A jóindulatú bőrdaganatok
frissítve:
A bőr jóindulatú daganatai közé az anyajegyeket, jóindulatú hámeredetű és kötőszöveti eredetű, vér- és nyirokerekből, zsírszövetből kiinduló kóros szövetszaporulatokat soroljuk. A bőrön nagy számban fordulnak elő jóindulatú elváltozások, amelyek azonban idővel panaszt okozhatnak vagy rosszindulatúvá válhatnak.
A jóindulatú bőrdaganatok általános jellemzői
A jóindulatú bőrdaganatok általában nem vagy lassan növekednek, megjelenésükben a környező szövetekről elkülönülnek (körülírtan jelennek meg), és csak kozmetikai problémát okoznak, komolyabb panaszok nélkül. Ebbe a csoportba tartoznak a közönséges anyajegyek is.
Amennyiben új elváltozás jelenik meg a bőrünkön, növekedésnek indul, esetleg kisebesedik, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Valószínűleg a bőrgyógyász valamilyen jóindulatú elváltozást fog diagnosztizálni, de mivel ezek a laikus számára gyakran nehezen különböztethetőek meg a rosszindulatú bőrdaganatoktól, nem érdemes öndiagnózissal kísérletezni.
Fontos, hogy odafigyeljük a meglévő jóindulatú elváltozásokra és azok esetleges növekedésére, változásaira. A jóindulatú daganatok ugyanis időnként rosszindulatúvá válhatnak, kutatások szerint a jóindulatú bőrdaganatokkal rendelkező embereknél nagyobb eséllyel jelenhetnek meg rosszindulatú tumorok is. Átalakulásukhoz több tényező - mint a krónikus napfényártalom, mechanikai irritáció, sugárzás, vegyi anyagok - járulhatnak hozzá.
Anyajegyek (naevus)
Mindazon elváltozásokat anyajegyeknek nevezzük, melyek éles határúak, és melyeknek színe vagy felszíne eltér a környezetétől. Az anyajegyek színe általában barna, de lehet bőrszínű, a bőrszíntől világosabb és vörös is, felszíne pedig lehet sima vagy érdes, szemölcsös, belesimulhat a bőr felszínébe, de ki is emelkedhet.
Az anyajegyek már születéskor jelen lehetnek a bőrünkön (congenitalis naevus), de az élet folyamán később is kialakulhatnak (szerzett naevus).
Anyajegyek kialakulhatnak hámsejtekből, ún. melanocytákból (festéksejtekből), faggyú- és verejtékmirigyekből, kötőszövetből és erekből. Sőt nemcsak a bőrön fordulhatnak elő, hanem a nyálkahártyákon, így a szájüregben, szemben, gyomor-bél nyálkahártyán, húgyhólyagban is kialakulhatnak.
Minden anyajegynél nagyon fontos a fény- és mechanikai védelem, az irritáció, krónikus gyulladás kerülése. Fel kell hívni a figyelmet arra, ha az anyajegy változik, akkor minél előbb orvoshoz kell fordulni. A változás alatt értjük az anyajegy méretének, szélének, színének megváltozását, esetleges kiemelkedését, váladékozását, vérzését.
| Melanoma-önvizsgálat |
| Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ezért fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése. A melanoma-önvizsgálat szempontjai részletesen |
Hámszemölcs
Jóindulatú hámeredetű daganatok közül nagyon gyakori az öregkori hámszemölcs, az ún. verruca seborrhoica, amely nem tévesztendő össze a vírusos szemölccsel. Ezek a jóindulatú elváltozások 50 éves kor után jelennek meg és kezdenek terjedni, elsősorban a törzsön, nyakon, kezeken, alkarok feszítő felszínén.
Méretük néhány milliméterestől az akár 5 centiméteresig terjedhet. Egyesével, de gyakrabban nagyobb számban fordulnak elő.
Laposan előemelkedő, éles szélű növedékek, színük a sárgásbarnától a sötétbarna, fekete színig terjed. Gyakran viszket.
Jelentőségük a melanomától való elkülönítésben van, ezért érdemes megmutatni őket bőrgyógyásznak, de soha nem válnak rosszindulatúvá, orvosi szempontból kezelést nem igényelnek.
Keratoacanthoma
A keratoacanthoma a bőr szarurétegéből kiinduló, félgömb alakú, kupolaszerű, igen gyorsan növekvő daganat, elsősorban a napfénynek kitett bőrfelületeken jelenhet meg. Bár jóindulatú és legtöbbször idővel spontán módon visszafejlődik, gyors növekedése, megjelenése alapján könnyen összetéveszthető a rosszindulatú laphámrákkal. Mivel időnként valóban hajlamos a rosszindulatú átalakulásra, ezért sebészeti eltávolítása javasolt.
Jóindulatú kötőszöveti daganatok
Jóindulatú kötőszöveti daganatok közül három emelhető ki, a fibroma, a histiocytoma és a keloid.
A fibróma (dermatofibroma) lágy, gyakran kocsányos, több millimétertől, több centiméteres, kiemelkedő, általában puha tapintatú, időnként kemény csomóként jelentkezik. Általában bőrszínű, de lehet világosbarna is. A fibróma általában elhízott egyéneken vagy klimax korban lévő nőkön fordul elő, leggyakrabban a hónaljak terültén, a nyakon, az emlők alatt, ritkán a combhajlatban is. Kezelése sebészi.
A histiocytoma általában 3-10 milliméter átmérőjű, kerek, szürkésbarna, tömött tapintatú, a bőrből enyhén kiemelkedő csomó. Általában mikrotrauma, szőrtüszőgyulladás, rovarcsípés után alakul ki. Időnként viszkethet, panaszt okozhat, ekkor sebészileg eltávolítható.
A keloid olyan kóros hegképződés, amikor a kiváltó sérülés után viszonylag gyorsan lapos, kemény, tumoros beszűrődés keletkezik, mely általában a szélek felé növekszik. Égés, forrázás, savmarás, oltás, rosszul kezelt pattanások és műtéti beavatkozások után szokott kialakulni az arra hajlamos egyéneken. A gyerekek és fiatal felnőttek fogékonyabbak rá, illetve gyakrabban fordul elő nőkön. A keloidos heg előfordulása gyakoribb a különböző predilekciós helyeken, mint pl. arc, fülek, nyak, törzs felső része, szegycsont feletti terület, végtagok felső része. Kezelése szteroidos injekció, fagyasztás, illetve sebészi kimetszés és röntgenbesugárzás.
| Jóindulatú, nem daganatos elváltozások |
| Nem minden bőrelváltozás daganat, azaz kóros szövetszaporulatból eredő elváltozás. Léteznek más, nem daganatos eredetű jóindulatú bőrelváltozások is. A bőrciszták különböző nagyságú, tokkal körülvett üregek a bőrszövetben, leggyakoribb formája az atheroma, ami a szőrtüszőnél kialakuló faggyúciszta. Léteznek további faggyúmirigy-eredetű csomók, illetve különböző pigmentációs elváltozások a bőr felső vagy mélyebb rétegében. |
Haemangioma - Ér eredetű daganat
Éreredetű jóindulatú daganatok a haemangiomák. Általában 40 éves kor után jelennek meg, egyszeres vagy többszörös 2-6 milliméteres vörös színű, laposan kiemelkedő elváltozások. Legtöbbször az arcon, nyakon, törzs felső részén jelentkeznek. Kezelésük elektrokoaguláció vagy lézeres eltávolítás.
Lipóma - Zsírszövet eredetű daganat
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a zsíreredetű jóindulatú daganatokat, a lipómákat. Különböző nagyságú, tömött tapintatú mobilis csomók a bőrben. Gyakran nagyszámban, szimmetrikusan jelennek meg elsősorban a háton, mellkason, karokon, combokon. Panaszt általában nem okoznak, de előfordulhat, főleg menopauzában lévő nőkön, hogy fájdalmassá válnak a csomók. Ilyenkor általában depresszió, levertség, kínzó viszketés is kíséri a tüneteket. A lipomák panasz esetén sebészileg eltávolíthatók.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
