Fényérzékenyítő gyógyszerek és kozmetikumok

Egyes kozmetikumok, külsőlegesen alkalmazott kenőcsök, oldatok, valamint egyes szájon át szedett gyógyszerek is fényérzékenyíthetik a szervezetet. Ha ezen szerek mellett éri a bőrt napfény, könnyebben leéghet, felhólyagosodhat.

Fototoxikus bőrgyulladás, fitodermatitisz, vagy fotoallergia?

A napfény által kiváltott, különböző vegyületekkel, hatóanyagokkal összefüggésbe hozható reakcióknak többféle típusa létezik.

Fototoxikus bőrgyulladásról akkor beszélünk, amikor például dekorkozmetikumok, parfümök, gyógyszertartalmú krémek, kenőcsök, egyes belsőlegesen szedett gyógyszerek érzékenyítik a bőrt a napfénnyel szemben. Ennek speciális változatáról, fitofotodermatitiszről beszélhetünk, ha növényekkel, akár gyógynövényekkel, azok nedvével való találkozás váltja ki a tüneteket.

A bőrgyulladás akkor alakul ki, ha a fényérzékenyítő anyag megfelelő koncentrációban van jelen a bőrben, valamint a fényenergia is eléri szükséges mennyiséget. Ez a reakciótípus tehát egyértelműen dózisfüggő, és csak a fény által elért felszínen alakul ki. A fototoxikus reakció tünetei inkább súlyos leégésre hasonlítanak, és jórészt a napfénynek kitett területekre korlátozódnak, amennyiben a kiváltó anyagot is tartalmazza a bőrréteg. A gyulladás a napozást követően rövid időn belül (fél-egy óra) kialakul.

Fotoallergia fordul elő azoknál, akik előzetesen érzékennyé váltak a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben, ezért annak kis mennyisége is allergiás válaszreakciót vált ki. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészségéről, vagyis allergiás reakcióról van szó. A panaszokat a bőrön alkalmazott vegyületek váltják ki, és a napozást követően 12-24 óra elteltével jelentkeznek ekcémához hasonló bőrtünetekkel, egyes esetekben nemcsak a fénynek kitett, hanem az egész test felületén.

A fototoxikus bőrgyulladások sokkal gyakoribbak, mint a fotoallergiás reakciók. A két kórképet azonban nem mindig lehet egyértelműen megkülönböztetni.

Fototoxikus reakciót kiváltó szerek

Fototoxikus reakciót okozhatnak a gyógyszerek, vagy gyógynövények hatóanyagai is. Akik gyakrabban és, könnyebben leégnek, mint ahogy az eddig természetes volt, érdemes végig nézniük, milyen gyógyszereket használnak.

Fototoxikus hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek (a leggyakrabban használt gyógyszerek lettek felsorolva):

• egyes antibiotikumok (pl. doxiciklin, levofloxacin, ciprofloxacin, szulfametoxazol hatóanyaggal);
• pattanások kezelésére is használt retinoidok (izotretinoin, acitretin) - alkalmazásukkor fényvédőt kell alkalmazni (!); valamint a külsőleg használt benzoilperoxid;
• vizelethajtók (pl. furoszemid, hidroklorotiazid);
• növényi anyagok (pl. az orbáncfű anyagai);
• egyes vérnyomáscsökkentő hatású gyógyszerek (pl. nifedipin).

Belsőlegesen szedett fototoxikus gyógyszerek alkalmazáskor különösen figyelni kell a fényvédelemre. A tünetek kezelése a heveny szakaszban gyulladáscsökkentő krémekkel történik. A gyulladás megszűnte után barna folt marad vissza.

Fotoallergiás reakciót okozhatnak

• Gyógyszerként megvásárolható gyulladáscsökkentő hatású krémek (ketotifen hatóanyaggal).
• A napfény okozta bőrgyulladás, elsőfokú égések, rovarcsípések, csalánkiütésre alkalmazott difenhidramin tartalmú gélnek is lehet iyen hatása.
• Fertőtlenítő anyagok mint a klórhexidin.
• Fényvédő anyagok, mint a benzofenon, para-amino-benzoésav (PABA), cinnamát.
• Egyes növényi anyagok, például a citrusfélék héjában is megtalálható furokumarinok.

A citrusfélék illóolaját a szépségipar is alkalmazza (testápolók, vagy hidratáló krémekben), és orvosi receptekben is szerepelhetnek, erre érdemes odafigyelni.

A bergamottolaj - amely parfümök összetevője - fényérzékenyítő anyagai fény hatására csepp alakú bőrelváltozás okoznak. Furokumarin-tartalma miatt fényérzékenyítő hatású, ezért alkalmazása után 12 óráig kerülni kel a napozást, szoláriumozást. A kozmetikai készítményekben szigorúan szabályozott a bergamottolaj mennyisége.

Az előbb felsoroltakból látható, hogy házilag készített illóolaj tartamú krémek sokszor több veszélyt rejtenek magukban. Kérjük inkább bőrgyógyász, gyógyszerész segítségét.

Kozmetikumoknál maradva az AHA-savas hámlasztók szintén fényérzékenyíthetnek, bár más mechanizmussal: az AHA savak leoldják a bőrfelszínéről az elhalt hámréteget, az új bőrsejtek, pedig érzékenyebbek a napsugarakra.

Ránctalanító krémek összetevője a retinol (A-vitamin) viszont kiemelten fényérzékenyít. Ezért a retinolt tartalmazó krémeket elsősorban éjszaka ajánlott alkalmazni, vagy pedig megfelelő magas faktorszámú fényvédővel kombinálva használhatjuk napfényes időben.

A tünetek kezelése allergiaellenes gyógyszerekkel, kenőcsökkel történik. Amennyiben erős fényvédelem nem védi ki az új tüneteket, szóba jöhet - kezelőorvosunkkal egyeztetve - az adott gyógyszer lecserélése. Új gyógyszer szedése előtt szintén érdemes tájékozódnunk, hogy lehet-e az adott gyógyszernek ilyenfajta mellékhatása.

A napozás után jelentkező reakcióknak a fentieken kívül számos további, vegyi anyagok fényérzékenyítő hatásával nem összefüggésbe hozható típusai is léteznek. A köznyelvben napellergiának nevezett jelenség több különböző kórképet takarhat.

Lásd még Napallergia, vagy valami más?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész