Véd-e a naptej a bőrdaganatok ellen? Sok a félreértés

Az orvosi szakirodalomban ismert, hogy az egyre magasabb faktorszámú napvédő készítmények használata ellenére tovább növekszik a különböző rosszindulatú bőrdaganatok, köztük a melanoma előfordulása. A naptej fontos szerepet tölt be a bőrrák megelőzésében, ugyanakkor önmagában nem biztosít elég védelmet.

A naptej használata az UV-sugárzás elleni védelemmel fontos szerepet tölt be a bőr rövid távú védelmében (napégés) és a hosszú távú károsodások (bőr öregedés, bőrrákhoz vezető DNS-károsodás) megelőzésében. A valós adatok alapján ugyanakkor mégis növekvő esetszámokkal találkoznak az orvosok, mind a basalioma, mind a spinalioma, mind a legveszélyesebb rosszindulatú bőrdaganat, a melanoma malignum esetében. Kutatók szerint a válasz az, hogy a bőrdaganatok és a fényvédő termékek használatának összefüggése jóval összetettebb, az alkalmi naptejhasználat nem jelent megoldást. Miért?

Napfény-expozíció – Nem csak a leégés számít

Sokan azt gondolják, hogy a fényvédő termékek használata mellett szabadon napozhatnak, mivel ha sikerül elkerülni a napégést, akkor védettek az UV-sugárzás hosszú távú hatásaival szemben is. A naptej azonban bár csökkenti a bőrt érő UV-sugárzás mennyiségét, tartós expozíció esetén a szűrt hatás is jelentős. Paradox módon tehát a napvédő termékek miatt sokan jóval több időt töltenek a napon, így a bőrüket érő sugárzás összemennyisége valójában nem csökken, sőt akár magasabb is lehet. Akkor is, ha nem alakul ki leégés.

A hétköznapi napfény-kitettség is hasonló hatással jár. A bőrünket érő össz-sugárzásmennyiség kialakulhat az alkalmi napozás mellett a rövidebb ideig tartó, de rendszeres UV-behatás eredményeként is. Ilyenkor (szabadtéri munkavégzés során, kertészkedés közben stb.) azonban a legtöbben nem használnak fényvédő szereket vagy más megoldásokat, mivel a rövid távú fényhatás hatására nem alakul ki leégés.

Fontos tudni, hogy a leégés egyértelműen veszélyes és mindenképp kerülendő a bőrdaganatok megelőzése érdekében, azonban a bőrünket érő összes sugárzás mennyisége is jelentős kockázatnövelő tényező.

A naptej nem megfelelő használata

Alapszabály, hogy a választott napvédő termék legyen széles spektrumú (UV-A és UV-B ellen is hatásos), télen legalább 30-as, nyáron legalább 50-es faktorszámú (SPF) és a tartósabb hatás miatt esetleg vízálló.

Ezek mellett azonban a naptej csak akkor biztosít megfelelő védelmet, ha az alábbiakra is figyelünk:

• Átlagosan kétóránként vigyük fel ismét a készítményt a megfelelő védőhatás érdekében. Fürdés után, fokozott izzadás esetén ennél is gyakrabban. Védelmet biztosító anyagok akkor is lebomlanak idővel, ha fizikailag még a bőrön van a készítmény, nem dörzsöltük vagy áztattuk le azt.
• A felvitel után készítményeknek jellemzően időre van szükségük a teljes védőhatás eléréséhez, ezért 15-30 perccel azelőtt vigyük fel, hogy intenzív napsugárzás érné a bőrünket.
• Tapasztalatok szerint sokan kevés naptejet használnak. Az ajánlott mennyiség egy ping-pong labdányi fényvédő az egész testre, állagtól függően 2 ujjhosszúságnyi az arcra és dekoltázsra.

A használat elmulasztása

Fényvédelem fontos olyan helyzetekben is, amire a legtöbb ember nem gondol. A vízparton napernyő alatt, a víz alatt, vagy akár a gépkocsiban utazva, a nem UV-szűrős ablak mellett is érheti károsodás a bőrünket, csak némileg hosszabb idő alatt. Amennyiben tartósan ilyen helyeken tartózkodunk, szintén indokolt a napvédő termékek használata.

Mivel az UV-sugárzás jelentős részét a felhők is átengedik, azért tartós szabadban tartózkodás esetén egy borús napon is indokolt az UV-védelem. A sok időt szabadban töltők számára egész évben a mindennapos UV-védelmet javasolják a bőrgyógyászok, legalább UV-védelemmel ellátott bőrápoló krémekkel.

Szoláriumok

A szoláriumokat sokan a nyaralás előtt a bőr felkészítésére, a leégés megelőzésére használják. A bőrt érő UV-sugárzás azonban a szoláriumokban is ugyanolyan káros, mintha közvetlenül a napfény miatt érné a bőrt. Lehet, hogy a leégés kockázatát sikerül csökkenteni, de a bőrünk UV-terhelését - későbbi naptejhasználattól függetlenül - növeljük vele, így hozzájárul a bőrdaganatok kialakulásához.

A barnulás már a bőrt érő káros hatásokra érkező reakció, így a leégés nélküli „alapbarnasággal” is károsítjuk bőrünket. A szoláriumokat a WHO is a rákkeltő eszközök közé sorolja, ugyanis már egyetlen alkalom szoláriumozás is növeli a bőrrák kockázatát.

Korábbi napfényhatások

Fontos megérteni, hogy a bőrdaganat nem közvetlenül egy intenzív napfényhatást követően alakul ki. A felnőttkori melanoma kialakulásában kulcsszerepe van a gyermekkori leégésnek, az ebben az életkorban kialakult károsodás az évtizedekkel később kialakuló bőrdaganatban is szerepet játszik.

Orvosok szerint az érzékenyebb bőrrel rendelkező kisgyerekek ne tartózkodjanak a napon, még napvédő termékek használata mellett sem. Sokkal biztosabb az árnyékban való tartózkodás, a napernyő, sapka, UV szűrős ruha és fürdőruha használata.

Forrás: WEBBeteg
Felhasznált források: WebMD, Melanoma Research Alliance
Lektorálta: Dr. Kádár Eszter