Fitofotodermatitisz - Fényérzékenységet okozó növények és napégés

szerző: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész - WEBBeteg
frissítve:

A fitofotodermatitisz (fitofotodermatitis) bizonyos növényekkel való érintkezés után fényhatásra kialakuló, napégéshez hasonlító bőrgyógyászati panasz, mely odafigyeléssel elkerülhető. Jellegzetessége, hogy miatta a bőrünk sokkal érzékenyebben reagál a napfényre, így rövidebb napon tartózkodás alatt is leéghetünk.

Ennek oka, hogy olyan fényérzékenyítő anyagot tartalmazó növénnyel kerülünk kapcsolatba, vagy kerül az a szervezetünkbe, mely a fény biológiai hatásait fokozó anyagot tartalmaz.

Ezen anyagok a bőrben az UV-fénnyel reagálva károsítják a bőr kötőszövetét. A tünetek erőssége függ attól, hogy mennyi fényérzékenyítő anyag kerül a bőrünkre, illetve a fényexpozíció idejétől és erősségétől (reggel vagy délben ér minket a napsütés). A bőrtünetek a fényhatás után rövid idővel, de akár 24-48 órával később is kialakulhatnak, illetve erősödhetnek. Akár első- és másodfokú égési tünetekkel is járhat, mint égő érzés, viszketés, hólyagképződés. A tüneteket ronthatja a meleg miatti izzadság is. Külsőleges behatás esetén csak azokon a területen lesznek tünetek, mely érintkeztek a fényérzékenyítő anyaggal. Így jobb a megelőzés, ezért hasznos, ha ismerjük a fényérzékenyítő növényeket, és néhány óvintézkedést megteszünk.

Néhány példa a fényérzékenyítő növényekre

A konyhakerti növények közül a kapor, az édeskömény, a lestyán, a zeller, a petrezselyem, a paszternák okozhatnak fitofotodermatitiszt. E növények normál mennyiségű fogyasztása ételeinkben biztonságos.

A közkedvelt dísznövény, a kerti ruta is tartalmaz nagy mennyiségben fényérzékenyítő anyagot.

Az emésztést elősegítőként fogyasztott gyógynövény, az angyalgyökér furanokumarin tartalma miatt fényérzékenyítő hatású, illetve a depresszióellenes orbáncfűtartalmú gyógyszerek szintén fokozhatják a fényérzékenységet. Azonban előírásszerű alkalmazásukkor biztonságosak, de használatuk során a túlzott napsütést érdemes elkerülni.

A citrusfélék (lime, citrom, édes narancs, keserű narancs) illóolajai, ha bőrrel érintkeznek, fitofotodermatitiszt váltanak ki. Sokan ételek készítéséhez használják ezeket a növényeket, citrusfélék felhasználásával nyáron frissítő, üdítő italt készíthetünk. Utána mindenképpen alaposan mossunk kezet. A kozmetikai ipar is használja a citrusfélék olaját. A bergamottolaj a bergamott narancs héjából hidegen kipréselt illóolaj erőteljes édes aromája miatt népszerű alkotóeleme a parfümöknek. Fény hatására az illóolaj csepp alakú bőrelváltozást okoz. Tehát mielőtt napra megyünk, ne használjunk citrusféléket tartalmazó kozmetikumokat! Amennyiben citrusfélékkel érintkeztünk, az érintett területet jó alaposan mossuk meg.

A természetjárók hazánkban is találkozhatnak a már egyre gyakrabban komoly égési sérüléseket okozó kaukázusi medvetalppal. A növény különlegessége, hogy több méter magasra is meg tud nőni. A növény bármelyik része bőrfelülettel érintkezve súlyos égési sérüléseket okoz. A megfelelő védőöltözet nélkül megfogni nagyon veszélyes. A növény átlátszó nedvével a bőrre kerül az a kumarinszármazék, ami először bőrpírt, viszketést és égő érzést, később hólyagokat, gyulladást, fájdalmas égési sérülést okoz, ami maradandó hegesedéssel gyógyulhat. Ha megtörtént az érintkezés, egy azonnali gyors, szappanos mosakodás még segíthet, ellenkező esetben orvoshoz kell fordulni. Vakarni nem szabad, gyulladáscsökkentő (rovarcsípés utáni, antihisztamintartalmú) krémmel kell kezelni. Ha erre nincs lehetőség, száraz ruhával kell befedni a területet, hogy a bőrre került növény nedvét ne érje fény, addig is, míg orvoshoz jutunk.

Hogyan védekezzünk?

Ha kertünkben dolgozunk, kesztyűt, hosszú ujjú pólót, nadrágot viseljünk. A munkát időzítsük a reggeli vagy késő délutáni órákra, amikor még/már nem olyan intenzív a fényerősség. Használjunk napvédő krémet! A legfontosabb, hogy munka után mossuk le alaposan azokat a területeket, amik mégis érintkezhettek a növénnyel. Azok számára, akik gyakran kirándulnak, bicikliznek, ugyancsak ajánlott a védekezés, mert a természetben élő növények között is vannak olyanok, melyek kumarinszármazékot tartalmaznak.

Mit tegyünk, ha mégis megjelennek a tünetek?

Enyhébb esetben panthenoltartalmú habbal, antihisztamintartalmú krémmel próbáljuk csökkenteni a panaszokat! Azonban fitofotodermatitiszes esetekben sokszor kell bőrgyógyászhoz fordulni a szakszerű ellátásért. A bőr sötét elszíneződése a bőrgyulladás gyógyulása után is megmaradhat, ezért ezt a területet (is) érdemes jó minőségű, magas faktorszámú naptejjel védeni, akár hosszú távon is.

Érdekesség

Egyes fényérzékenyítő anyagokat bőrgyógyász felügyeletével a vitiligo kezelésére is használnak. A vitiligo a bőr festékhiányával járó betegség. A bőr foltokban elveszíti a pigmenttartalmát, így fehér foltok jelennek meg rajta. Ezek a bőrelváltozások bármelyik életkorban jelentkezhetnek, de akár veleszületettek is lehetnek. A PUVA-eljárás során a helyileg alkalmazott pszoralént (furokumarinok közé tartozó vegyület) UV-A-fénnyel besugározva fokozható az adott bőrterület pigmentációja. A PUVA-kezelés a fotokemoterápiás kezelések közé tartozik. Csak kisfokú pigmenthiánynál hatékony.

Tovább

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Oxygen Medical - Dr. Boros-Gyevi Márta, bőrgyógyász-kozmetológus

Segítség