Kötőszöveti gyengeség - Mi okozza és hogyan előzhető meg?

A kötőszövet betegségei általában autoimmun eredetű kórképek, ám nem tekinthető valódi betegségnek a leggyakrabban előforduló eltérés, a kötőszöveti gyengeség. Az alkati, öröklött tényezőkön túl számos rizikófaktorra van befolyásunk, amelyeket odafigyeléssel ki lehet iktatni.

A kötőszövetek szerepe

A kötőszövet testünk leggyakoribb szövetfélesége. Az embrionális középső csíralemezből (mezodermából) fejlődik ki és gyakorlatilag minden egyes szervünk felépítésében részt vesz, támogatja és összeköti a belső szerveket, a szerveket körülölelő tokot alkotja, elválasztó sövényeket képez, hozzájárul a csontképzéshez, építi az érfalakat, az izmokat a csontokhoz köti, sérülés esetén pótolja a más típusú szöveteket, fontos vízraktár. A kötőszövetnek több típusát ismerjük: laza rostos, tömött rostos, retikuláris kötőszövet.

A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek egy folyékony vagy kocsonyás vagy szilárd halmazállapotú, fehérjerostokat tartalmazó alapanyagba vannak ágyazva. A fehérjefonalaknak is több típusa ismert: kollagén rostok, rugalmas rostok és rácsrostok. Ezeknek az aránya függ attól, hogy milyen típusú kötőszövetben fordulnak elő és az a szövet milyen feladatot lát el.

Kötőszöveteket érintő betegségek és a kötőszöveti gyengeség

A kötőszövetet érintő betegségek alatt általában az autoimmun eredetű kórképeket értjük, a leggyakoribbak a lupus (SLE), a szkleroderma, és a polymyositis/dermatomyositis. Érinthetik az ízületeket, az izmokat, a bőrt vagy olyan szerveket, mint a szív, vesék, tüdő, erek és az emésztőrendszer. Ritkán találkozhatunk genetikailag öröklött kötőszöveti betegségekkel (pl. Ehlers-Danlos szindróma, Marfan szindróma) is. A kötőszöveti gyengeség az előzőektől eltérően nem tekinthető valódi betegségnek.

Kötőszöveti gyengeségre utalhat

• a bőrön a seprűvénák és visszerek, a narancsbőr, a striák és a ráncok megjelenése vagy mélyülése, ha a bőr megereszkedik, szinte „lóg” bizonyos területeken;
• a kis behatásra kialakuló nagy véraláfutások kialakulása;
• a haj és a köröm szerkezete is megváltozhat, gyengülhet.
• Kötőszöveti gyengeség gyanúját vetik fel a gyakori ízületi szalagsérülések, ficamok, illetve
• a szalagok által rögzített kismedencei szervek süllyedése, pl. a méhsüllyedés.

Mi okozhat kötőszöveti gyengeséget?

A kötőszöveti gyengeség gyakrabban érinti a nőket, erős összefüggés mutatkozik a hormonális változásokkal (pl. terhesség, menopauza idején). Férfiak esetében a hirtelen növés, hízás, testépítés következtében fellépő gyors ütemű izomtömeg növekedés okozhat kötőszöveti elváltozásokat, különösen teljesítménynövelők használatával.

A kötőszöveti gyengeséggel járó tünetek nemtől függetlenül nagyobb arányban fordulnak elő az életkor előrehaladtával. Ennek hátterében a kollagéntermelés csökkenése áll. A negyvenes éveinkre a kollagénállományunk kb. 30, ötvenéves korunkra nagyjából a 45 százalékát elveszítjük, hatvan év felett pedig teljesen leáll a termelése. Ezzel párhuzamosan a bőr kevesebb vizet és tápanyagot képes raktározni.

Egyes gyógyszerek, pl. a szteroidok hosszútávú szedésének egyik mellékhatása lehet a bőr és a kötőszövetek elgyengülése.

A laza kötőszövet kialakulásában ezen felül szerepet játszhatnak még az alkati, genetikailag öröklődő adottságok. Megfelelő életmóddal ugyanakkor ezeket a „rizikófaktorokat” ki lehet iktatni, így a meggyengült kötőszövet kialakulásához olyan életmódtényezők is hozzájárulnak, mint a fogyás-hízás jojó effektusa, a mozgásszegény életmód, a túlzott napozás, az egészségtelen táplálkozás, valamint a dohányzás.

Megelőzhető ez az állapot?

Teljesen megelőzni a kötőszövetek meggyengülését, egy természetes élettani folyamatot nem lehet, de odafigyeléssel lassítható és a zavaró tünetek is csökkenthetők.

• Egy megfelelően összeállított diéta (alacsony szénhidrát és zsír, magasabb fehérjetartalmú) lassíthatja a szervezet öregedési folyamatait.
• A rendszeres sportolás, a naponta végzett mozgás az egyik legfontosabb a kötőszöveti gyengeség megelőzésében.
• A bőséges folyadékfogyasztás alapfeltétele a szervezet kiegyensúlyozott vízháztartásának, a sejtek megfelelő működésének.
• Pozitív hatás érhető el a vérkeringés serkentésével (pl. hideg-meleg váltózuhany, szauna, masszázs).
• Előnyösen hat a fokozott kollagén bevitel akár táplálékkal, akár táplálékkiegészítőkkel.