A fényvédő krémek nem védenek a bőrráktól? Kutatások a bőrvédelemről

A bőr daganatos megbetegedés világszerte egyre nagyobb méreteket ölt, s ezzel szinte népbetegséggé avanzsál. A lassan beköszöntő nyár remek alkalmat ad arra, hogy sorra vegyünk néhány olyan felfedezést, amely a jövőben segíthet a bőrgyógyászati betegségek és problémák leküzdésében.

Bőrünk egyik legfontosabb feladata, hogy a kórokozókat távol tartsa szervezetünktől, ám ettől jóval többre is képes.

Csokorba szedtünk pár, a bőrgyógyászat terén újnak számító felfedezést:

1. A daganatos megbetegedés szagáról is felismerhető?

A philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatóközpont munkatársai egy új, egyszerű módszert dolgoztak ki a bőrrák korai felismerésére: tanulmányukban nem kevesebbet állítanak, mint hogy a bőrrák bizonyos típusai már a bőr szagán is felismerhetők.

Az amerikai kutatók állításuk igazolására közvetlenül a tumor területéről gyűjtöttek be szövetmintákat, s megállapították, hogy azok szaga érezhetően eltér a betegséggel nem küzdő bőrétől.

A jelenség azzal magyarázható, hogy bőrünk számos vegyi anyagot termel, amelynek mindegyikének megvan a maga jellegzetes szaga.

A tudósok bebizonyították, hogy a daganatos megbetegedésben szenvedők esetében a bőr által termelt anyagok közül egyesek különösen nagy mennyiségben jelennek meg a bőr felszínén.

A felfedezés remélhetőleg hamarosan – egy brit tudóscsoport továbbfejlesztése révén – a mindennapos felismerésben is alkalmazható lehet, s ezzel számos eset már korai stádiumban válik kezelhetővé.

2. A krémek a bőrráktól nem védenek

A Német Bőrgyógyászati Betegségek Prevenciós Munkacsoportja (Arbeitsgemeinschaft Dermatologische Prävention (ADP) és a Német Rákos Betegek Segélyszervezete 14 ezer gyerek részvételével elkészített közös tanulmányában tudományosan is bebizonyította, amit a bőrgyógyászok már jó ideje feltételeztek: a leégéstől védettséget biztosító krémek használatával egyáltalán nem csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata.

Éppen ellenkezőleg: azon gyermekek esetében – akiket szüleik rendszeresen ilyen krémekkel kenegettek – sokkal több pigmentfoltot tapasztaltak, mint a krémet nem, vagy csak rendszertelenül használók esetében. A pigmentek bizonyos esetekben akár rosszindulatú daganattá is fejlődhetnek.

„A felmérés eredménye alapján éves szinten maximum 50 olyan napozás nem jár egészségi kockázattal, amely során krémet használunk” – mondja Eva Kalbheim, a Német Rákos Betegek Segélyszervezetének egyik vezetője.

„Minden efölötti alkalom ártalmas lehet, s ami a legfontosabb: az egy év alatti gyermekeknek semmi keresnivalója nincs az erős napsugárzásban!”

3. Baktériumok állatkertje

Nem hangzik túl jól, de eddig is tudtuk: bőrünkön baktériumok milliárdjai hemzsegnek. Többen vannak, mint ahány sejtből testünk felépül.

Egy New York-i kutatókból álló csoport vizsgálataiban felfedezte, hogy a bőrünkön megtalálható baktériumok „állatkertje” jóval népesebb az eddig feltételezettnél. Kísérletükben három nőt és három férfit vizsgáltak meg, s összesen 182 fajta baktériumot regisztráltak.

Ezek közül mintegy 18 teljesen újnak számít, s csupán négy olyan fajtát találtak, amely minden vizsgált emberen fellelhetőnek bizonyult. Ennek megfelelően 70 százalékuk azon fajokba tartozik, amely emberenként változik, s három olyan baktérium is felbukkant, amelyek kizárólag a férfiak bőrén élnek.

A megállapítás – amellett, hogy egyeseknél a milliárdnyi, bőrünkön dorbézoló baktérium puszta említése is viszketést okoz – azért is fontos, mert rávilágít arra, hogy nem minden baktérium érzi jól magát minden bőrön.

A kutatók feltételezése szerint számos tényező, mint az élőhely klímája, a betegségek, vagy az egyénenként változó higiéniai szokások egyaránt befolyásolják a bőrünk baktériumainak tárházát.

4. A kiegyensúlyozottság védi bőrünket

Aki harmonikus párkapcsolatban él, annak egészségesebb a bőre – állapítja meg egy tengerentúli tanulmány. Amerikai tudósok párkapcsolatuk minőségéről faggattak 130 férfit és nőt, majd a résztvevők egyik fele egy gyorstalpaló tanfolyamon sajátíthatta el bőrének ellenőrzésének alapfogásait, míg a társaság másik felének partnere segítségével kellett rendszeresen vizsgálnia az esetleges problémákat.

Az eredményekből kiderült, hogy a párkapcsolatban élők alaposabbnak bizonyulnak, s már a legkisebb elváltozásokat is észreveszik. Ennél fogva minden kezelésre jóval hamarabb, az esetlegesen kialakuló betegség korai stádiumában nyílik lehetőség.

5. Jótékony flavonoidok

Német kutatók csoportja megállapította, hogy a kakaó nem csak finom, hanem bőrünknek is jót tesz.

Mintegy tizenkét hétig tartó vizsgálatukban 18 és 65 év közötti nők vettek részt, akiknek fele egy speciálisan elkészített (a kakaóban megtalálható flavonoidokban, epitachinban és catechinben gazdag) kakaót kapott, míg a másik fele ugyanúgy megkapta italát, ám flavonoidok nélkül.

Míg a nők a kakaót kortyolták (tehát nem külsőleg alkalmazandó!), a kutatók azt vizsgálták rendszeresen, hogy a résztvevők bőre hogyan reagál az UV-sugárzásra: megfelelő-e a véráramlás, a bőr szerkezete, s nedvességtartalma.

Az eredményekből kiderült, hogy a flavonoidokban gazdag kakaót fogyasztók bőre jobban „teljesített”: náluk 25 százalékkal kevesebb esetben tapasztaltak leégést, s emellett bőrük simább és folyadékban gazdagabb volt.

A pozitív hatás – a tudósok szerint – azzal magyarázható, hogy a flavonolokban gazdag ital a vérkeringést jelentősen javítja.

6. A szervezet "drogközpontja"

Szervezetünknek megvan a saját, jól bejáratott drogközpontja, az úgynevezett endocannabioid-rendszer formájában. A mechanizmus által termelt anyagok ugyanazokra a receptorokra hatnak, mint a cannabis THC nevű hatóanyaga.

A rendszer aktivitása számos agyi funkcióra is hatással van, ám emellett a test más részein – így például a bőrön is – érezteti működését – állapítja meg egy magyar, német és brit tudósok által jegyzett tanulmány.

A felfedezés további kutatások után újabb generációjú gyógyszerek és kozmetikai készítmények kifejlesztéséhez vezethet.

„Reméljük, hogy a szervezetre jellemző cannabioidok alkalmazásával az olyan bőrproblémák, mint az aknék vagy a száraz bőr leküzdhetőek lesznek” – mondja a tanulmányt jegyző Bíró Tamás. A kutatók szerint a jövőben a felfedezés a bőrrákra is terápiás kezelést jelenthet.

(WEBBeteg - K. J., Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)