökkenése magyaráz.

Milyen betegségekre utalhat a száraz bőr?

A csecsemőkorban megjelenő bőrszárazság hátterében a bőr barrierfunkciójának veleszületett károsodása állhat. Ilyen például a halbőrbetegség, más néven ichthyosis vagy az atopiás dermatitis. Előbbinél a bőr lemezesen hámlik, utóbbi esetén pedig finom hámlás észlelhető.

Ha később, felnőttkorban alakul ki bőrszárazság, ami zsíros testápolók, hidratáló krémek, illetve télen a levegő párásítására sem enyhül, akkor a háttérben lévő okokat mindenképp keresni kell. Egyes betegségekre éppen a bőrszárazság hívja fel a figyelmet, ezért érdemes orvoshoz fordulni, hogy a betegségek későbbi következményei, szövődményei megelőzhetők legyenek. Ilyen esetekben a bőrszárazság mellett egyéb tünetek is segítenek a diagnózis felállításában.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén a bőrszárazság mellett haj- és körömtöredezés, sápadt bőr, fáradékonyság, az anyagcsere lassulása, hízás, fogak romlása, szellemi teljesítmény hanyatlása és hidegintolerancia figyelhető meg. Cukorbetegeknél a bőrszárazságot szájszárazság és kínzó viszketés kíséri. Az 1-es típusú cukorbetegség esetén a betegek jó étvágyuk ellenére fogynak, sokat isznak és pisilnek, krónikusan fáradtak, míg 2-es típusú diabéteszes betegek esetén általában az elhízás jellemző. Mindkét típusú cukorbetegeknél a bőrszárazságot egyéb bőrproblémák, nehezen gyógyuló sebek, továbbá nagyobb fertőzési hajlam kíséri. Egyes daganatos betegségek (pl. leukémia, limfóma) tünete is lehet viszkető, száraz bőr.

Ez a cikk is érdekelheti Hogyan kell kezelni a diabéteszes sebet?

Foltokban okoz száraz, hámló bőrterületeket a pikkelysömör, az ekcéma, a gombás bőrfertőzés, az úgynevezett rózsahámlás (pityriasis rosea) is, melyek speciális bőrgyógyászati szakellátást igényelnek.

Néhány gyógyszer, melyet például pattanások kezelésére, allergiára, vérnyomás- vagy vérzsírcsökkentésre alkalmaznak, szintén hozzájárulhatnak a bőr kiszáradásához. Egyes vitaminoknak és ásványi anyagoknak a hiánya is okozhat bőrszárazságot, melyek közül a B-vitaminok és vas a legfontosabbak, melyek pótlására a táplálkozással vagy B-vitamin és vaskészítmények szedésével hangsúlyt kell fektetnünk.

Mit tehetek bőrszárazság esetén?

Bőrszárazság esetén az első teendő a bőr naponta legalább két alkalommal történő hidratálása, melyre lipidpótló, hidratáló testápolók javallottak. A lipideket és ureát is tartalmazó testápolók szinte azonnal megnyugtatják, selymesebbé, simábbá teszik a bőrt, illetve csökkentik a viszketést és visszaállítják a bőr természetes védekező képességét. Emellett a szárító szappanok, tusfürdők helyett olajos tusfürdőkkel vagy illat- és szappanmentes tisztálkodó szerekkel, langyos vízben való gyors zuhanyzás, és a levegő párásítása (párologtatók, párásító készülékek alkalmazása) javasolt.

Ha száraz a bőrünk, ne tartózkodjunk hideg, szeles időben a szabadban, ne napozzunk, illetve ne járjunk uszodába. Bőrszárazság esetén irritáló anyagú (műszálas, gyapjú) ruhák helyett részesítsük előnyben a pamutból vagy selyemből készült ruhákat, melyek hagyják lélegezni a bőrt. A ruhák tisztítása során illatanyagoktól mentes folyékony mosószereket vagy mosódiót használjunk, és többször öblítsük a ruhákat tiszta vízzel, mert így elkerülhető a száraz bőr irritációja.

Amennyiben ezek az egyszerű módszerek hatástalanok, esetleg bőrgyulladás, fertőzés, seb alakul ki a bőrön, egyéb kísérő tünetek jelentkeznek, foltokban alakulnak ki száraz, hámló bőrterületek, illetve ha a viszketés az alvást, iskolai és munkahelyi teljesítményt zavarja, akkor mindenképp ajánlott egy bőrgyógyász szakorvos felkeresése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász