Nagy rizikó a gyerekkori hólyagos napégés

A Magyar Dermatológiai Társulat Onkodermatológiai Szekciójának bőrgyógyászai – sok más európai ország programjaihoz csatlakozva – tucatnyi helyszínen tartottak szűrővizsgálatot és felvilágosítást. Az Országos Melanóma Hét (május 7-12) témái között központi helyen szerepelt az általában egyszerűen felfedezhető, fájdalommentes vizsgálattal diagnosztizálható bőrdaganat.

Helyes életmóddal ez a daganattípus megelőzhető, korai felismerés esetén pedig eredményesen gyógyítható, hangsúlyozzák a szakemberek. A prevenció legfontosabb eszköze elsősorban a szigorú fényvédelem, illetve a bőr önvizsgálata és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Ehhez nyújtanak majd segítséget május 27-én is a Népligetben. A kampány záróeseményén, a futógála résztvevőinek, vendégeinek hat bőrgyógyász tart ingyenes anyajegy tanácsadást, ehhez csak ráadás az ígért naptej tesztelés.

A bőrrák az egyik legjobban kezelhető tumor, ha időben lépnek, igen jó lehet a gyógyulási arány

A tájékozatlanság, a tünetek hiányos ismerete miatt azonban gyakran nincs mód a korai felismerésre, holott a lehetőség adott, csak nem szabad elszalasztani! – így foglalható össze a 125 éves Bőrklinika ünnepi sorozatának keretében, az onkodermatológiai munkacsoport tagjai által tartott előadások lényege. A téma fontosságát jelzi, hogy már a nemzetközi melanóma kampányt megelőzően (ápr. 6.) tartottak előadást a fényvédelemről, az UV-sugárzás ártalmairól, a napozás, a szolárium-használat kockázatairól, a D-vitamin fontosságáról, a bőrgyógyászati fototerápiáról – dr. Wikonkál Norbert (Bőronkológiai Fekvőbeteg osztály, o.vezető) szervezésében. Ezt követte (máj.11.) a tájékoztatók következő állomása, ahol dr. Holló Péter helyettes igazgató felvezetésével a festéket termelő sejtekből (melanocitákból) kiinduló, egyik legrosszabb indulatú daganat állt az előadások középpontjában, hogy megbízható forrásból származóan, erről is minél több információ jusson el a lakossághoz.

Egyre több a megbetegedés, de a kezelésben is egyre több a meggyőző újdonság, ismertette dr. Gergely László Hunor. A daganat-kialakulás megelőzésének kulcsa a fényvédelem, ami nem tekinthető „modern” divat-fejleménynek napjainkban. Irodalomból, festményekről közismert, hogy például a 19. században napernyővel óvták bőrüket mindazok, akik megtehették, hogy ne a szabadban végzett munkával keressék kenyerüket. Aztán a változás éppen ebben a tehetősebb rétegben indult el, ők az elmúlt század második felében egyre barnábbra sütött bőrrel tették közhírré, hogy a trópusokon pihentek. Ázsiában töretlenül a fehér arcbőr a szépségideál, a pigmentfolt elleni készítményeknek itt van a legnagyobb piaca.

Fényvédelem

Ahol pedig a bőr védelme nem fontos cél, ott súlyos gondok adódnak. 2001-től 2010-re a bőrdaganatok (illetve ezen belül a melanómák) száma kétszeresére nőtt. A nap fénye fontos érték: a világosság mellett hőt ad. Egyben „lelki” melegséget is biztosít – ebből ered például a depressziót gyógyító hatása. De egyes betegségek terápiájára is alkalmazható. Fontos szerepe, hogy elősegíti a szervezetben a D-vitamin képződését. A napozásnak ugyanakkor, különösen, ha túlzásba viszik, számtalan a hátránya. Az UV sugárzás károsítja a kollagén rostokat (öregíti a bőrt), roncsolja a bőrben lévő A-vitamint, reaktív gyököket hoz létre (a pirimidin dimer képződés révén károsítja a DNS-t), a szervezet (a melanin) pigment képzéssel védekezik (ez idézi elő a bőrön a pigmentációt, a foltokat). Az UV sugárzás még a fátyolfelhőn át is ér bennünket. A sugarak 60%-a 10-14 óra között érkezik, még a megfelelő árnyékolás is csak 50%-ot tud visszatartani. További adatok: a tiszta hó akár 80%-át, a homok 15-20%-át, a tenger hullámai pedig10-30%-át visszaverik – az említett közegekben még lényegesebb a megfelelő védelem.

Az elmúlt 20 év során a világon mérhető UV terhelés nagysága 6-14%-kal nőtt, erősségét az európai UV-index méri. Az UV-re való válasz (az érzékenység, a védelmi szükséglet) szempontjából hat bőr-, hajszín csoportba sorolják a népességet. Fontos információ, hogy az élet alatt a sugárzás mennyisége összeadódik – a bőrnek egyszeri tartaléka van, ami védelmet nyújt az UV-sugár ellen (naptőke) – különösen a kisgyerekkori napégések jelentenek a későbbiekben súlyos veszélyt. Ugyanis csak 12 éves korra alakul ki az immunrendszernek az a képessége, hogy javítani (reparálni) tudja az UV ártalom által előidézett változásokat. Aki kényes a bőrére, legyen tisztában vele, hogy a bőr öregedéséért nagyjából 10-20%-ban felel a genetikai örökség, a ráncokat akár 80-90 százalékban a napfény hozza ránk.

Naptőke - Egyszeri a tartalék az UV-sugár ellen

A bőrben degenerálódó sejtekből fejlődik ki a daganat. Különösen azok a gyerekek, serdülők tekinthetők veszélyeztetettnek, akik minimum 5 alkalommal szenvedtek el hólyagos napégést (vagyis szinte mindenki, tisztelet a ritka kivételnek). Akik 15-20 éves koruk között égették meg magukat, azoknál 60-80%-kal növekedik a spinalioma és a bazalioma előfordulása.

A helyzet súlyosságára utal az is, hogy a WHO ajánlást fogalmazott meg a fény elleni (szem, arc, fedetlen bőr) testi védekezésre: 11-15 óra között csak napkalap, a szemet oldalról is védő napszemüveg védelmében ajánlott a szabadba menni. Fürdőzésnél nagyon praktikus a teljes testfelületet védő (burkini típusú) dressz, sőt, még az arcot is védő fürdőruha (egyes kultúrákban, divatban van a maszkszerű arcvédelem úszás közben).

A szolárium használatáról pedig sommásan fejezi ki a dermatológus szakma véleményét egy morbid képaláírás: „csak akkor ajánlott, ha minél hamarabb rákos akarsz lenni” – nem ok nélkül tiltja el a WHO a 18 év alattiakat a barna bőr divatjának majmolásától. Mind az UVB mind az UVA ellen fizikai-kémiai fényvédőket ajánlanak a szakemberek. A komplex védelem mind a bőröregedés, a pigment-foltok, mind a bőrdaganatok ellen érdemben vethető be.

A 2012-es melanóma térkép 100 ezer magyar lakosra vetítve 7-13 esetet jelöl, ezzel az európai térségben a 24. helyen áll az ország. Azonban aggasztó, mondja dr. Kuzmanovszki Daniella (SE, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika), hogy az esetszám kétévente duplázódik. Több a beteg, de a prevenciós szűrővizsgálatok nyomán több – az egyre korábban történő – felismerés is. A festéksejtekből (melanocitákól) kialakuló melanóma nem csak a bőrön, hanem a szem, agyhártya, agyburok, nyálkahártya (nyelőcső, bél, nemi szervek) területén is előfordulhat. Tizedük nem jellegzetes (amelanomatikus forma), bőrszínű, így ezeket igen nehéz észrevenni. Az esetek ötöde (20%) anyajegy talaján alakul ki – a megváltozott DNS állomány miatt a bőr sejtjei korlátlanul osztódnak, elnyomják a normál sejteket, szervfunkciókat. Nagy rizikót jelent a gyerekkori hólyagos napégés, ismétli meg ő is fő üzenetként a szülőknek szánva a figyelmeztetést. A genetikai hajlamnál (prediszpozíciónál) fontosabb ártó tényező a bőrt, testet érő UV sugár mennyisége. Magas kockázatú, akinél a testfelszínen 50-nél több az anyajegy, illetve akinek rokonságában előfordult már melanóma. De célszerű mindenkinek jól figyelnie a bőrfelszín alakzataira: az anyajegy esetleg két színű, határa általában éles, méretét a bőr tágulásával (növekedés, hízás) együtt változtatja. A melanóma sokféle színű, szabálytalan alakú, és bármikor növekedésnek indulhat. Bár a kettőt elég nehéz korai stádiumban elkülöníteni, de riasztó jelzés, ha a képlet viszket és növekszik.

A video-dermatoszkópiáról szólva, az egyetemi tanársegéd úgy véli, az eljárás érdeme, hogy a felvétel elkészítésével az érintett akár maga is végezheti a kontrollt, összehasonlíthatja a változást – a képzeletbeli szimmetriatengelyt vizsgálva. Beszél a bőrdaganat típusairól: a felületesen terjedőről (az esetek kb. 65%-a ilyen). A nodulárisról (ez abazalióma egyik klinikai formája), jellemzője a bőrből kissé kiemelkedő, jellegzetesen gyöngyházfényű szegélyű, közepén eleinte fénylő, majd kifekélyesedő csomó, akár a köröm alatt, a talpon, tenyéren is megjelenhet. Említi a lentigot (jó esetben ez a melanociták veszélytelen hiperpláziája), az ALM viszont primer cutan malignus melanóma (az esetek kb. 5%-át jelenti). Eltávolításakor ép zónát kell hagyni, és ultrahanggal szükséges ellenőrizni a regionális nyirokcsomókat, a hasi-kismedencei áttét megjelenését. A nyirokutak mentén terjedő melanóma képe olyan, mintha a betegnek kiütései volnának. A 3. stádiumban van nyirokcsomó érintettség, a távoli áttét a 4. stádiumban mutatkozik – ezen időszak tartamát immunerősítő kúra segítségével próbálják hosszabbítani. És bár nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés jelentőségét (az első stádiumban megkezdett kezelés a 10 éves túlélést 75-85%-osan biztosítja (életkortól, társbetegségektől függően) a továbbiakra nézve megnyugtató, hogy ígéretes az új szerek palettája.

Herpesz-vírussal a melanóma ellen

A terápiában sok az új ismeret, nyomatékosítja dr. Holló Péter (az Onkodermatológiai Ambulancia munkatársa), hozzátéve, hogy továbbra is alapvetően érvényes, hogy a biztosan sikeres kezelés két feltétele: az időben való felismerés és a szakszerű eltávolítás. A primer daganat alapján nehéz megjósolni a jövőt, az áttétképződést. Lehet limfogén (nyirok útján) vagy hematogén (vér útján terjedő) – ez utóbbi minden szervet érint. Az életkilátás pedig függ az érintett szervtől (a sejtburjánzás eljutott-e a központi idegrendszerig is), a metasztázis méretétől (tumortömeg) és a progresszió sebességétől. Továbbá azon is múlik, hogy elért-e életfontosságú szervet, a savós hártyákat (has-, agyhártya, szívburok). Az emelkedett LDH szövetszéteséssel jelentkezik.

Az évtized elejétől szinte évente jelennek meg újabb szerek a terápiában. A melanóma – azon tulajdonsága miatt, hogy képes hatástalanítani, kikapcsolni az ellene induló immunsejteket – nagy kihívás elé állítja a kutatókat. Az újra aktivált immunsejtek ellen pedig ez a bőrdaganat ugyancsak újabb eszközt vet be, amikor beindítja a T-sejtek apoptózisát (sejthalálát). A betegség elleni küzdelemben következő lépcsőt fog jelenteni, ha le lehet győzni ezt az alattomos képességét. Holló Péter docens ismertette a BRAF (a melanómások 50-60%-a hordozza ezt a mutációt) gátló gyógyszert, alkalmazásával a 2,5 hónapnyi túlélés 6 hónapra nő meg. Az immunkezelés kapcsán a CTLA-4, illetve a PD-1 gátlást, valamint a BRAF-MEK gátlást ismertette. Ez utóbbi kezelés a 4,5 hónapról monoterápiában 16 hónapra, kombinációban még ennél is tovább növeli a túlélést. A friss vizsgálatok szerint, az ilyen módszerrel kezelt betegek mintegy fele már 3 évnyi „élet-többletet” mutat. (A medián túlélés 2 év feletti.) Az említett kezeléseknek gyakori a mellékhatása, sok esetben pedig félévnyi terápia után kialakul a betegben a szer elleni rezisztencia. A PD-1 gátló terápia eredményességét mutatja, hogy a kezeltek 73%-a 1 év után még él (korábban az arány 42% volt). Az immunkezelés hatékonysága mintegy 3 hónap után értékelhető, ennyire lassú a terápiás hatás kialakulása. A betegek mintegy 40%-a jól reagál.

A legígéretesebb kutatási terület, az immunrendszernek a tumor elleni aktiválása – e célra újdonságként vetették be a genetikailag módosított herpesz-vírust. A bőrbe adva látványos, hogy eléri a tumor visszahúzódását, sőt, a tapasztalat azt mutatja, még a távolabbi áttét ellen is hatásos lehet. A jövőt a kombinált PD-1 - CTLA4 gátló, illetve a PD1-BRAF-MEK kombináció jelenti. Új támadáspontok mellett felmerült a vakcináció kérdése is. A hatékonyság elérésére a kezelést minél korábbi stádiumban meg kell kezdeni – ismétli, jó okkal, a szakember.

Ez is érdekelheti A melanóma és tünetei

Az (UV)-A sugár csendesen agresszív

Pozitív üzeneteket fogalmazott meg Wikondál Norbert (bőronkológiai osztályvezető) is: a bőrrákok 90%-a gyógyítható – feltéve persze, ha időben felismerik. A bőrvédelmet segíti az UV-tapasz használata is, ami a megfelelő eszközzel összekapcsolva jelzi a szülőnek, mikor sok, sőt ártalmas már a napfény a gyerek bőre számára, mikor kell megismételnie a naptejes bekenést. A naptej legyen széles spektrumú, magas faktorszámú, foto-stabil, vízálló (gyereknél homokálló is), emellett hidratáljon, ne szenzibilizáljon, allergizáljon, javasolja a bőrgyógyász, s hozzáteszi, figyelni kell rá, hogy védjen az UVA ellen is!

Az ultraibolya A sugár nem okoz bőrpírt, ugyanakkor alattomos hatású, mélyen penetrál (eléri a pigment sejteket, gyulladást okoz) – ezért csendes agresszornak nevezik a szakmában. Wikondál doktor mindazoknak, akik úgy vélik, efféle agresszió áldozatai lehetnek, megnyugtatásképpen üzeni – nem kell kivárniuk az előjegyzések hosszú időszakát. A Bőrklinika ingyenes szolgáltatása, hogy minden nap tartanak rendelést, ahol azonnali véleményt mondanak, és megnézik az illető kritikus bőrelváltozását, s ha sürgős ellátást igényel, nem kell hónapokat várnia. Azonnal a megfelelő szakember elé kerül. Ha viszont halasztható a beavatkozás, időpontot kap a megfelelő rendelésre. A Klinikán szerdánként ülésezik az onkoteam, s a lakosság bőrének veszélyeztetett állapotára utal az a tény, hogy ezek a korábban egy órás szakmai találkozók ma már délelőttre nyúlnak, annyi megbeszélnivaló eset kerül az onko-dermatológus orvosok elé.

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró