A fibróma

A testfelszínen kialakuló fibróma egy kisebb csomó formájában jelentkező jóindulatú bőrdaganat. Egészségügyi problémát nem jelent, ám esztétikai problémát okozhat a viselőjének és irritáció esetén kellemetlenné, fájdalmassá válhat.

Mi a fibróma?

A fibróma a testen megjelenő jóindulatú, általában bőrszínű vagy barnás, puha kötőszöveti sejtburjánzás, növekmény. Leggyakrabban a test külső felületein alakulhat ki (a bőrön, illetve a nyálkahártyákon), ám más szervek kötőszöveteit (csontok, izmok, belső szervek pl. méh, nyálmirigyek) is érintheti.

Gyakori elváltozás, de szerencsére a legtöbb esetben semmilyen panasszal nem jár. Általában esztétikai problémát okoz, megcsavarodás vagy nyomás esetén azonban akár fájdalmat is tapasztalhatunk.

A fibróma típusai

A fibrómának több típusát különböztetjük meg, ezek közül a leggyakoribbak:

• Dermatofibróma (szakmai nevén histiocytoma) - Fiatal felnőttek alsó végtagján előforduló, viszkető elváltozás. Színe bőrszínűtől sötétbarnáig terjed. A talpon kialakuló fibróma járás közben fájdalmas lehet.

• Lágyfibróma vagy „vadhús” (szakmai nevén a fibroma molle) - Fájdalmatlan bőrszínű kinövés, általában nyéllel rögzül a bőrhöz. 1-2 cm nagyságú, sima, vagy redőzött felszínű. Lokalizációt tekintve leginkább a hajlatok (hónalj, nyak, stb.) bőre érintett.

• Angiofibróma - Kitágult vérerek találhatóak a kötőszöveti sejtek között. A fél centiméter körüli angiofibrómák legtöbb esetben az arcon jelentkeznek.

• Myofibromatosisok - Gyerekeken fej-nyak régióban, felnőtteken inkább végtagokon kialakuló halványvörös csomók. A belső szerveket, csontokat is érintheti.

Mi okozza a fibróma kialakulását?

A fibróma kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert, de feltehetően örökletes, valamint hormonális tényezők befolyásolhatják előfordulását. Elhízott egyéneken, változó korú nőkön, a dörzsölésnek kitett felszíneken gyakrabban jelennek meg a bőr fibrómái.

Okozhat-e panaszokat a fibróma?

A fibrómák legtöbb esetben nem okoznak panaszt, azonban ha irritációnak vannak kitéve (pl. ékszer, ruházat, borotválás, stb.), akkor előfordulhat, hogy megcsavarodnak, és a nyélben futó erek elzáródhatnak, melynek következtében duzzadttá, gyulladttá, fájdalmassá válhatnak, de be is vérezhetnek. Előfordulhat, hogy a környezetük is begyullad, ilyenkor piros udvarral vannak körülvéve és érintésre is érzékenyek.

A fibróma eltávolítása

A kezelésük elhelyezkedésüktől, méretüktől, számuktól függ, valamint attól, hogy okoznak-e bármilyen problémát, de befolyásolhatja a páciens életkora és az alapbetegségei is. Amennyiben esztétikailag zavaróak vagy irritálja őket valami, szükségessé válhat bőrgyógyász vagy sebész szakorvos általi eltávolításuk. A rosszindulatúvá alakulás esélye minimális, így ez nem indokolja a beavatkozást.

A fibróma eltávolítása többféle módszer segítségével lehetséges:

• ollóval vagy szikével történő hagyományos sebészeti beavatkozás,

• elektrosebészeti égetés (elektrokauterizáció), melynek során egy radiofrekvenciás eszköz vagy lézer segítségével gyakorlatilag elpárologtatják a kinövést vagy le is vághatják vele a bőrről,

• folyékony nitrogénnel történő fagyasztással (krioterápia), melynek során mínusz 200 °C körüli hőmérsékleten roncsolják, elfolyósítják a bőrnövedékeket.

A kezelési módszerek mindegyike a legtöbb esetben enyhe fájdalommal, kellemetlenséggel jár – általában gyorsan, érzéstelenítés nélkül vagy helyi érzéstelenítésben zajlik. A fibrómák eltávolításának időigénye nagyságuktól és mennyiségüktől függ.

A belső szervek fibrómáinak eltávolítása esetén altatásos műtét szükséges. Ebben az esetben szükséges keresni a genetikai betegségeket, ugyanis a csoportos belszervi fibrómák általában egy geneteikai szindróma részeként jelennek meg.

Mire számíthatunk a kezelés után?

A beavatkozások általában szövődménymentesek, nyom nélkül gyógyulnak és kórházi tartózkodást sem igényelnek. A beavatkozás után rövid ideig fennálló enyhe duzzanat, bőrpír jelentkezhet. Pörk nem keletkezik, minimális heggel gyógyul.

Szövődményként nagyon ritkán kisebb vérzés fordulhat elő, fagyasztás esetén előfordulhat érzéskiesés, pigmentációs zavar vagy szőrtelenség az érintett területen, ritka eseten fokozott hegképződés is jelentkezhet.

Fontos azonban tudni, hogy a fibróma eltávolítása nem mindig jelent végleges megoldást, mert előfordulhat, hogy a fibróma kiújul, és ismételni kell a beavatkozást. Szükség esetén a fenti kezelési módok mindegyike mellékhatások nélkül ismételhető.

Tovább Lágyrésztumorok: lipóma, fibróma, atheróma

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter, rezidens