Hogyan működik a fényterápia?

Pontosan hogyan működik a fényterápia? Milyen betegségeknél alkalmazható? Mit érdemes tudnunk erről a terápiás módszerről?

Az orvosok már a 20. század elején napos erkélyekre helyezték azoknak a betegeknek az ágyait, akiket angolkórral (rachitis) vagy pikkelysömörrel (psoirasis) kezeltek. 1903-ban egy Niels Finsen nevű orvos megkapta a Nobel-díjat egy, a bőrtuberkulózis (lupus vulgaris) kezelésére alkalmas lámpa feltalálásáért. Az 1920-as években az olimpián részt vevő sportolók UV-sugarakban fürdőztek a versenyek előtt, hogy fokozzák a teljesítményt.

Az úgynevezett fototerápia népszerűsége csökkent, amikor a gyógyszerekkel, valamint a bőrrákkal kapcsolatos növekvő félelem előtérbe került. Az elmúlt évtizedben azonban az alacsonyabb költségű lézerek és LED-ek alkalmazásának gyakoribbá válása révén, amik pontos hullámhosszt biztosítanak és minimális bőrkárosító UV-sugarakat bocsátanak ki, a gyakorlat kezd visszatérni. A ’Future Market Insights’ kutatóintézet új jelentése szerint a fényterápia globális piaca várhatóan évente 5%-kal fog növekedni a következő évtized során.

De pontosan hogyan is működik?

Dr. Michael Hamblin, a Harvard Egyetem dermatológus professzora szerint az emberi sejtek – akár a növények a fotoszintézis során – kémiai reakcióba lépnek a fénnyel.

Amikor a fény részecskéi elérik a bőrünket, a sejtek belsejében található fényérzékeny molekulák elnyelik azokat, és válaszreakciót váltanak ki. Ez a válasz a fény hullámhosszától vagy színétől, illetve a felhasználás helyétől függően változik.

Például amikor hosszabb hullámhosszú vagy látható vörös fény éri a bőrt, az arra készteti a mitokondriumokat (a sejt erőforrásait), hogy hatékonyabban termeljenek energiát és fokozzák a gyógyító gyulladáscsökkentők vagy a betegségek elleni antioxidánsok termelését. A fény ”a stressz nagyon enyhe formája, ami aktiválja a védőmechanizmusokat a sejtekben” – mondja Hamblin, aki a ’Wellman Center for Photomedicine’ vezető kutatója is.

Ha a fény a szemünkbe jut, az stimulálja a retinától az agyba vezető idegeket. Ez befolyásolja az olyan neurotranszmitterek termelését, mint a szerotonin és a dopamin, amelyek hatással vannak a hangulatra – magyarázza Dr. Raymond Lam, a ’British Columbia Egyetem’ pszichiátriai osztályának kutatója. A rövidebb hullámhosszú vagy látható kék fény nagyon jól serkentő hatású. Ha a szemünkbe jut, gátolja az alvást segítő melatonintermelést.

Ez is érdekelheti A fényhiány hatása az alvásra

Fényterápia a bőrre és a hangulatra

A leggyakoribb és legelfogadottabb orvosi felhasználás a bőrgyógyászat területén fordul elő. A kék fényt rutinszerűen használják az orvosok rendelőikben az aknék kezelésére, mivel az felveszi a harcot a baktériumok ellen, míg a vörös fényt ráncok kezelésére alkalmazzák.

„Amikor a mitokondriumokat stimuláljuk, az arra készteti az idősebb sejteket, hogy inkább fiatal sejtként viselkedjenek” – mondja Dr. Meghan Feely, New York-i dermatológus szakorvos.

Több vállalat nemrégiben dobott a piacra kék fényterápiás maszkokat az akné kezelésére. 2017 júliusában pedig az FDA engedélyezte a ’BlueControl’ készüléket, ami egy magunkon hordható kékfény-terápiás eszköz az enyhe és középsúlyos pikkelysömör otthoni kezelésére.

Az orvosok szerint az olcsó otthoni eszközök rendszerint biztonságosak, ha a betegek követik az utasításokat arra vonatkozóan, hogy viseljenek védőszemüveget, és hogy a kezelést követően szükség esetén maradjanak távol a napfénytől. De valószínűleg nem működnek annyira jól, mint a professzionális kezelések. (A rendelőkben az orvosok gyakran speciális krémet alkalmaznak, hogy a bőr sokkal érzékenyebbé váljon a fényre.) Előfordulhat, hogy az otthoni eszközök nem segítenek a súlyosabb cisztákat és mitesszereket illetően – mondja Feely.

„Mindaddig, amíg az embereknek reális elvárásaik vannak, azt gondolom, hogy ezek a készülékek nagyszerűen egészíthetik ki a meglévő kezelési módszereket.”

A mentális egészség fokozására az orvosok fehér vagy kék asztali fényforrásokat használtak, elsősorban a szezonális hangulatzavar kezelésére, ami a depresszió egy olyan formája, ami jellemzően akkor jelentkezik, amikor a nappalok rövidülnek és kevesebb az erős természetes fény. Az elmélet az, hogy a napi éberség elősegítése érdekében mesterséges fényt használva a kezelés képes visszaállítani a helyzetéből kibillentett biológiai órát, helyreállítva a megszokott alvásritmust és jobb kedvre derítve az embert.

Dr. Lam kutatása arra enged következtetni, hogy ez a nemszezonális depresszióban szenvedő személyek számára is előnyös lehet, valószínűleg azáltal, hogy fokozódik a jó érzést kiváltó neurotranszmitterek termelése, amikor valaki a fénybe pillant.

Ez is érdekelheti A depresszió kezelése

Egy 2015-ös vizsgálatban 4 csoportot hasonlítottak össze: egy placebo csoportot; egy olyan csoportot, amelynek tagjai naponta 30 percet töltöttek 10 000 lux fényáramú fényforrásnak kitéve (ez nagyjából a reggeli nyári napfény fényerejének felel meg); egy olyan csoportot, amelynek tagjai naponta antidepresszánsokat szedtek; és egy olyan csoportot, amelyik mindkettőt megtette.

Nyolc hét elteltével az antidepresszánst szedő csoport 29%-a jobban érezte magát, miközben a fényterápiás csoport 50%-a és a kombinált csoport 76%-a érezte magát jobban.

A bipoláris zavarban szenvedő betegeknek kerülniük kell ezen fényforrások alkalmazását, mivel súlyosbíthatják a mániás periódust – mondja Dr. Lam, aki azonban a depresszióban szenvedő betegek számára a gyógyszeres kezelés mellé gyakran ír fel fényterápiát.

„A legtöbb ember azt gondolja a fényterápiával kapcsolatosan, hogy ez valami olyasmi, ami csak a téli depresszió kezelésére alkalmazható. Az az elgondolás, hogy talán a nemszezonális depresszió kezelésében is segíthet, kevésbé közismert.”

Jövőbeli lehetőségek

Amikor a fényterápia más, súlyos betegség kezelésére történő alkalmazásáról van szó, akkor sokan kételkednek, kevés az emberekkel végzett kutatás, és az eredmények vegyesek.

Egy, a stroke-betegek fényterápiájára vonatkozó, közelmúltbeli, kiterjedt vizsgálatot a korai szakaszban felfüggesztettek annak eredménytelensége miatt. Egyéb, a sebgyógyulásra alkalmazott fényterápiára vonatkozó vizsgálatok sem jártak meggyőző eredménnyel.

Dr. Hamblin azonban, aki 30 éve tanulmányozza a fényterápiát, úgy véli, hogy annak alkalmazása a megfelelő dózisokkal, hullámhosszal és technikákkal az olyan gyakori betegségek esetében, mint például a krónikus fájdalom, valamint a memória romlása és a gondolkodási készségek csökkenése esetében rengeteg lehetőséget rejt.

Egy összesen 820 beteg részvételével készített, 16 vizsgálatot összefogó áttekintés megállapította, hogy a közeli infravörös fény (ami valamivel hosszabb hullámhosszúságú, mint a vörös fény) a bőrön alkalmazva, a kezelést követően azonnal és azt követően hetekig csökkentette a nyakfájdalmat. A piacot azóta elárasztották a nyakfájdalom kezelésére alkalmas fényterápiás párnák.

Egy másik, demenciában szenvedő betegek részvételével készített kisebb vizsgálat azt állapította meg, hogy amikor a betegek 12 héten keresztül naponta 20-25 percig egy olyan eszközt viseltek, ami közeli infravörös fényt bocsát ki a koponyára és az orrüregbe, akkor jobban teljesítettek a memóriát és a gondolkodási készségeket vizsgáló teszteken. Ezzel kapcsolatban nagyobb vizsgálatok vannak folyamatban.

Mindeközben Dr. Mohab M. Ibrahim, az Arizonai Egyetem Fájdalomklinikájának igazgatója a kutatásainak nagy részében a zöld fényre fókuszál a krónikus fájdalom kezelésével kapcsolatosan, aminek a hullámhossza valamivel hosszabb, mint a kék fényé.

Ibrahim arra hívta fel a figyelmet, hogy soha ne használjunk fényterápiát migrénes roham alatt (a fénynek való kitettség ugyanis súlyosbíthatja azt). Azonban használhatjuk naponta 10 héten át annak érdekében, hogy megelőzzük a migrén jelentkezését.

„Ez még mindig kezdeti kísérleti stádiumban van és több kutatásra van szükség” – hangsúlyozta Ibrahim. „De nagyon izgatottak vagyunk az eredmények alapján.”

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Testing the Healing Potential of Light (WebMD)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos